„Számomra kenyér meg víz az irodalom.”

                                              Szabó Magda

Megemlékezések, kiállítások, felolvasóestek – megannyi méltatás születésének századik, halálának tizedik évében. Szabó Magda írógépe egykori iskolájában, a debreceni Dóczy Gedeon Gimnáziumban, az általa ihletett, Náray Tamás tervezte divatkollekció debütálása a Költészet napja alkalmából és az elmaradhatatlan Abigél-megidézések játékos variációi országszerte. A legtöbb időt a legmélyebb tartalommal mégis a nemzeti irodalmi múzeumunk szánja rá. A 2018. március 4-éig látogatható „Annyi titkom maradt még” című tárlatnak egyetlen mozzanata sincs, amelyet a költő, író Szabó Magda ne vállalhatna.

Megszokott, elegáns mélybordó váltakozik a fehérrel. Illik a szép Szabó Magdához. Finom nőiesség, tiszta tekintet, a jó és a helyes iránti érzék. Úgy tűnik, minden korszak kitermeli a maga klasszikusait; olyan alkotókat, akik vonatkozási pontként jöhetnek számításba. Ők azok, akik abban a korban tévedhetetlen pontossággal tudták kifejezni, hogy mit is jelentett az élet akkoriban. Elkoldusodott országot, a háborúból szürke, öreg arccal visszatért, alig serdült fiúkat, lábukvesztett, székbe ágyazott megnyomorodottakat, trianoni árvákat (Für Elise, 2006. 31. o.) vagy a szúrós, öklünket szánkba tömő börtön(Rákosi)-korszakot, amelynek nem volt rés a falában, hazánkat benyelte a Kelet-puszta (Európa, utolszor, 1950). Szabó Magda prózái és versei útbaigazítanak. Érzékeny és képzett ízlése ma is érvényes mérce, mert nem matematizálható, nem is valami ráadás, amely akár ki is maradhat az életünkből, sokkal inkább a valódi igazság forrása. Örök irodalom. Kötelező kicsiknek és nagyoknak!


Élete úgyszintén mérce: a hité, a fel nem adásé, a helytállásé. Amikor majdnem utolsó Baumgarten-díjasként (1949. január 18-án kapta meg és még aznap visszavonták tőle) a kommunista kultúráért felelős Révai József miniszteri utasítására a díj másé lett, egy szomorú papírlapra firkálgatott, rajzolt sokáig. Az indok, a rendszerbarát kritikus véleménye a Vissza az emberig verseskötetről. Az éles hangú bírálat elég volt ahhoz, hogy a jelen ellenségének, a nép uralmában kételkedő, bomlasztó egyénnek tartsák. Pedig csak azon merengett verseiben, hogy élethosszig tartó szerelmét, boldogságát megtűri-e az új világ. Mint osztályidegent távolították el munkahelyéről, a minisztériumból, ahol az irodalmi ügyek előadója és titkárságvezető volt. A kétheti felmondási idő alatt megalázták, egy portörlőt nyomtak a kezébe, hogy törölgesse az üres könyvespolcokat. Férjét, szerelmét, Szobotka Tibort 1950-ben dobták ki az állásából polgári öltözködése, címeres gyűrűje miatt. (A meseszerű valóságban a gyűrű nem is volt címeres. Szabó Magda nászajándékba adta férjének, és Niké istennőt ábrázolta, amint fújja a győzelmi harsonát.) Tanításra ítélték, és évekig nem publikálhatott. A büntetésnek szánt munka hamar hivatássá változott. Órái olyan eredményesek voltak, hogy bemutató tanárként az irodalom és a nyelvtan korszerű oktatását demonstrálhatta a hallgatóknak. 1956. október 23-án éppen Adyról tartott volna bemutatót, amikor kitört a forradalom. A kényszerű hallgatás éveiben is alkotott. Az 1958-ban megjelenő Freskó még a Rákosi-diktatúra éveiben született. Megkapta érte a József Attila-díjat. Aczél György, amikor átnyújtotta neki az elismerést, azt mondta: „Ez most az a díj. A Baumgarten. Nevessen már!” Nevetett, de aztán elsírta magát...

1959-től tanári állását feladva szabadfoglalkozású íróként élt. Az ekkor megjelenő Az őz meghozta számára az országos ismertséget. Majd jöttek az önéletrajzi munkák, az Ókút (1970) és a Régimódi történet (1971). Az 1970-ben megjelent Abigélből már négyrészes tévésorozatot forgattak. A 2005-ös Nagy Könyv szavazás során bekerült a top 12-be, majd a harmadik helyen végzett, Micimackót és Harry Pottert is maga mögé utasítva. A The New York Times bestsellerlistájára felkerült Az ajtóból Szabó István rendezett játékfilmet.

A Baumgarten-, Kossuth-, József Attila-, Déry Tibor- és Prima Primissima-díjas Szabó Magda ma az egyik legtöbbet fordított magyar szerző; regényei számos országban és nyelven megjelentek. A Vissza az emberig verseskötet első kiadása (Egyetemi Nyomda, Budapest, 1949.) megkímélt állapotban, Vajda Endre költőnek, esszéistának dedikálva ma százhúszezer forintot ér a műtárgypiacon.

Részlet a Petőfi Irodalmi Múzeum Szabó Magda-kiállításából

Egyik interjújában azt mondta: „Úgyse fogják tudni, ki voltam.” A Petőfi Irodalmi Múzeum kiállítása, ha nem is árul el minden titkot, de segíti a megfejtést. És Abigél is várja az üzeneteket, igaz, hogy csak egy plexihengerben. Pár utcával odébb, a Pollack Mihály téri Rádió- és Televíziótörténeti Kiállítóhely Abigél-tárlatán már az iskolakerti szobor kéri  ̶  a kezében lévő korsóba  ̶  a különleges kívánságokat.

 

(Kép forrása: itt)