2015. március 13.
Címkék:
Magyarország, Paks II, Roszatom, Finnország, Pelle János, Paks 2, Paksi Atomerőmű
Pelle János
PhD, egyetemi oktató
Magyarország és Finnország huszadik századi történelme számos ponton mutat hasonlóságot, annak ellenére, hogy alapvetően különbözik egymástól. Északi nyelvrokonaink a nagy, időnként agresszív Oroszország, majd a Szovjetunió szomszédságában működő demokráciát és jóléti társadalmat építettek ki, a hitleri Németország szövetségeséből és a világháború veszteséből nagy nemzetközi tekintélyt élvező, semleges országgá váltak. Magyarország, miközben értelmisége hosszabb ideig „mintának” tekintette Finnországot, a „rossz oldalra” került, és ott is maradt. Óriási áldozatokkal épített gazdasági, társadalmi rendszere, a szocializmus zsákutcának bizonyult, melyből az első kitörési lehetőséget az 1989-90-es, világpolitikai hátterű rendszerváltás nyújtotta, mely lehetővé tette, hogy a NATO-hoz és az Európai Unióhoz csatlakozzunk.
Teljes cikk
2015. március 10.
Címkék:
Schmidt Mária, védelem, hadsereg, Európai Unió
Schmidt Mária
történész
Alig néhány napja olvashattuk Jean-Claude Juncker javaslatáról egy közös uniós hadseregről. Az Európai Bizottság elnöke szerint az Európai Uniónak azért van szüksége saját haderőre, hogy a békét fenyegető veszélyekre minél hatékonyabban tudjon reagálni. 2013-ban, Nyugaton a helyzet változóban című kötetemben magam is felvetettem: ideje lenne, hogy Európa végre meg tudja védeni saját magát.
Teljes cikk
2015. február 27.
Címkék:
Schmidt Mária, kommunizmus, kommunizmus áldozatai, Szabadság tér
Schmidt Mária
történész
Talán nem véletlen, hogy 1956 októberében a Felvonulási téren emelt Sztálin-szobor mellett a Szabadság téri szovjet emlékművet is megsemmisítette a népharag. Az újjáépített emlékmű ma már egy letűnőben lévő történelemszemlélet szimbólumaként áll Budapest egyik legszebb terén. Az obeliszket még a közelmúltban is kordonok védték – még akkor is, ha látogatói leginkább néhány évente feltűnő, szomorú, koszorúzó usánkás antifasisztában merültek ki.
Teljes cikk
2015. február 27.
Címkék:
kommunizmus, kommunizmus áldozatai, Balogh-Ebner Márton
Balogh-Ebner Márton
történész
Az Államvédelmi Hatóság nyilvántartása szerint éppen ennyi embert, akkori szóval osztályellenséget telepítettek ki a fővárosból. Más források 12 700-15 000 személyt említenek. A bizonytalanság abban keresendő, hogy az 1945-ös málenkij robothoz hasonlóan sokakat később küldtek családjuk után, illetve a listákon szereplő tervezett 17 344 név közül többeket kihúztak a felmentési kérelmek miatt.
Teljes cikk
2015. február 26.
Címkék:
kommunizmus, kommunizmus áldozatai
Schmidt Mária
történész
„A hallgatás a legnagyobb bűn az emberiség ellen.”
(Nagyezsda Mandelstam)
„Az osztálynélküli társadalom fennkölt eszméje a gulágon, a nép közösség álomképe Auschwitzban ért véget.”
(Rainer Zitelmann)
Teljes cikk
2015. február 25.
Címkék:
kommunizmus, Szovjetunió, kommunizmus áldozatai, rabszolgaság, Baranyi Tamás, málenkij robot, hadifogoly
Baranyi Tamás
történész
A második világháború után a Szovjetuniót a hamvaiból kellett újjáéleszteni, amihez nagyon is hiányzott a háború alatt elveszített sokmillió férfi. Rabszolgamunkát biztosító táborok ugyan már 1919 óta léteztek, „hatékonyságuk” azonban meglehetősen kérdéses volt: Anne Applebaum számításai szerint csak 1942–43-ban a foglyok negyede halt éhen. 1945 májusában a győzedelmes Szovjetunió valójában füstölgő romhalmaz volt, ahol a német és szovjet katonák házról házra, utcáról utcára vívott totális háborúja szinte mindent elpusztított. A háború végével a Kreml urai azonban szinte korlátlan emberanyaghoz jutottak a legyőzött németek és a kelet-európai népek lakosságával.
Teljes cikk
2015. február 24.
Címkék:
G. Fodor Gábor, Tallai Gábor, polgári Magyarország, Niccolo Machiavelli, polgár
Tallai Gábor
író, a Terror Háza Múzeum programigazgatója
Hannah Arendt férjének írt egyik levelében leszögezi: „ha nem lenne olyan veszélyes, el kellene mondani a világnak, milyen is valójában egy házasság”. De a dolog veszélyes. Arendt és Heinrich Blücher ismerték, sőt, értették a hűség, a közös és saját élet Bermuda-háromszögének rejtélyeit, azt, hogy hiába akadnak hétköznapi problematikák, a társas lét misztériuma ettől még csoda marad. Érett társak, felnőtt barátok ritkán és szigorúan egymás közt olykor sorra veszik a társas lét műhelytitkait, de az nem fordulhat elő, hogy köztéren kiabálva kikotyogják őket. Mindez G. Fodor Gábor múlt heti interjúja (A rendszer igazságait védem, Magyar Narancs 2015/8. szám, 8-10. pp.) kapcsán jutott eszembe, aki par excellence bemutatta, milyen is az, amikor valaki felelősségtudat és gnózis (ismeret) nélkül éli magát bele a bennfentes szerepébe.
„Gyakran csalatkozunk, ha úgy hisszük, szerénységgel legyőzhető a gőg.”
Niccolo Machiavelli
Teljes cikk
2015. február 23.
Címkék:
Közép-Európa, Békés Márton, kommunizmus, kommunizmus áldozatai
Békés Márton
történész
A kommunista diktatúra hosszú évtizedei alapvetően rányomták bélyegüket az emberek hangulatára, átalakították a városképet, megszállták a mindennapokat és feszélyezetté tették a légkört. Mint minden zsarnokság, a kelet- és közép-európai kommunista egypártrendszerek is elnyomó apparátusok tucatjait működtették, amelyek a kezdeti nyílt és erőszakos repressziót követően fokozatosan oldódtak fel a társadalmakban és lettek az élet észrevétlen, de megkerülhetetlen részei. Az aktív repressziót egy passzív represszió, pontosabban a passziválás repressziója váltotta fel.
Teljes cikk
2015. február 20.
Címkék:
gazdaság, Bátorságpróba, Palotai Dániel, Magyar Nemzeti Bank, gazdaságpolitika
Palotai Dániel
közgazdász
Felmerülhet a kérdés, hogy mit tett a problémák orvoslása érdekében a gazdaságpolitika monetáris szférájáért felelős jegybank. A Magyar Nemzeti Bank a 2010-14-es ciklus második felében vált aktívabbá és indított olyan új programokat, amelyek jelentős mértékben hozzájárultak a fenti problémák kezeléséhez.
Teljes cikk
2015. február 17.
Címkék:
Oroszország, Schmidt Mária, Vlagyimir Putyin, '56-os forradalom
Schmidt Mária
történész
„Óriási hiba volt [az '56-os magyar forradalom és szabadságharc leverése], és a nemzetközi jog alapvető elveinek megsértése. Az az oroszfóbia, amelyet most Kelet-Európában tapasztalhatunk, ezeknek a hibáknak - Berlin, 1953, Budapest, 1956, Prága, 1968 - a gyümölcse.” (Vlagyimir Putyin, 2000)
1. Elfelejtette volna az orosz elnök másfél évtizeddel ezelőtti szavait? Nem tudja vajon, hogy Közép-Európa népei túlontúl jól emlékeznek ezekre a fontos dátumokra?
Teljes cikk
