Minden nap délelőtt 11 körül csengett a telefon. „Hogy van, fiatalúr?” Szabó Dénes volt a vonalban. „Dénes bátyám, s Te, hogy vagy?”… Kielemeztük a napi politikát, beszélgettünk a családról, Magyarországról, a helyi, québeci eseményekről, Stendhalról vagy éppen a „fiatal Trudeau gyerekről.” Dénest minden érdekelte, s mindenről tudott.

A kőszegi kadétnapok után, a fiatal Szabó Dénes a bölcsészkaron belebotlott a szociológiába. Egy nap benyitott az akkor alakult tanszéken Szalai Sándor irodájába, s ott ragadt. A Mester – ahogy Szalait élete végéig hívta – megszerette a nyitott eszű gyereket, íróasztalt kapott s nekiállt az olvasásnak. Szalai egyik első tevékenysége egy szociológiai könyvtár létesítése volt, így nem volt hiány „tankönyvekben”.

Hamarosan realizálta azonban, hogy a kommunizmus nem neki való, s két barátjával, közvetlenül mielőtt teljesen bezárult volna a kapu, meg sem állt a Leuveni Katolikus Egyetemig. A diploma megszerzése után, a párizsi egyetemen doktorált, majd 1958-ban csatlakozott a montreali francia egyetem szociológia tanszékéhez.


 


Első tevékenysége egy kriminológia tanszék megalapítása volt, a társadalomtudomány egy régi-új ágának teljesen új alapokra helyezése. A bűnözés társadalmi okainak feltárása legalább olyan fontos, mint jogi megítélése, hangoztatta. A kriminológia hamarosan az egyetem egyik legnépszerűbb és nemzetközileg legsikeresebb területe lett. Dénes fáradhatatlan szervező volt, kapcsolatteremtő képessége mindenkit lenyűgözött, miközben tévedhetetlen emberismerettel választotta ki munkatársait a helyi és a nemzetközi kriminológiai társaság elnökeként a nemzetközi porondon is. Emberek százai köszönhetik neki a karrierjüket, pedig nem volt könnyű dolga. Konzervatív ember volt, a klasszikus liberális Burke szellemében, egy olyan területen, ahol a baloldali, marxista szemlélet dominált. Dénest azonban nem lehetett elhessegetni, érvelni kellett, s vitában ritkán talált komoly versenytársra.

Már a hetvenes években gyakran járt Magyarországra és a többi szocialista országba, s miután mindenhol a közös pontokat kereste, nem a szembenállásra tette a hangsúlyt  ̶  mindenhol nyomot hagyott. A rendszerváltás után komoly segítséget nyújtott a magyar rendőrség új orientációjának kialakításához, amit a Nemzeti Közszolgálati Egyetem azzal ismert el, hogy első díszdoktorának választotta.

Ez év október 13-án, életének 88. évében rövid betegség után hunyt el.

Dénes, hiányzol!

 

(Kép forrása: itt)