életminőség” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 2

Vidékinek maradni

2017. augusztus 26.

B. Varga Judit

történész-muzeológus

Hajnalpercenés falun, napfelkelte a városban. Létezik-e még a főváros-vidék ellentét, vagy már csak a fejekben élő hagyomány? Miért van romantikája a falusi életnek? Mi a vidék?

Augusztus izzásában figyelem az Alpokalja megunhatatlan levegőjének vibrálását, a nyár végi fényözönt, a leheletfinom tájat, és szívom magamba az elnyugatiasodott egyutcás határfalu emberkeltette zaját. Mégis csend van, pihenek. Naponta ötször hallatszik fel a hegyre a hazai harangszó, a hatodik a szomszédos osztrák faluból üzen. A burgenlandi rádió déli hírei előtt évtizedek óta bemondják, melyik toronyban hány harang lakik, sőt, ennél jóval többet árulnak el az adott templom művészettörténeti, vallási, közösségi értékeiről. Emlékszem, amikor nálunk először hangzott el a harangtörténeti összefoglaló a Déli Krónikát megelőzően a Kossuth Rádióban, a szabad akaratukból ateista, közismert és akkor még közkedvelt balliberális honfitársaink mennyit gúnyolódtak ezen az új szerkesztői „fogáson”. Pedig a harang falut és várost, múltat és jelent összeköt, határokon és lelkeken átível, ereje és súlya van. Benne egyesül a városi emberként élő Pál apostol energiája és a vidéki Jézus csendje. Az Isten alkotta bioszféra és az emberi értelem teremtette nooszféra is.

Az osztrákoknál és a bajoroknál már szombat délután háromkor megszólalnak a harangok, köszöntve a közelgő vasárnapot. Ilyenkor zárnak az üzletek, érkeznek a barátok, rokonok, indul a hétvégi élet. Tudják, hogy miért parancs a pihenés. És tudnak is pihenni, élni a szabadidejükkel mind a városban, mind a falun. (Számukra érthetetlen hungaricum volt a szabad vasárnapot biztosító jogszabály eltörlését követelni – ráadásul az emberi szabadság nevében.)

Teljes cikk

Töprengés a keresztény szabadságról

2019. december 23.

Nagy Ervin

filozófus

Karácsony, Jézus születésének ünnepe jó apropó arra, hogy egy pillanatra megálljunk és elgondolkodjunk azon, mit is jelent számunkra a szabadság. Mert jelen világunkban két út lehetséges. Az egyik a liberális, a másik a keresztény szabadság útja. De mi is a valódi különbség a felvilágosodás eszméjében gyökerező, mostanság idealizált individuális és liberális, illetve az időben jóval régebbi, ma már csak az európai kultúra szövetszálain felsejlő keresztény szabadságfelfogás között? Ahogy azon is el kellene gondolkodnunk, hogy melyik szabadság-elmélet társadalmi gyakorlattá tétele vezethet egy minőségileg jobb, morálisan elfogadhatóbb és biztonságosabb, ezáltal boldogabb élethez.

Teljes cikk