Négy kérdés a Putyin-látogatás elé

2015. február 17.

Címkék: Oroszország, Schmidt Mária, Vlagyimir Putyin, '56-os forradalom

Schmidt Mária

történész

„Óriási hiba volt [az '56-os magyar forradalom és szabadságharc leverése], és a nemzetközi jog alapvető elveinek megsértése. Az az oroszfóbia, amelyet most Kelet-Európában tapasztalhatunk, ezeknek a hibáknak - Berlin, 1953, Budapest, 1956, Prága, 1968 - a gyümölcse.” (Vlagyimir Putyin, 2000)

1. Elfelejtette volna az orosz elnök másfél évtizeddel ezelőtti szavait? Nem tudja vajon, hogy Közép-Európa népei túlontúl jól emlékeznek ezekre a fontos dátumokra?

Teljes cikk

Szabad-e kérdezni?

2015. február 16.

Címkék: Orbán Viktor, Bátorságpróba, Békés Márton, politikai korrektség

Békés Márton

történész

„Mi nem vagyunk a mainstream, a fősodor kedves fickói. Nagyon szégyellném magam, ha ez így volna […] nem az a feladatom, hogy mainstream politikát csináljak. Nem erre kaptam felhatalmazást, hanem a legnehezebb kérdésekkel kell konfrontálnom az országot és megoldásokat kell kínálnom.” Orbán Viktor, 2013. április

Teljes cikk

Legyen béke, szabadság és egyetértés – Az Alaptörvény hatalma

2015. február 13.

Címkék: politika, Bátorságpróba, alkotmányozás, Szánthó Miklós, alkotmány

Szánthó Miklós

jogász

Hiba lett volna, ha a 2010-ben megválasztott parlament, illetve parlamenti többség nem él a lehetőséggel, de az is, ha nem élt volna igazi hatalmával: azzal, hogy az alkotmányozó maga is teremthet értéket, maga is kreálhat új alkotmányos tartalmat. Az alkotmányozó feladata és hatalma ugyanis nem szükségszerűen merül ki abban, hogy formailag kreál egy új szöveget, melybe automatizmussal átemeli a korábbi alkotmány tartalmát, kicserélve az évet és a számot a dokumentum elején.

Teljes cikk

A nép nevében? Szuverenitás és demokrácia

2015. február 11.

Címkék: értelmiség, politika, demokrácia, Bátorságpróba, Megadja Gábor, liberalizmus

Megadja Gábor

eszmetörténész

Az értelmiség demokrácia-képe sajátos. A legkevésbé azt jelenti náluk a demokrácia, hogy a választott vezetők a választópolgároknak tartoznak elszámolással és felelősséggel, és hogy megbízatásuk épp arra vonatkozik, hogy a választópolgárok akaratát hajtsák végre, őket képviseljék. Az értelmiség esetében a demokrácia csak retorikai hívószó. A demokrácia kifejezés ez esetben egy ideologikus liberalizmust takar, ami – minden ellenkező híreszteléssel szemben – nem azonos a demokráciával, és nem is jár szükségszerűen együtt vele.

Teljes cikk

Bátorságpróba

2015. február 09.

Címkék: Orbán Viktor, Bátorságpróba, Schmidt Mária, bátorság

Schmidt Mária

történész

Orbán tusványosi beszéde, ahogy minden megszólalása, a valóságra reagál, belátom, hogy egy olyan nyelvet használva, amitől a nyugati politikai- és médiaelit fent említett része igencsak elszokott. Orbán ugyanis, ha megszólal, mond is valamit. Nem a nyugaton divatossá vált semmitmondó metanyelvet beszéli, amit nem lehet, de nem is érdemes követni, mert közhelyeken és általánosságon kívül semmi sincs benne.


Orbán gondolkodásra hívja hallgatóit, mert ő is gondolkodik. Kérdései vannak, amikre válaszokat keres. Felvetései a valóság ismeretéből fakadnak, és arra irányulnak, hogy megértsük, merre tart a világ. A mai Nyugat-Európa egyes vezetőiből azonban Orbán csak pánikreakciókat, vagyis ingerültséget és irritációt vált ki. Azokból, akik vele ellentétben, nem politikusok, csak politikai menedzserek. A politikából csak a hatalomtechnikai rész fontos a számukra: vagyis, hogy miként juthatnak irányítói helyzetbe, azt hogy tarthatják meg, hivatali idejüket hogyan hosszabbíthatják meg. De a mi végre, milyen politikai céllal, arról nincs mondanivalójuk. A helyes és helytelen, a jó és rossz közötti különbségtétel helyett csak a politikailag korrekt szabályrendszert képesek újra és újra felmondani. Nincs meg bennünk a politikusok számára is nélkülözhetetlen bátorság, és ha találkoznak valakivel, akiben van, az ellen azonnal támadásba lendülnek.

Teljes cikk

Kedves Olvasó!

2015. február 09.

Címkék: köszöntő, Bátorságpróba, Terror Háza Múzeum

Schmidt Mária

történész

A 21. századra valóban kicsi lett a világ. Karinthy novellájából tudjuk, hogy nem csupán a Nobel-díjas író, de még a világ másik felén élő gyári munkás is legfeljebb öt lépés távolságra, vagy még annyira sincs tőlünk. A Föld tényleg „lapos” lett, az információ ma gyorsabban cserél gazdát, mint azt a tudományos-fantasztikus irodalom legvérmesebb reményekkel előálló szerzői valaha is feltételezték.

Az új évszázadba való átlépéssel, Magyarország globális világba való bekapcsolódásával azonban – bár sokan ezt remélték – problémáink nem oldódtak meg egycsapásra. A kiújuló geopolitikai törésvonalak, a technológia korlátlannak tetsző diadalútja, vagy az energiaellátás egész világra kiterjedő problémája mindnyájunkat új kihívásokkal szembesít. Miközben a régiek is itt vannak még. A válaszokat közösen kell megtalálnunk, ehhez azonban vitákra van szükség.

A következőkben olyan írásokat olvashat oldalunkon, amelyek igyekeznek szélesebb kitekintéssel, a napi politikai aktualitásoktól nem elszakadva, hosszabb időtávlatból szemügyre venni múltunkat és jelenünket, hogy a múlt ne fogságba ejtsen bennünket, hanem a jövő új utakra bátorító forrása lehessen.

A Látószög blogot azzal a nem titkolt reménnyel indítjuk útnak, hogy az Olvasó bepillantást nyerhet többek között a Terror Háza Múzeum, a XX. és XXI. Század Intézet, és az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság kulisszái mögé, megismerheti programjainkat, tájékozódhat a nálunk folyó munkáról. Következő bejegyzéseink Bátorságpróba című konferenciánk előadásaiból kínálnak majd ízelítőt. A kommunizmus áldozatainak emléknapja kapcsán tematikus posztokkal jelentkezünk a málenkij robotról és a gulágról, illetve beszámolunk arról is, száz év eltelte után miként vélekednek szerzőink, barátaink az első világháborúról.

Bátran és szabadon – ebben a szellemben nyitottuk meg a Terror Háza Múzeumot 12 évvel ezelőtt. Most sem ígérhetünk mást.

Tartsanak velünk!

Barátsággal,
Schmidt Mária

Teljes cikk