Toleranciabajnokok a kampuszon

2015. május 19.

Címkék: USA, szólásszabadság, Amerikai Egyesült Államok, egyetem, Kirsten Powers, kampusz, Baranyi Márton

Baranyi Márton

Amerikában az egyetemi kampuszokon balos bürokraták, professzorok és hallgatók megfeszítve dolgoznak azon, hogy kiközösítsenek, elhallgattassanak, megrágalmazzanak és megalázzanak mindenkit, aki nem ért egyet politikai nézeteikkel. Vérfagyasztó és messzebbre vezető következmény, hogy erőfeszítéseiket a hivatalos szervek is támogatják, amikor a másként gondolkodók cenzúrázásában aktívan segédkeznek nekik, írja az amerikai Daily Beast szerzője.

Teljes cikk

Ébresszük fel Európa közös lelkiismeretét!

2015. május 14.

Címkék: történelem, kommunizmus, málenkij robot, Balog Zoltán, gulag, malenkij robot

Balog Zoltán

az emberi erőforrások minisztere

Valóban, lehetett volna úgy is, hogy 1945. április 4-e, aztán május 8-a után Európa fellélegzik, életre kel, megszabadul a bűntől, leveti a gyűlölet béklyóit, és újat kezdenek a szabad népek. Szabadságban születnek újjá a népek, méltóság lesz, az emberi méltóság tisztelete. Igazság lesz és igazságosság, fejlődés lesz és béke. Nem így történt. Európa keleti felén semmiképpen. Még akkor sem, ha voltak, akiknek valóban felszabadulás volt. De a többségnek mégis csak diktatúrából diktatúrába vezetett az útja. Ez volt az az út, amelyet az itt élők nem választottak, mert az itt élők nem választhattak. Róluk mások döntöttek, másutt, titkos, féltitkos paktumokkal.

Teljes cikk

Az ÁVH nyilasa és az UDB

2015. május 12.

Címkék: történelem, kommunizmus, Pelle János, Államvédelmi Hatóság, ÁVH, nyilas, Megadja Ferenc

Pelle János

PhD, egyetemi oktató

A huszadik század folyamán a magyarok kétszer is harcoltak a szerbek ellen. S mintha a tragikus és véres küzdelmekből nem lett volna elég, a Szovjetunió hűséges szövetségese, a Magyar Népköztársaság, Rákosi Mátyás vezetésével kis híján újra háborúba keveredett Tito Jugoszláviájával. Bár a renegát kommunistákkal való „leszámolás” szerencsére elmaradt, a feszültség az ötvenes évek elején nagyon erős volt. Valóságos „titkos háború” zajlott, mindkét részről diverzánsakciókat, emberrablásokat hajtottak végre. A két néphadsereg ugyan nem ütközött meg, de az Államvédelmi Hatóság, a rettegett ÁVH, és a nem kevésbé könyörtelen jugoszláv hírszerzés és titkosszolgálat, az UDB (Uprava Darzavne Bezbednost, Állambiztonsági Igazgatóság) késhegyre menő küzdelmet vívott a közös határ térségében.

Teljes cikk


Olofsson Placid, a lelki szakmunkás

2015. május 05.

Címkék: történelem, málenkij robot, Szabó Ákos, gulag, malenkij robot, Olofsson Placid, Placid atya

Szabó Ákos

történész

Az 1945-ös magyarországi szovjet megszállás során a polgári lakosság mérhetetlenül sok szenvedésnek volt kitéve. A győztes Vörös Hadsereg katonái a meghódított területeken – így hazánkban is – megkezdték a lakosság javainak zabrálását, széthordását, illetve a nők tömeges megbecstelenítését. A korszak túlélőiben rettenetes képek maradtak meg az időszakról: felrobbantott hidak, lótetemek, üszkös romok, útszélén heverő holtak látványa tárult a túlélők fáradt szeme elé.

A Kárpát-medencében a világégés nem ért véget 1945 áprilisában, hiszen a megszállók tovább folytatták a háborút: több mint hétszázezer személyt hurcoltak málenkij robotra (kényszermunkára) a Szovjetunióba, ahonnan csak keveseknek adatott meg a hazatérés öröme. Sokszor a leghétköznapibb szituációban kerültek emberek a Szibériába tartó marhavagonokba: valakit a pékség előtti sorból rángattak ki az oroszok, mást a falu szélén lévő kúttól rángattak fel a teherautóra saját kiskorú gyermekei szeme láttára. Közéjük tartozott az akkor harminc éves atya, Olofsson Placid, akit 1939-ben szenteltek pappá, és a fővárosi bencés gimnázium egyik 68 fős (!) osztályának osztályfőnöke volt.

Teljes cikk

Így festene egy felszabadítás?

2015. április 30.

Címkék: Schmidt Mária, kommunizmus, Szovjetunió, kényszermunka, gulag

Schmidt Mária

történész

Minél többet foglalkozunk a magunk mögött hagyott száz esztendő történetével, annál megmagyarázhatatlanabbá válik maga a XX. század. Nincs jobban dokumentált korszaka az emberiség történetének, és lám: még a legjobban fájó emberáldozatok számánál is mindennaposak a százezres, olykor milliós eltérések.

A szenvedés karmestereinek nem számított egy ember élete. A keserű igazság az, hogy százezer, vagy sok millió emberi lény sem számított. Nekik nem számított. De ha mi utódok sem igyekszünk megszámlálni veszteségeinket, nem igyekszünk minden erőnkkel nevet adni a nyomorultul elpusztult névteleneknek, úgy végképp megfosztjuk az áldozatokat emberi mivoltuktól. Az embernek ugyanis – legyen a sors bármilyen kegyetlen hozzá – úgy illő, hogy neve és története is legyen.

Teljes cikk

Bátorság nélkül meddő a…

2015. április 27.

Címkék: bevándorlás, demokrácia, Schmidt Mária, liberalizmus, Nagy-Britannia, liberális demokrácia

Schmidt Mária

történész

Közelebbről szemrevételezve a liberális demokráciákat, megállapíthatjuk, sok égető problémával kell szembenézniük. Lehet, hogy a többségük régóta jelen van, csak nem tudtunk róluk, vagy nem figyeltünk rájuk eléggé, esetleg nem tulajdonítottunk nekik jelentőséget. De az is igaz, hogy a közösségi médiák előtti időkben az elit sokkal hatékonyabban kontrollálta a nyilvánosságot, cenzúrázta meg a híreket, irányította az információáramlást. Mióta erre nincs többé módja, számtalanszor lepleződött le igazi, nem túl megnyerő természete.

Teljes cikk

Rubicon

2015. április 20.

Címkék: politika, Jobbik, Fidesz, polgár, jobboldal, Gerő András, Tapolca, polgárosodás

Gerő András

történész

Ez az írás elsődlegesen a jobboldali demokratáknak szól. Ők vannak most a kormányhatalom birtokában vagy közelében, tehát főként ők léphetnek abban az ügyben, amit ez a cikk szóvá tesz. (Mielőtt a honi irigységkultúra hangja felcsendülne, közlöm: szövegemért nem kértem, és nem is kaptam honoráriumot.)

 

Teljes cikk