A Challenger-katasztrófa

2016. január 28.

Címkék: történelem, Szabó Ákos, hidegháború, Challenger, űrrepülés, Ronald Reagan

Szabó Ákos

történész

A nyolcvanas évek közepére a két szuperhatalom évtizedeken át zajló űrversenye leszállóágba került. Az USA vezetése által kiemelten támogatott űrkutatás valósággal megroppantotta a szovjetek gazdaságát, nem tudtak versenyezni Houstonnal, így egyre kevésbé érdekelte őket a világűr. Az amerikaiak 1984-re a korábban már sikeresen végrehajtott földön kívüli küldetéseiket kissé átszabták: ekkor hirdették meg a Tanárok a világűrben programjukat.

Teljes cikk

Horthyné naplója

2016. január 28.

Címkék: történelem, Magyarország, Pelle János, második világháború, Horthy Miklósné, Horthy Miklós, Purgly Magdolna

Pelle János

PhD, egyetemi oktató

Horthy Miklósné, született Purgly Magdolna azután kezdett napló írásába, hogy a kormányzó kiugrási kísérlete kudarcba fulladt. Kisebbik fiát, Miklóst a németek elrabolták, a család többi tagját – a dadával, két szobalánnyal és inassal együtt összesen tizenegy főt – Bajorországba hurcolták. A társaságot a külvilágtól elvágva, a Hirschberg-kastélyban helyezték el, SS-őrség felügyelete alatt. A kastélyt Horthyné a kézírásos naplóban, melybe az első bejegyzés 1944. november hatodikán írta, Walbichl néven emlegeti, feltehetően azért, mert eleinte maga sem tudta, hogy pontosan hová vitték őket, de később sem akarta elárulni, hogy tudja, hol tartják őket fogva.

Teljes cikk

Tolkien háborúja

2016. január 25.

Címkék: világháború, első világháború, Kloska Tamás, A Gyűrűk Ura, Tolkien, J. R. R. Tolkien

Kloska Tamás

történész

Ha A Gyűrűk Urát valamely háborús konfliktussal egy lapon említik, a többség általában a második világháborúra gondol. A regényben szereplő harcot jó és gonosz között sokan annak ellenére értelmezik a náci Németország elleni küzdelemként, hogy annak írója többször is kijelentette, felesleges a párhuzam keresése. Annál több első világháborús vonatkozást találhat benne az olvasó, ráadásul Tolkien világát egy nemrég nyílt kiállítás is megidézi.

Teljes cikk

A hős anya. Petri Györgyre emlékezve

2016. január 11.

Címkék: Schmidt Mária, kommunizmus, Forgách András, titkosszolgálat, Petri György

Schmidt Mária

történész

A gyávaság ellen nincs orvosság. (Borges)

Két rabbinövendék ül a jeshivában és memorizálja a Talmudot. Az egyik így szól a másikhoz.

– Nem értem ezt a részt.

– Akarod, hogy megmagyarázzam? – kérdezi a másik.

– Megmagyarázni én is megtudom. Csak érteni nem értem.

Ez a régi és mindenki által ismert zsidó vicc jutott az eszembe, amikor befejeztem Forgách András Élő kötet nem marad című könyvét, amiben azt magyarázza, hogy anyja és apja miért váltak a kommunista rendszer kiszolgálóivá, sőt fizetett besúgóivá. Miért kémkedett rá, a fiára az anyja? Miért árulta el őt? Miért állt vele szemben a kádárista titkosszolgálatok oldalára? 

Teljes cikk


A szovjet börtöntetoválások titkos jelentései

2015. december 31.

Címkék: kommunizmus, Szovjetunió, Sallai Zsófia, börtön, tetoválás

Sallai Zsófia

történész

Egy kép többet mond ezer szónál, és ez vonatkozik a tetoválásokra is. Régen úgy tartották, varázserejük van vagy megóvják viselőjét a bajtól. Sokszor hovatartozást, hitet, elért eredményeket is kifejeztek. A kommunista Szovjetunió börtönlakóinak tetoválásai is titkos jelentéssel bírtak.

Teljes cikk

Hogyan került Gagarin a karácsonyfára?

2015. december 31.

Címkék: kommunizmus, Szovjetunió, karácsony, karácsonyfa

Baranyi Márton

Nagy Péter európai utazásait követően honosíttatta meg a karácsonyfaállítás hagyományát hazájában. A szokást végül az első világháborúban betiltotta az ortodox egyház, mondván az a német ellenségtől ered. A faállítást a rákövetkező évek kommunista vallásellenes kampányai sem tudták eltörölni, a harmincas évek közepétől ismét engedélyezték azt a gyerekekre hivatkozva. Karácsonyfa helyett azonban újévi fát állítottak, a díszítések pedig a szovjet szimbolikát hangsúlyozták.

Teljes cikk

Igazságot akartunk, és jogállamot kaptunk

2015. december 16.

Címkék: Szolidaritás, Schmidt Mária, Lengyelország, Petőfi-díj, Karol Sauerland

Schmidt Mária

történész

Több mint egy évtizeddel ezelőtt találkoztam először Karol Sauerland nevével. Akkor jelent meg ugyanis könyve a Harminc ezüst, besúgások és árulások. Ez a téma akkoriban és azóta is a rendszerváltoztatás utáni közbeszéd egyik neuralgikus, máig megoldatlan kérdéskörét veszi górcső alá. Sauerland ugyanis lengyel. Tapasztalatai, reflexiói nagyon is hasonlóak ahhoz, amiken mi is keresztülmentünk, amik minket is formáltak. Válaszokra várnak ők is, mi is. Közös múltunk olyan közös tapasztalatokkal vértezett fel bennünket, amelyek markánsan megkülönböztetnek minket Európának attól a felétől, amelyet a szerencse megkímélt a szovjet megszállás és a vele együtt járó kommunista diktatúra tapasztalataitól.

Teljes cikk