Fényképezés és világháború

2015. június 23.

Címkék: történelem, fotó, Békés Márton, világháború, első világháború, fényképezés, fotózás

Békés Márton

történész

Ha belenyúlunk a zsebünkbe, és megnézzük, mit találunk ott, jó eséllyel egy fényképezőgépet tapogatunk, amely bár bele van építve egy telefonba – vélhetően egy okosabb változatba –, de mégiscsak arra való, mint 175 évvel ezelőtt feltalált elődje (1841-ben szabadalmaztatták). Túlzásnak tűnik, de kijelenthetjük, hogy ezt az első világháborúnak köszönhetjük. Bár a technológiai fejlődés csak az elmúlt tíz-tizenöt évben gyorsult fel annyira, hogy olcsón elő lehet állítani mobiltelefonba épített kisméretű, digitális fényképezőgépet, de a használat, a szokás és az igény kialakítása száz évvel korábbra megy vissza.

Teljes cikk

Kiváltság, hogy ilyen pillanatot élhettünk át

2015. június 17.

Címkék: választás, Alaptörvény, 1990, Először szabadon, rendszerváltoztatás, Szájer József

Szájer József

Mikor egy esemény huszonötödik évfordulóját ünnepeljük, nem kockáztatunk túl sokat, szinte biztosra mehetünk. Huszonöt év, a mai átlagos emberi élettartam egyharmada, elég hosszú idő ahhoz, hogy eldöntsük az illető történés valóban méltó-e arra, hogy megünnepeljük. Igaz, mint minden az életben, ez is relatív. Tegnap, amikor a mai hallgatóság, önök által majd utólag frappánsnak mondható idézeteket kerestem – persze sikertelenül – a mai kiállításmegnyitó beszédemhez, egy verseskötetre bukkantam a polcomon. Egy kívül aranyszínű, védőpapírral védett, piros műanyag keményborítós, még mindig jó illatot árasztó könyvre, amelyet egy sorozat részeként a Magvető és a Szépirodalmi Könyvkiadó adott ki éppen negyven éve az úgynevezett felszabadulás harmincadik évfordulója tiszteletére. A könyvet akkor egy kedves atyai barátomtól kaptam, tizennégy évesen, az általános iskola befejezésének örömére. A könyv léte – és aminek kiadói eredetileg dedikálták, a felszabadulás – már önmagában cáfolni látszik az imént elmondott kockázatkerülésre utaló kezdő mondataim igazságát.

Teljes cikk

Először szabadon

2015. június 15.

Címkék: választás, Schmidt Mária, kommunizmus, 1990, Először szabadon, rendszerváltoztatás

Schmidt Mária

történész

Belegondoltak már abba, hogy több mint 4 millió magyar állampolgárnak semmilyen személyes emléke sincsen a huszonöt évvel ezelőtti első szabad választásokról? Számukra 1990 áprilisa és májusa semmi különös jelentést nem hordoz, hogy is hordozhatna, hiszen akik 1980 után születtek, még gyerekek voltak. A nyolcvanas évek második felében családi körben már csak ritkán kellett megélnie egy gyereknek a kommunista önkényuralom fojtogató légkörét, hiszen a diktatúra addigra – bár szerkezetét és eszközrendszerét megőrizte – elaggott és elgyávult, és mindenekelőtt elbizonytalanodott. De szabadságot akkor sem adott! Azt a szabadságot, hogy magunk dönthessünk a sorsunkról, ki kellett vívnunk!

Teljes cikk

Az IPM, a magyar „médiacsoda” a hetvenes és nyolcvanas években

2015. június 12.

Címkék: történelem, média, kommunizmus, szocializmus, Pelle János, IPM, Interpress Magazin

Pelle János

PhD, egyetemi oktató

A kelet-közép-európai szocialista országokban működött néhány, a szovjet titkosszolgálattal együttműködő szervezet, melyet kevesen méltattak figyelemre. Ilyen volt a harmincas évek európai „népfrontmozgalmának” előzményeire építő Békevilágtanács, a Demokratikus Ifjúsági Szövetség (DIVSZ) és a Nemzetközi Újságíró Szövetség (NUSZ). Mindegyiknek komoly tagszervezete és apparátusa volt Magyarországon is, melyek „területenkívüliséget élveztek”, és „többszörös alárendeltségben” működtek: az MSZMP nemzetközi osztálya, a Belügyminisztérium illetékes (III/2-es) osztálya és a katonai elhárítás formális ellenőrzése mellett a szovjet pártszervek, illetve a titkosszolgálat, a KGB utasításait hajtották végre.

Teljes cikk

Szabadság/harcosok

2015. június 10.

Címkék: politika, USA, történelem, baloldal, Egyesült Államok, kommunizmus, jobboldal, hidegháború, Joshua Muravchik, neokonzervativizmus, Commentary, neokonzervatív, Szabadság/harcosok

Joshua Muravchik

Történész, külpolitikai szakértő

Richard Pells amerikai történész írta néhány éve: „egyetlen folyóirat sem volt az elmúlt fél évszázadban olyan hosszú időn át befolyásos, vagy játszott annyira központi szerepet az Egyesült Államok politikai és intellektuális életét alakító fontosabb vitákban, mint a Commentary magazin.” Az Amerikai Zsidó Tanács által közvetlenül a második világháború után alapított Commentary az amerikai zsidó értelmiségi élet középpontjaként határozta meg magát, és mivel az amerikai vezető értelmiség egy jelentős része zsidókból állt, a lap rövid időn belül országszerte egyre nagyobb jelentőségre tett szert. A tartalom egyik része kifejezetten a zsidókat érdeklő témákkal foglalkozott. Meghatározóvá viszont egyre inkább a másik, zsidó és nem zsidó értelmiségiek széles körének írásait felvonultató, általános érdeklődésre számot tartó fele vált. E kötet szerzői például nagyjából egyenlő arányban zsidók és nem zsidók (talán a nem zsidók többségben is vannak).

 

Teljes cikk

A kulcs Moszkvában a zár Washingtonban

2015. június 08.

Címkék: Németország, Baranyi Tamás, Helmut Kohl, német újraegyesítés, hidegháború

Baranyi Tamás

történész

Németország megosztottsága több volt a hidegháború puszta tüneténél, valójában a hidegháború motorja volt: a második világháború két igazi győztese, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között kialakuló kényes egyensúly nem bírta volna ki, ha az egységes Németország akármelyikük oldalára is állt volna. A „feltartóztatás keresztapja”, Amerika szovjetellenes stratégiájának megalkotója, George F. Kennan úgy vélte, a világon öt ipari–katonai központ volt 1945-ben, melynek birtoklása nemzetbiztonsági szempontból fontos volt: az USA, Nagy-Britannia, Németország, a Szovjetunió és Japán. Ha ezek közül több tartozik az amerikai, mint a szovjet érdekszférába, akkor teljesen mindegy, hogy hová áll India vagy Kuba, a nyugati világ biztonságban lesz. Ez tartósította Németország megosztottságát. Egyáltalán nem volt tehát egyértelmű még 1989-ben sem, hogy a német egység helyreállhat a kommunizmus összeomlásával.

Teljes cikk

A bizalom kancellárja

2015. június 04.

Címkék: Németország, Szabó Ákos, Helmut Kohl, német újraegyesítés

Szabó Ákos

történész

Helmut Kohl politikai karrierje kezdetén nem sejtette, hogy a sors milyen nagy ajándékkal fogja őt meglepni négy évtizeddel később. 1989-re ő lett ugyanis az a nyugat-német politikus, aki a kommunizmus bukásával egy időben az erőszakkal kettévágott – és a hidegháború éveiben egymástól hermetikusan elzárt – németség újbóli egymásra találásának szimbóluma lett. Őt látni egyet jelentett a szabadsággal, a bizalommal. Ő volt az az európai politikus, aki színt vitt a keleti blokk szürke mindennapjaiba abban a sorsfordító 1990-es évben.

Teljes cikk

Közös siker

2015. június 03.

Címkék: politika, Németország, Európa, Schmidt Mária, Európai Unió, Helmut Kohl, német újraegyesítés

Schmidt Mária

történész

1789. 1871. 1989. Három évszám, három mérföldkő. Az elsőtől, a francia forradalom és az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának megszületésétől számítjuk a modern kort. Korszakos jelentőségét a brit világbirodalom egykori kormányfője: Disraeli szerint ugyanakkor elhomályosította az 1871-ben megszülető Német Császárság, melyet január 18-án Versailles-ban, a Napkirály: XIV. Lajos pompás palotájának tükörtermében, a francia nagyhatalmiság szimbolikus helyszínén kiáltottak ki.

Teljes cikk

Európa esete a kapukulccsal

2015. június 01.

Címkék: politika, USA, Oroszország, Ukrajna, Kína, Európa, Orbán Viktor, keleti nyitás, NATO, Európai Unió, válság, Amerika, Amerikai Egyesült Államok, euró, Orbán-kormány

Schmidt Mária

történész

Azután a nyolc év után, ami Orbán Viktor első és második kormánya között eltelt, hazánk teljesen új feltételek között találta magát. 2004-ben kilenc régiós társországgal együtt csatlakoztunk az Európai Unióhoz és ezzel sokunk álma vált valóra. Önként, sőt örömmel mondtunk le mi is frissen visszaszerzett szuverenitásunk egyik feléről, hogy részünk lehessen abban, amit az Unió akkor nekünk is ígért: a békében és a jólétben. Biztonság, kiszámíthatóság és jó élet. Erre vágytunk mindannyian.

(fotó: Facebook)

Teljes cikk

Merre tart Kína?

2015. május 31.

Címkék: politika, Kína, Európa, Francesco Sisci, Hszi Csin-ping, nyugat

Baranyi Márton

Kína a pekingi olimpiával valósággal berobbant a közéletbe. Újságírók, politológusok és közgazdászok garmadája kutatja a receptet, szakértők és politikusok hada elemzi látványos felemelkedésének lehetséges következményeit. De hogyan vált ez a néhány évtizede még lesajnált, olcsó műszaki cikkekkel és még olcsóbb fehérneműkkel azonosított ország új ázsiai szuperhatalommá? Francesco Sisci sinológussal, a Merre tart Kína? című kötet szerzőjével ennek eredtünk a nyomába.

Teljes cikk