Tizenegyezer

2015. február 27.

Címkék: kommunizmus, kommunizmus áldozatai, Balogh-Ebner Márton

Balogh-Ebner Márton

történész

Az Államvédelmi Hatóság nyilvántartása szerint éppen ennyi embert, akkori szóval osztályellenséget telepítettek ki a fővárosból. Más források 12 700-15 000 személyt említenek. A bizonytalanság abban keresendő, hogy az 1945-ös málenkij robothoz hasonlóan sokakat később küldtek családjuk után, illetve a listákon szereplő tervezett 17 344 név közül többeket kihúztak a felmentési kérelmek miatt.

Teljes cikk


Hadifogság vagy rabszolgaság?

2015. február 25.

Címkék: kommunizmus, Szovjetunió, kommunizmus áldozatai, rabszolgaság, Baranyi Tamás, málenkij robot, hadifogoly

Baranyi Tamás

történész

A második világháború után a Szovjetuniót a hamvaiból kellett újjáéleszteni, amihez nagyon is hiányzott a háború alatt elveszített sokmillió férfi. Rabszolgamunkát biztosító táborok ugyan már 1919 óta léteztek, „hatékonyságuk” azonban meglehetősen kérdéses volt: Anne Applebaum számításai szerint csak 1942–43-ban a foglyok negyede halt éhen. 1945 májusában a győzedelmes Szovjetunió valójában füstölgő romhalmaz volt, ahol a német és szovjet katonák házról házra, utcáról utcára vívott totális háborúja szinte mindent elpusztított. A háború végével a Kreml urai azonban szinte korlátlan emberanyaghoz jutottak a legyőzött németek és a kelet-európai népek lakosságával.

Teljes cikk

A bennfentes

2015. február 24.

Címkék: G. Fodor Gábor, Tallai Gábor, polgári Magyarország, Niccolo Machiavelli, polgár

Tallai Gábor

író, a Terror Háza Múzeum programigazgatója

Hannah Arendt férjének írt egyik levelében leszögezi: „ha nem lenne olyan veszélyes, el kellene mondani a világnak, milyen is valójában egy házasság”. De a dolog veszélyes. Arendt és Heinrich Blücher ismerték, sőt, értették a hűség, a közös és saját élet Bermuda-háromszögének rejtélyeit, azt, hogy hiába akadnak hétköznapi problematikák, a társas lét misztériuma ettől még csoda marad. Érett társak, felnőtt barátok ritkán és szigorúan egymás közt olykor sorra veszik a társas lét műhelytitkait, de az nem fordulhat elő, hogy köztéren kiabálva kikotyogják őket. Mindez G. Fodor Gábor múlt heti interjúja (A rendszer igazságait védem, Magyar Narancs 2015/8. szám, 8-10. pp.) kapcsán jutott eszembe, aki par excellence bemutatta, milyen is az, amikor valaki felelősségtudat és gnózis (ismeret) nélkül éli magát bele a bennfentes szerepébe.

„Gyakran csalatkozunk, ha úgy hisszük, szerénységgel legyőzhető a gőg.”
Niccolo Machiavelli

Teljes cikk

A szürke minden árnyalata – A mindennapi kommunizmus pszichopatológiája

2015. február 23.

Címkék: Közép-Európa, Békés Márton, kommunizmus, kommunizmus áldozatai

Békés Márton

történész

A kommunista diktatúra hosszú évtizedei alapvetően rányomták bélyegüket az emberek hangulatára, átalakították a városképet, megszállták a mindennapokat és feszélyezetté tették a légkört. Mint minden zsarnokság, a kelet- és közép-európai kommunista egypártrendszerek is elnyomó apparátusok tucatjait működtették, amelyek a kezdeti nyílt és erőszakos repressziót követően fokozatosan oldódtak fel a társadalmakban és lettek az élet észrevétlen, de megkerülhetetlen részei. Az aktív repressziót egy passzív represszió, pontosabban a passziválás repressziója váltotta fel.

Teljes cikk

Vissza a szakadék széléről

2015. február 20.

Címkék: gazdaság, Bátorságpróba, Palotai Dániel, Magyar Nemzeti Bank, gazdaságpolitika

Palotai Dániel

közgazdász

Felmerülhet a kérdés, hogy mit tett a problémák orvoslása érdekében a gazdaságpolitika monetáris szférájáért felelős jegybank. A Magyar Nemzeti Bank a 2010-14-es ciklus második felében vált aktívabbá és indított olyan új programokat, amelyek jelentős mértékben hozzájárultak a fenti problémák kezeléséhez.

Teljes cikk

Négy kérdés a Putyin-látogatás elé

2015. február 17.

Címkék: Oroszország, Schmidt Mária, Vlagyimir Putyin, '56-os forradalom

Schmidt Mária

történész

„Óriási hiba volt [az '56-os magyar forradalom és szabadságharc leverése], és a nemzetközi jog alapvető elveinek megsértése. Az az oroszfóbia, amelyet most Kelet-Európában tapasztalhatunk, ezeknek a hibáknak - Berlin, 1953, Budapest, 1956, Prága, 1968 - a gyümölcse.” (Vlagyimir Putyin, 2000)

1. Elfelejtette volna az orosz elnök másfél évtizeddel ezelőtti szavait? Nem tudja vajon, hogy Közép-Európa népei túlontúl jól emlékeznek ezekre a fontos dátumokra?

Teljes cikk

Szabad-e kérdezni?

2015. február 16.

Címkék: Orbán Viktor, Bátorságpróba, Békés Márton, politikai korrektség

Békés Márton

történész

„Mi nem vagyunk a mainstream, a fősodor kedves fickói. Nagyon szégyellném magam, ha ez így volna […] nem az a feladatom, hogy mainstream politikát csináljak. Nem erre kaptam felhatalmazást, hanem a legnehezebb kérdésekkel kell konfrontálnom az országot és megoldásokat kell kínálnom.” Orbán Viktor, 2013. április

Teljes cikk

Legyen béke, szabadság és egyetértés – Az Alaptörvény hatalma

2015. február 13.

Címkék: politika, Bátorságpróba, alkotmányozás, Szánthó Miklós, alkotmány

Szánthó Miklós

jogász

Hiba lett volna, ha a 2010-ben megválasztott parlament, illetve parlamenti többség nem él a lehetőséggel, de az is, ha nem élt volna igazi hatalmával: azzal, hogy az alkotmányozó maga is teremthet értéket, maga is kreálhat új alkotmányos tartalmat. Az alkotmányozó feladata és hatalma ugyanis nem szükségszerűen merül ki abban, hogy formailag kreál egy új szöveget, melybe automatizmussal átemeli a korábbi alkotmány tartalmát, kicserélve az évet és a számot a dokumentum elején.

Teljes cikk

A nép nevében? Szuverenitás és demokrácia

2015. február 11.

Címkék: értelmiség, politika, demokrácia, Bátorságpróba, Megadja Gábor, liberalizmus

Megadja Gábor

eszmetörténész

Az értelmiség demokrácia-képe sajátos. A legkevésbé azt jelenti náluk a demokrácia, hogy a választott vezetők a választópolgároknak tartoznak elszámolással és felelősséggel, és hogy megbízatásuk épp arra vonatkozik, hogy a választópolgárok akaratát hajtsák végre, őket képviseljék. Az értelmiség esetében a demokrácia csak retorikai hívószó. A demokrácia kifejezés ez esetben egy ideologikus liberalizmust takar, ami – minden ellenkező híreszteléssel szemben – nem azonos a demokráciával, és nem is jár szükségszerűen együtt vele.

Teljes cikk