Felhagytak minden reménnyel

2017. március 01.

Schmidt Mária

történész

A baloldal, élén az új üdvöskékkel, a momentumos fiatalokkal, nagyot ment az olimpia ellen. 260 ezer aláírást gyűjtöttek azért, hogy Magyarország ne lehessen Párizs illetve Los Angeles kihívója. Arra most nem vesztegetnék szót, hogy a magyar pályázat ellehetetlenítése mennyire előnyös a két másik város számára, mert ez a napnál világosabb. Azzal a nyilvánvaló ténnyel sem kívánok foglalkozni, hogy ennek a „sikeres” akciónak, és ennek az új, a teljes ismeretlenségből hirtelen felbukkanó szervezetnek kik a finanszírozói és miért, mert azt is tudja mindenki, hogy ingyen nem állnak ezrek metsző hidegben, hetekig az utcán. Ahogy az is nyilvánvaló, hogy a vidékjárás is pénzbe kerül, benzin, szállás, elmaradt kereset, már ha az aktivistáknak van polgári állásuk, ahogy azt civilek esetében minden jóhiszemű ember feltételezi.

Teljes cikk

Sakálüvöltés Budapesten

2017. február 19.

Szabó Ákos

történész

A venezuelai hegyvidék Michalena nevű kisvárosában 1949 őszén született csecsemőnek anyja hiába akart keresztény nevet adni, kommunista jogász apja akarata diadalmaskodott: a nagy forradalmárról, Leninről nevezték el az újszülöttet, akinek kalandfilmbe illő életútja a dél-amerikai hegyektől London, és a Közel-Kelet érintésével a párizsi Sorbonne-on, illetve a budapesti Rózsadombon át, Szudánig vezetett. A hetvenes és a nyolcvanas években a világ számos titkosszolgálata igyekezett megtalálni az időközben férfivá cseperedő fiút, aki nem rettent meg a robbantások, a géppisztoly kelepelés és a csikorgó autógumik hangjától, sőt ellenkezőleg: életformája lett a gyilkolás. A férfit Carlosnak hívták.

Teljes cikk

A nadrágtartógyáros és a szilencium esete

2017. február 16.

Varga Beáta

„Én már születésem napján exlex voltam…” – mesélte saját magáról egy interjújában Tersánszky Józsi Jenő. Bátran állíthatjuk, ez később sem változott. Tersánszky világéletében fura figura volt, egy igazi Kakuk Marci, aki nem hagyta magát begyömöszölni az ’50-es évek hivatalos szocreál ideológiájába és nem volt hajlandó megrendelésre írni. Azaz mégis: Rákosi elvtárs 60. születésnapjára készülő Nagy Köszöntő Könyvbe hogyhogy, hogyhogy nem, remek novellát kanyarított egy kövér, kopasz emberről, aki nadrágtartókat gyűjtött és abban nézegette magát a tükörben. A gúnynovellában nem volt nehéz Rákosi elvtársra ismerni, ennek a következő pár évben aztán meg is lett a következménye.

Teljes cikk

A nyitott társadalom és a liberális forradalom

2017. február 03.

Címkék: EU, USA, civil szervezetek, Soros György, CEU, Open Society alapítvány

Schmidt Mária

történész

Ezt a címet a CEU (Central European University) rektorától kölcsönöztem. Mint ahogy az írás egy része is az ő előadásának ismertetésére vállalkozik, azzal a céllal, hogy a magyar nyilvánosság képet kapjon arról, milyen társadalom-átnevelő, átalakító szándék mentén tevékenykedik a Soros György által alapított és pénzelt Közép-Európai Egyetem, illetve a mögötte álló Open Society alapítvány, amelynek leágazásai behálózzák az egész világot és mindenhol beleszólást követelnek maguknak a politikai és gazdasági élet irányításába.

A baloldali körökre mindig jellemző

valamiféle szektariánus bálványimádás.
 
Kolnai Aurél
 

Soros György alapítványai számos helyen civil szervezetként azonosítják be magukat. Ez azonban félrevezető. Helyesebb rájuk a NGO kifejezést alkalmazni, ami annyit tesz: nem kormányzati szereplők, vagyis nem a működési területük kormányai pénzelik őket. Soros alapítványai ugyanakkor az elmúlt nyolc évben az USA külügyminisztériumának előretolt helyőrségeiként, fél-, ha nem teljesen hivatalos minőségben tevékenykedtek nálunk és máshol is. Valójában Soros György alapítványai olyan lobbiszervezetek, amelyek Soros György érdekei, elképzelései és szándékai mentén költik el azt a teméntelen pénzt, amit milliók ellen spekulálva, őket tönkretéve és kifosztva gyűjtögetett össze. A nyitottság apostolaként fellépő Sorostól és alkalmazottaitól elvárható lenne, hogy valódi céljait ne rejtse megtévesztő altruista jelszavak mögé, és ne állítsa be magát és az általa eltartottakat érdektelen civileknek, akik az átláthatóság, a korrupcióellenesség és az elnyomás megszűntetésének élharcosai. Tudnunk kell, hogy Soros a zsoldjában állókat a magyar fizetések sokszorosával tömi ki, a függetlenség bajnokaiként lépteti fel, miközben egyértelműen az alább részletezett politikai célok szolgálatába állítja őket. Azzal, hogy Soros és fizetett funkcionáriusai politikai és gazdasági célokat tűznek ki maguk elé, a világon semmi baj nincs. Ha csak az nem, hogy választásokon nem indulnak, és ezért semmilyen demokratikus legitimitással nem rendelkeznek, beszédhelyzetüket pedig az esetek döntő többségében rejtve hagyják.

Teljes cikk

A GULAG sápadt tébolyának hírhozója

2017. február 02.

Varga Beáta

„Minden, ami jön, csak ráadás.” Ennek a mondatnak a szellemében kezdett új életet negyvenévesen Karig Sára költő, műfordító, aki több mint hatévnyi kényszermunkatábor után térhetett haza Szibériából. A vorkutai kegyetlen körülmények, a fagy, az éhezés nem törte meg a lelkét: Karig Sára verseket írt a táborban, hazatérve pedig egyszerűen megmutatta, hogy az átéltek után hogyan lehet még emberként élni.

Teljes cikk

„Játék és titok, irgalom és megrázkódtatás volt életének négy angyala.” – a megfejthetetlen Szerb-legenda

2017. január 27.

Varga Beáta

„»E sorok íróját gyerekkorától kezdve semmi sem érdekelte annyira, mint a történelem«– közli legutolsó könyvében. Ez a vallomás megmutatja, miért vizsgálta mindenütt és minden korban az egyes emberek arcát. Mert az egészet óhajtotta megpillantani. (...) A hétköznapok és a csodák világát kettéválasztotta, de hétköznapok csodáit mutatta fel.”– írja Devecseri Gábor Szerb Antal Budapesti kalauz marslakók számára című könyvének, második, 1946-os kiadásának előszavában. Szerb Antal íróról, irodalomtörténészről, a magyar szépirodalom egyik legműveltebb, legszellemesebb írójáról vallott így Devecseri Gábor, az „esszéíró nemzedék” tagjáról, akinek enciklopédikus műveltsége a magyar szellemi örökséget oly szervesen tudta kapcsolni a világkultúrához. A Magyar irodalomtörténet és A világirodalom története című könyvek szerzője, számos remek novella és regény alkotója csupán 44 évet élhetett. 1945. január 27-én a balfi munkatáborban egy puskatussal agyonverték.

Teljes cikk

2017 – Post liberalizmus, avagy lázadás az elit ellen Illiberális, szuverén és nemzeti

2017. január 19.

Schmidt Mária

történész

Az angolszász egyetemekre igazán illik a 2016-os év kifejezése a post truth. Oktatási céljaik között ugyanis a diákok és az oktatók különbözőségeinek érvényre juttatása, identitásuk megtalálása, azok kiélése és elfogadtatása szerepel.

A post truth korszak identitáspolitikája az egyén önmegvalósítására fókuszál, vagyis teljesen narcisztikus. A diákok közösségi, politikai érdeklődése kimerül abban, hogy identitást választanak. Ezt a folyamatot identitásfelelősök szervezik, irányítják, és főleg ellenőrzik. Mostanra ezek az felelősök teljesen átvették az ellenőrzést az egyetemek felett, és totális kontroll alatt tartják a hallgatókat és tanáraikat. Elég egy vicces megjegyzés, egy poszt, egy mások által nem kedvelt dal eléneklése, vagy elég csak karácsonykor, boldog karácsonyt kívánni, és az egyetemek illetékes elvtársai, a különbözőség osztály (diversity office) munkatársai, már hívják is az egyetemi hatóságot, hogy járjon el a leleplezett gyűlöletbűncselekmény ügyében. Ilyenkor a meggondolatlanul beszóló, humorizáló, jó esetben megússza kirúgással, súlyos pénzbírsággal, rosszabb esetben bíróság elé is kerülhet. Ahogy börtönbüntetés vár arra a kanadai professzorra is, aki nem volt hajlandó diákjai megszólításánál a „he”, „she” személyes névmások helyett, az aktivisták által követelt új, fluktuáló nemi identitásoknak megfelelő mozaikszavakat használni. Ezzel gyűlöletet szított és így, elbocsájtásán kívül, bírósági felelősségre vonásra is számítania kell. 

Teljes cikk

A Néma Láthatatlanok

2017. január 06.

Szabó Ákos

történész

1939 őszén az akkori világ két legkegyetlenebb diktatúrája titokban megállapodott Lengyelország teljes okkupációjáról. A meglepetésként ható német, és a két héttel későbbi szovjet támadás után a lengyel állam újabb tragikus megpróbáltatások elé nézett: lakosainak deportálása Szibériába, a náci haláltáborok megnyitása, a katyń-i erdő halálsikolyai, majd az ezt követő brutális kommunista diktatúra határozták meg a következő évtized mindennapjait. Ebben a kétségbeesett, reményvesztett időszakban kezdték meg működésüket a Néma Láthatatlanok, akik létezéséről csak 1989 után értesült a szélesebb közvélemény.

1939 szeptemberét követően a lengyel hadsereg tagjai közül sokan voltak, akik a harapófogóba került államuk megsegítésében nem otthoni fegyveres szolgálattal kívántak részt venni, hanem megpróbáltak Franciaországba, illetve Nagy-Britanniába távozni. A francia területen létrejövő lengyel emigráns kormány feje, a korábbi miniszterelnök, Władysław Sikorski lett, aki Angers-ban állította fel főhadiszállását, és novemberben egy miniszteri bizottság felállításáról határozott, amelynek célja a megszállt ország ügyeinek kezelése, és az ellenállás megszervezése volt.

Teljes cikk

A Szabad Kossuth Rádió

2017. január 04.

Varga Beáta

Szovjet katonák két fiatalembert terelnek a Parlament folyosóján, nem durván, de határozottan. A vörös kókuszszőnyegre nem léphetnek. Az egyik odasúgja társának: úgy látszik, nem akarják, hogy összevérezzük a szőnyeget. Aztán elérik a bejáratot, és a szovjet katonák kilökik őket az utcára: davaj, pasli damoj! Menjenek haza! Így ért véget a Szabad Kossuth Rádió működése – emlékszik vissza Tóbiás Áron, aki rádióriporterként mindvégig ’56 tűzközelében volt, s a Szabad Kossuth Rádió egyik szerkesztőbizottsági tagjaként első kézből tájékoztatta az országot. A Szabad Kossuth Rádiónak 1956-ban azonban csak pár nap jutott…

Teljes cikk

Az angol Schindler

2016. december 22.

Szabó Ákos

történész

Amikor a fiatal, bohém, alig harmincéves londoni bróker, Nicholas Winton egy barátja kérésére a svájci Alpok helyett az addigra megkopott fényű Arany Prágát választotta, nem gondolta, hogy neve örökre bekerül a történelemkönyvekbe. A napsütötte svájci lejtők helyett a nácik által fenyegetett csehszlovák főváros zsidó gyermekeinek megmentésére fordította energiáját, pénzét, idejét. A Jóisten cserébe igen hosszú, boldog élettel ajándékozta meg az embermentő bankárt.

Nicholas Winton szülei németországi zsidóként telepedtek le a brit fővárosban 1907-ben. A családfő a gyorsabb és hatékonyabb asszimiláció érdekében saját – s így leendő gyermekei – nevét Wertheimről Wintonra változtatta. A katolikusnak keresztelt legidősebb fiú, Nicholas 1909 májusában született a Nagy-Londonhoz tartozó Hampsteadben, nem messze attól a helytől, ahol a harmincas években a későbbi világhírű író, George Orwell könyvkereskedőként kereste kenyerét. Rövid ideig tartó iskolás évek után – amit egy kiváló vidéki magániskola jelentett, ahová a nobilitás és a művészvilág járatta gyermekeit – Winton visszatért Németországba és a bankszakmában helyezkedett el. Egy hamburgi pénzintézettől egy berlinibe távozott, remélvén, hogy a német fővárosban jobban ki tud teljesedni. Nem így lett. Testközelből tapasztalta meg az egyre jobban radikalizálódó Németországot, amely a nagy háború borzalmait alig feledve, egyre gyorsabban robogott egy újabb katasztrófa felé.

Teljes cikk