Egy magyarbarát olasz Budapesten

2015. június 29.

Címkék: történelem, Olaszország, első világháború, olasz, Gilberto Martinelli, Mindszenty József, Guido Romanelli, Márai Sándor

Baranyi Márton

Guido Romanelli az első világháborút követően, 1919 májusában érkezett Budapestre az olasz misszió parancsnokaként. A Tanácsköztársaság idején az olasz tiszt számos magyar katonát, arisztokratát, egyházi személyt, ellenzékit mentett meg a vörösterror elől, és gyűjtést szervezett az éhező lakosság számára, megmentve őket a pusztulástól. Romanelli az antant egyetlen magyarországi képviselőjeként igyekezett megelőzni az ország román megszállását, a béketárgyalások során pedig a magyar érdekek figyelembe vételére törekedett. Gilberto Martinelli rendezővel a film vetítése után beszélgettünk.

Teljes cikk

Menekültek világnapja

2015. június 25.

Címkék: bevándorlás, Pelle János, menekült, bevándorló, menekültügy

Pelle János

PhD, egyetemi oktató

2001-ben Kofi Annan, az ENSZ akkori főtitkára június huszadikát a „menekültek világnapjává” nyilvánította. Ebből az alkalomból leszögezte, hogy „senkit sem lehet visszaküldeni, vagy elűzni akkor, ha életét és szabadságát fenyegetik a származása, politikai véleménye vagy vallása miatt”. Tizennégy évvel később, 2015 júniusában az Európai Uniót tagországait, köztük Magyarországot is példátlan méretű menekültáradat öntötte el Afrikából, a Közel-Keletről és a Balkán félsziget egyes részeiről, amire sem az ENSZ, sem pedig az EU jogi szabályozása nem készült fel.

Teljes cikk

Fényképezés és világháború

2015. június 23.

Címkék: történelem, fotó, Békés Márton, világháború, első világháború, fényképezés, fotózás

Békés Márton

történész

Ha belenyúlunk a zsebünkbe, és megnézzük, mit találunk ott, jó eséllyel egy fényképezőgépet tapogatunk, amely bár bele van építve egy telefonba – vélhetően egy okosabb változatba –, de mégiscsak arra való, mint 175 évvel ezelőtt feltalált elődje (1841-ben szabadalmaztatták). Túlzásnak tűnik, de kijelenthetjük, hogy ezt az első világháborúnak köszönhetjük. Bár a technológiai fejlődés csak az elmúlt tíz-tizenöt évben gyorsult fel annyira, hogy olcsón elő lehet állítani mobiltelefonba épített kisméretű, digitális fényképezőgépet, de a használat, a szokás és az igény kialakítása száz évvel korábbra megy vissza.

Teljes cikk

Kiváltság, hogy ilyen pillanatot élhettünk át

2015. június 17.

Címkék: választás, Alaptörvény, 1990, Először szabadon, rendszerváltoztatás, Szájer József

Szájer József

Mikor egy esemény huszonötödik évfordulóját ünnepeljük, nem kockáztatunk túl sokat, szinte biztosra mehetünk. Huszonöt év, a mai átlagos emberi élettartam egyharmada, elég hosszú idő ahhoz, hogy eldöntsük az illető történés valóban méltó-e arra, hogy megünnepeljük. Igaz, mint minden az életben, ez is relatív. Tegnap, amikor a mai hallgatóság, önök által majd utólag frappánsnak mondható idézeteket kerestem – persze sikertelenül – a mai kiállításmegnyitó beszédemhez, egy verseskötetre bukkantam a polcomon. Egy kívül aranyszínű, védőpapírral védett, piros műanyag keményborítós, még mindig jó illatot árasztó könyvre, amelyet egy sorozat részeként a Magvető és a Szépirodalmi Könyvkiadó adott ki éppen negyven éve az úgynevezett felszabadulás harmincadik évfordulója tiszteletére. A könyvet akkor egy kedves atyai barátomtól kaptam, tizennégy évesen, az általános iskola befejezésének örömére. A könyv léte – és aminek kiadói eredetileg dedikálták, a felszabadulás – már önmagában cáfolni látszik az imént elmondott kockázatkerülésre utaló kezdő mondataim igazságát.

Teljes cikk

Először szabadon

2015. június 15.

Címkék: választás, Schmidt Mária, kommunizmus, 1990, Először szabadon, rendszerváltoztatás

Schmidt Mária

történész

Belegondoltak már abba, hogy több mint 4 millió magyar állampolgárnak semmilyen személyes emléke sincsen a huszonöt évvel ezelőtti első szabad választásokról? Számukra 1990 áprilisa és májusa semmi különös jelentést nem hordoz, hogy is hordozhatna, hiszen akik 1980 után születtek, még gyerekek voltak. A nyolcvanas évek második felében családi körben már csak ritkán kellett megélnie egy gyereknek a kommunista önkényuralom fojtogató légkörét, hiszen a diktatúra addigra – bár szerkezetét és eszközrendszerét megőrizte – elaggott és elgyávult, és mindenekelőtt elbizonytalanodott. De szabadságot akkor sem adott! Azt a szabadságot, hogy magunk dönthessünk a sorsunkról, ki kellett vívnunk!

Teljes cikk

Az IPM, a magyar „médiacsoda” a hetvenes és nyolcvanas években

2015. június 12.

Címkék: történelem, média, kommunizmus, szocializmus, Pelle János, IPM, Interpress Magazin

Pelle János

PhD, egyetemi oktató

A kelet-közép-európai szocialista országokban működött néhány, a szovjet titkosszolgálattal együttműködő szervezet, melyet kevesen méltattak figyelemre. Ilyen volt a harmincas évek európai „népfrontmozgalmának” előzményeire építő Békevilágtanács, a Demokratikus Ifjúsági Szövetség (DIVSZ) és a Nemzetközi Újságíró Szövetség (NUSZ). Mindegyiknek komoly tagszervezete és apparátusa volt Magyarországon is, melyek „területenkívüliséget élveztek”, és „többszörös alárendeltségben” működtek: az MSZMP nemzetközi osztálya, a Belügyminisztérium illetékes (III/2-es) osztálya és a katonai elhárítás formális ellenőrzése mellett a szovjet pártszervek, illetve a titkosszolgálat, a KGB utasításait hajtották végre.

Teljes cikk

Szabadság/harcosok

2015. június 10.

Címkék: politika, USA, történelem, baloldal, Egyesült Államok, kommunizmus, jobboldal, hidegháború, Joshua Muravchik, neokonzervativizmus, Commentary, neokonzervatív, Szabadság/harcosok

Joshua Muravchik

Történész, külpolitikai szakértő

Richard Pells amerikai történész írta néhány éve: „egyetlen folyóirat sem volt az elmúlt fél évszázadban olyan hosszú időn át befolyásos, vagy játszott annyira központi szerepet az Egyesült Államok politikai és intellektuális életét alakító fontosabb vitákban, mint a Commentary magazin.” Az Amerikai Zsidó Tanács által közvetlenül a második világháború után alapított Commentary az amerikai zsidó értelmiségi élet középpontjaként határozta meg magát, és mivel az amerikai vezető értelmiség egy jelentős része zsidókból állt, a lap rövid időn belül országszerte egyre nagyobb jelentőségre tett szert. A tartalom egyik része kifejezetten a zsidókat érdeklő témákkal foglalkozott. Meghatározóvá viszont egyre inkább a másik, zsidó és nem zsidó értelmiségiek széles körének írásait felvonultató, általános érdeklődésre számot tartó fele vált. E kötet szerzői például nagyjából egyenlő arányban zsidók és nem zsidók (talán a nem zsidók többségben is vannak).

 

Teljes cikk

A kulcs Moszkvában a zár Washingtonban

2015. június 08.

Címkék: Németország, Baranyi Tamás, Helmut Kohl, német újraegyesítés, hidegháború

Baranyi Tamás

történész

Németország megosztottsága több volt a hidegháború puszta tüneténél, valójában a hidegháború motorja volt: a második világháború két igazi győztese, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között kialakuló kényes egyensúly nem bírta volna ki, ha az egységes Németország akármelyikük oldalára is állt volna. A „feltartóztatás keresztapja”, Amerika szovjetellenes stratégiájának megalkotója, George F. Kennan úgy vélte, a világon öt ipari–katonai központ volt 1945-ben, melynek birtoklása nemzetbiztonsági szempontból fontos volt: az USA, Nagy-Britannia, Németország, a Szovjetunió és Japán. Ha ezek közül több tartozik az amerikai, mint a szovjet érdekszférába, akkor teljesen mindegy, hogy hová áll India vagy Kuba, a nyugati világ biztonságban lesz. Ez tartósította Németország megosztottságát. Egyáltalán nem volt tehát egyértelmű még 1989-ben sem, hogy a német egység helyreállhat a kommunizmus összeomlásával.

Teljes cikk

A bizalom kancellárja

2015. június 04.

Címkék: Németország, Szabó Ákos, Helmut Kohl, német újraegyesítés

Szabó Ákos

történész

Helmut Kohl politikai karrierje kezdetén nem sejtette, hogy a sors milyen nagy ajándékkal fogja őt meglepni négy évtizeddel később. 1989-re ő lett ugyanis az a nyugat-német politikus, aki a kommunizmus bukásával egy időben az erőszakkal kettévágott – és a hidegháború éveiben egymástól hermetikusan elzárt – németség újbóli egymásra találásának szimbóluma lett. Őt látni egyet jelentett a szabadsággal, a bizalommal. Ő volt az az európai politikus, aki színt vitt a keleti blokk szürke mindennapjaiba abban a sorsfordító 1990-es évben.

Teljes cikk

Közös siker

2015. június 03.

Címkék: politika, Németország, Európa, Schmidt Mária, Európai Unió, Helmut Kohl, német újraegyesítés

Schmidt Mária

történész

1789. 1871. 1989. Három évszám, három mérföldkő. Az elsőtől, a francia forradalom és az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának megszületésétől számítjuk a modern kort. Korszakos jelentőségét a brit világbirodalom egykori kormányfője: Disraeli szerint ugyanakkor elhomályosította az 1871-ben megszülető Német Császárság, melyet január 18-án Versailles-ban, a Napkirály: XIV. Lajos pompás palotájának tükörtermében, a francia nagyhatalmiság szimbolikus helyszínén kiáltottak ki.

Teljes cikk