Mozi a forradalom után

2016. november 13.

Halmai Krisztina

Az 1956-os forradalom a mozik világát is megrázta: elmaradtak a vetítések, a harcokat követően több mozit is helyre kellett állítani. A Corvin mozi a forradalmi ellenállás egyik gócpontja volt. Nem kedvezett a moziba járásnak a hónapokig érvényben lévő kijárási tilalom és a decemberben is akut szénhiány, valamint a rendszeresen előforduló áramszünet sem. A hazai filmgyártás és -beszerzés hónapokra leállt, ez komoly filmhiányt idézett elő, a filmek gyors pótlást pedig az ország gazdasági helyzete nem tette lehetővé.

A Népszabadság 1956. november 25-én, vasárnap számolt be arról, hogy Szolnokon előző nap már újra megnyitottak a mozik. November 29-én a Népszabadság újra közölte a fővárosi mozik műsorát. A felsorolt 34 mozi csupán egy-egy filmet tűzött műsorra, mivel a kijárási tilalom miatt csak 11 és 16 óra között lehettek vetítések. A korábban említett filmhiányt az év első felében, sőt az előző években bemutatott filmekkel igyekeztek pótolni, mivel ezeknek a filmeknek az általában öt évre lekötött forgalmazási joga még élt.

Teljes cikk

Filmkínálat a magyar mozikban – 1956

2016. november 12.

Címkék: film, Cannes, 1956, mozi, dráma, szovjet

Halmai Krisztina

1956 utolsó negyedévében a forradalom és szabadságharc kirobbanása és vérbe fojtása hatására elmaradó új bemutatók miatt mindössze 12 új mozifilmet tűztek műsorra a magyarországi filmszínházak, ami komoly visszaesést jelentett az átlagosan jellemző évi 29 bemutatóhoz képest. A filmbemutatók száma kevesebb volt ugyan, azonban a forradalom évének filmes arányai nem különböztek érdemben az előző évektől: a filmek kb. 31-32 százaléka készült Nyugaton, a többi keleti alkotás volt.

A magyar filmek száma a korábbiakhoz képest visszaesett, ebben az évben mindössze kilenc magyar filmbemutatóra került sor, a szocialista táborban készült filmek száma viszont nőtt. Az év szenzációja Fábri Zoltán filmje, a Körhinta volt. A Cannes-i Filmfesztiválon is indult, és bár díjat nem kapott, kivívta a nemzetközi filmszakma elismerését annak ellenére, hogy a termelőszövetkezeti boldogulás nagy kérdése adta a szerelmi dráma keretét.

Teljes cikk

Szívtelenek

2016. október 23.

Tallai Gábor

író, a Terror Háza Múzeum programigazgatója

A címlap az újság szeme, ha jól sikerül, olyan, mint egy szuggesztív szempár: mindent elmond tulajdonosáról, ez esetben az adott lapszámról, magáról az újságról. A 168 óra című hetilap 2016. október 20. címlapján a pesti srácok ikonikus csapata, a „Bosnyák-raj” szerepel, melynek tagjait (jobbról balra: Bosnyák Gábor, Novák Károly, Ladányi Sándor, Ponczok Sándor és egy be nem azonosított szabadságharcos) a hetilap grafikusa aktuálpolitikai üzenete kedvéért „megerőszakolt”: sípot, fütyülésre tartott ujjakat fotosoppolva szájukba.

Tekintsünk most el attól, hogy a fotómontázs alapja az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójának, pontosabban Emlékévének hivatalos arculati eleme, jogászmunka lesz ez, annak is ujjgyakorlat. Súlyosabb és reménytelenebb a gond. Átugorva a felvezetést (blaszfémiáról, halottgyalázásról, a kegyelet jogának megtiprásáról, a Magyarországért hozott áldozat és a hősies helytállás semmibevételéről, a szabadság és függetlenség eszméjének tagadásáról lenne szó) jöjjön azonnal a konklúzió, mely jobban fáj nekem, mint a 168 óra valamennyi szerkesztőjének, újságírójának.

Teljes cikk

Az én ötvenhatom

2016. október 18.

Frank Füredi

szociológus, publicista

Kilenc éves voltam, amikor 1956 októberében kitörtek a harcok Budapesten. Annak idején a magam naiv módján meg voltam győződve róla, hogy a világon nincs még egy olyan nagy jelentőségű esemény, mint a magyarok felkelése a Rákosi-rendszer és szovjet gazdái ellen. Tévedtem, de annyi biztos, hogy a magyarországi történések fontos szerepet játszottak a sztálinizmus bomlásában.

1956 nagyot fordított a szovjet birodalom sorsán és nyugati támogatóinak életén is. Minden másnál mélyebb sebet ütött a Szovjetunió és a nemzetközi kommunista mozgalom hitelességén. A magyar nép és munkásság felkelését eltipró tankok látványa sokmillió olyan embert töltött el borzalommal, akik pedig rokonszenveztek a Szovjetunióval. A nyugati kommunista pártok súlyos vérveszteséget szenvedtek, s némelyikük soha nem is épült fel belőle. A forradalomnak persze nem célja volt, csak éppen egyik eredménye, hogy előmozdította a hivatalos kommunista mozgalom megosztottságát és felgyorsította a már kialakulóban lévő szovjet-kínai szakítást.

Teljes cikk

A nagy szökés

2016. október 16.

Szabó Ákos

történész

Az 1950-es évek csukaszürke Csehszlovákiájában egy testvérpár úgy döntött, hogy elvág minden szálat, ami szülőhazájához köti és a szabadság reményében Nyugatra távozik. Tervük a mai kor fiataljai számára értelmezhetetlen: miért kell szökni? Mi az, hogy Nyugat? Az ember fogja magát, elteszi a személyi igazolványát, a bankkártyáját és helyet foglal egy vonat kupéjában, majd három órával később a Mariahilfer strassén sétálgatva nézegeti a kirakatokat. Nos, egy normális, szabad világban ez így is van rendjén, csakhogy az 1945 utáni Közép-Európa – benne Csehszlovákiával – minden volt, csak normális hely nem.

Josef és Ctirad Mašín édesapja katonatiszt volt az első köztársaság idején az Antantnak köszönhetően létrehozott csehszlovák fővárosban, Prágában. Az időseb Mašín még az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében kapta a kiképzését, ám szembemenve a császárának tett esküjével, átállt az orosz csapatokhoz, és az akkoriban megalakított Csehszlovák Légió tagja lett. A húszas években a csehszlovák hadseregben teljesített szolgálatot, majd az 1939-es náci megszállást követően – amikor mindenki, még az elnök, Eduard Beneš is szégyenletes módon meghunyászkodott a német hadigépezet előtt – két tiszttársával együtt ellenálló csoportot szervezett. A Három Királyok névre keresztelt csoport volt az egyetlen, amely Csehszlovákia területén fegyverrel szállt szembe a német megszállókkal.

Teljes cikk

1956 – a Nyugat zenéi

2016. október 16.

Halmai Krisztina

Az 1956-os év a zene területén is forradalminak mondható. Számtalan olyan sláger született Nyugaton, amelyet a mai napig nem tudunk, és nem is akarunk elfelejteni. A zenei összefoglalóban a korszak legfontosabb előadóinak slágereiről, és azok történetéről olvashatnak.

Elvis valósággal tarolt 1956-ban, jobban mondva ekkor is. A Hound Dog feldolgozása (ami eredetileg Big Mama Thornton dala) mindent vitt, a Heartbreak Hotel pedig azóta is ott van minden idők legjobb dalai között. A polgárháborús időkből származó Aura Lee dalra írt Love Me Tender női szívek tízezreit dobogtatta meg, a Don’t Be Cruel pedig egy olyan szám, amit ha meghall az ember, nem – vagy csak igen nehezen – lehet megállni, hogy ne táncoljon rá.

Teljes cikk

1956 – az első Eurovíziós Dalfesztivál

2016. október 16.

1956 igen jelentős dátum a zenei életben, ekkor rendezték meg az első Eurovíziós Dalfesztivált a svájci Luganóban, a Teatro Kursaalban. Bár kamerák voltak a helyszínen, a versenyről mégsem maradt fent videófelvétel, csupán a győztes dal előadása, amelynek címe Refrain, előadója pedig Lys Assia volt. A dalversenyt főleg rádión lehetett figyelemmel kísérni.

Az 1950-es években, amikor Európa még a háború pusztításait heverte ki, a svájci székhelyű European Broadcasting Union (EBU) újszerű ötlettel állt elő: egy nemzetközi dalverseny megrendezésének tervével, amelyben a résztvevő országok az EBU országaiban egyszerre sugárzott televízióműsorban szerepeltek volna. Az ötlet 1955-ben vetődött fel egy monacói EBU-ülésen, egy francia EBU alkalmazottól. A dalversenyt – melyet a már létező, olasz Sanremói Fesztivál alapján terveztek megvalósítani – egyben az élő televíziós közvetítés egyik első technikai kísérleteként is számon tartják. Akkoriban több ország összekapcsolása egy széleskörű, nemzetközi hálózatban ambiciózus elképzelésnek számított, tekintve, hogy műholdas televíziósugárzás még nem volt, és az úgynevezett Eurovíziós Hálózat (Eurovision Network) mindössze földi mikrohullámú adók hálózatából állt.

Teljes cikk

...mindez október 14-én történt

2016. október 14.

Halmai Krisztina

A világban mindig történik valami. Az elmúlt nyolc évszázad október 30-án történt eseményeiből válogattunk.

781 éve Székesfehérváron Róbert esztergomi érsek királlyá koronázta IV. Béla magyar királyt, aki apját, II. Andrást követte a trónon. Uralkodása idején befejeződött a tatárok elől menekülő, letelepedett kunok megkeresztelkedése. Második honalapítóként a tatárjárás után újjáépítette az országot, és újjászervezte az államot.

Teljes cikk

Légy bátor, polgár!

2016. október 04.

Schmidt Mária

történész

„A telefonálás nehezebb volt a kormányzásnál. Eleinte csak reggel 6-kor lehetett telefonálni, ha az ember felment Erfurt fölé, a Steigerwald magasságába. Csak éppen ekkor Bonnban még senki nem vette fel a telefont.”

A fentihez hasonló tapasztalatokkal a legtöbb nyugati politikus nem rendelkezik. Bernhard Vogel azonban rendszerváltó politikus, aki saját bőrén tapasztalta meg, milyen örökséget hagyott hátra a kommunizmus, milyen hatalmas erőfeszítés és teljesítmény kellett ahhoz, hogy romjait eltakarítsuk, és új jövőt építhessünk magunknak. Vogel tehát tudja, honnan indultunk, és milyen messzire jutottunk. Az eredményeket nem csak GDP-ben és költségvetési hiányszámokban méri, hanem a meggyógyított lelkekre, a behegesztett sebekre is figyel. Mert keresztény ember, aki vallja: a lélek, a nemzet újjáépítése fontosabb a gazdaság és a környezet új életre keltésénél, de az ideális az, ha ezek egyszerre, egymást segítve, egymást kiegészítve mennek végbe. Mi, magyarok, és a többiek is mind, akik megdöntöttük a kommunizmust és visszaszereztük hazánkat, hogy szabad és független országként építsünk magunknak demokratikus jövőt, azért külön is figyelünk Vogelre, mert egy közülünk. Mert tapasztalatai a mi tapasztalatainkkal rokonok, még akkor is, ha ezekre a miénktől nagyon eltérő politikai pályát bejárva tett szert.

Bernhard Vogel ugyanis nemcsak a CDU egyik vezető politikusa, Rajna-Pfalz sikeres tartományi miniszterelnöke (1976-1988), a Bundesrat kétszeri elnöke (1976-77, 1987-88) majd az Adenauer Alapítvány vezetője (1989-1995, 2001-2009) és Kohl kancellár egyik legközelebbi munkatársa és szövetségese volt, de a legnehezebb időszakban, a német újraegyesítés után tizenegy és fél éven keresztül (1992-2003) Türingia miniszterelnökeként is szolgált. Rendszerváltoztató volt tehát a számunkra oly kedves tartományban, mellyel Árpád-házi Szent Erzsébet köt össze bennünket évszázadok óta.

1992. január 27-én Vogel egy munkaebéden vett részt Münchenben, amikor az ebéd vége felé az egyik pincérnő elkiáltotta magát: „van itt valami Vogel?” Merthogy a kancellár kereste telefonon. Kohl akkor közölte vele, hogy nincs más megoldás, ő lesz Türingia miniszterelnöke, és ezért haladéktalanul Erfurtba kell mennie. 5 órával később ott is volt.

Teljes cikk

...mindez szeptember 30-án történt

2016. szeptember 30.

Címkék: '56-os forradalom, BBC, népmese, mese, Mozart, náci

Halmai Krisztina

A világban mindig történik valami. Az elmúlt két évszázad szeptember 30-án történt eseményeiből válogattunk.

10 éve halt meg Sütő András, Herder- és Kossuth-díjas erdélyi magyar író, drámaíró. További kitüntetései: A Magyar Művészeti Akadémia tagja (1996), Magyar Örökség díj (1996), A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1997), A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (polgári tagozat) (2005), Magyar Kultúra Lovagja (2006)

Teljes cikk