1956” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 39

Búcsú Kertész Imrétől

2016. április 01.

Schmidt Mária

történész

Az 1956-os forradalom és szabadságharc döntő jelentőségűvé vált Kertész számára. Meglátta benne nemzetének azt az arcát, amit mindig is látni akart. Végre megélhette a mi-tudat oly sokáig nélkülözött, felszabadító élményét.

Teljes cikk

Apám forradalma

2016. április 30.

Szabó Ákos

történész

1956 októberében az elnyomó kommunista rendszer ellen kirobbant forradalomnak a családomból édesapám vált aktív részesévé. Fővárosi középiskolásként élte át az eseményeket, nem tudatosan, hanem sors furcsa játéka kapcsán sodródott bele 1956 legvéresebb napjának történéseibe.

Teljes cikk

Anyám forradalma

2016. június 30.

Szabó Ákos

történész

A szentírás egyik örökérvényű mondata a zsidó nép kálváriája kapcsán így hangzik: „Beszéld el fiaidnak azon a napon, s tedd hozzá: velem tette ezt az Örökkévaló, mikor kivonultam Egyiptomból.” Mélyen igaz idézet, ami nemcsak az Egyiptomi fogságról szól, ennél sokkal összetettebb, évezredeken átívelő jelentéstartalommal bír. Korábban már lejegyeztem egy – a családi kalendáriumban évtizedekig porosodó – történetet, ám a legutóbb idős édesanyám látta szükségét annak, talán valamilyen felsőbb erő által mozgatva, hogy elmondjon nekem egy történetet, ami egész életében végigkísérte, mégpedig azért, hogy én és a gyerekeim is megtudják.

Fotó: Fortepan

Teljes cikk

Egy akaraton

2016. július 04.

Schmidt Mária

történész

Meggyőződésem, hogy soha sem volt még ilyen kemény és vastag fal múlt és jelen között, mint napjainkban. Az idő egyszerre lett sűrű és híg: már az öt évvel ezelőtti események is olyanok, mintha egy teljes évszázad telt volna el azóta, miközben gyakran arra sem emlékszünk, hogy tegnap vagy tegnapelőtt mi történt velünk. Ezért, hogy a fiatal nemzedékek számára 1956 magyar forradalma és szabadságharca olyan messzeségben van, mint 1848. Csak halkan mondom: 1848 és 1956 nélkül kihunyt volna belőlünk magyarokból az a képesség, hogy szabad közösségként építhessünk magunknak jövőt.

Teljes cikk

Az 1956-os forradalmárok Európa jövőjéért is harcoltak

2016. július 13.

Rogán Antal

Azért vagyunk, és azért lehetünk ma itt, mert történelmünk során mindig akadnak olyan különleges pillanatok, amikor minden magyar egyet akar. Újra és újra megtörténik velünk, hogy ez az amúgy széthúzásra igencsak hajlamos nép váratlanul példát mutat az egész világnak összefogásból és bátorságból. Ez általában mindig olyankor történik meg velünk, amikor a szabadságunkat és a függetlenségünket érezzük veszélyben. Ilyenkor vagyunk mi magyarok - Petőfi Sándor kifejezésével élve - Egy akaraton.

Teljes cikk

A Szabó család złotyt gyűjt

2016. július 31.

Szabó Ákos

történész

Az 1956-os forradalom-és szabadságharc eseményei számtalan érzelmet szabadítottak föl Európa lakóiban. A legtöbben – túl a hivatalos állami állásfoglalásokon – szimpatizáltak a magyar forradalommal, már csak azért is, mert a hidegháború egyik fenyegető réme, a Szovjetunió ellen zajlott.

Teljes cikk

Stumpf und Drang

2016. augusztus 23.

Tallai Gábor

író, a Terror Háza Múzeum programigazgatója

„A függetlenség a középosztály blaszfémiája.

Mindenki függ a másiktól.”

G. B. Shaw

Desmond Child dalt írt, egy tíz évvel ezelőtti szerzeményét dolgozta fel újra, hangszerelte át, látott el új szöveggel. A dal nem tetszik Stumpf Andrásnak, sőt, miután tudomást szerez arról, hogy az opus magnum első verziója tíz évvel ezelőtt született, miniszter urat, emlékbizottságot utasít: határolódjon el, vonjon vissza, inkasszózon stb., mert ha nem, elveszik minden, legfőképp a hitelesség! Keserű felállás. A rosszindulat hermeneutikája lengi körül Stumpf vonatkozó szövegeit, miközben – a humorérzékre apellálva – nyilvánvaló, hogy a magyar rockzene „Gadamerje” (az igazság és módszer birtokosa), a riffek mestere független, ami legkésőbb a XX. század óta a hivatásos értelmezők legkecsesebb fügefalevele.

Teljes cikk

Made in 1956 – A Kisvakond története

2016. szeptember 24.

Halmai Krisztina

1956 szabadságharcosai nem készültek hősnek, egyszerűen eljött az a pillanat, amikor azzá váltak és megmutatták a világnak, hogy a magyarok ismét képesek harcolni a szabadságukért. Ugyanolyan emberek voltak, mint mi, 1956 pedig ugyanolyan év, mint a többi. Az emberek ugyanúgy élték az életüket mint máskor, munka után pihentek vagy szórakoztak: olvastak, moziba, operába vagy koncertre jártak, egyesek már tv-t is néztek, követték a divatot, figyelték a hírességek életét. A több részből álló összeállításban arról olvashatnak, hogy 1956-ban milyen magyar és külföldi könyvek, filmek, zenék, hírességek és egyéb témák érdekelték az embereket.

Az 1956-os születésű Kisvakond (eredeti nevén csehül Krtek vagy Krteček, szlovákul Krtko) kitalált szereplő, a Kisvakond című csehszlovák televíziós rajzfilmsorozat kultikus főhőse. Kitalálója és megalkotója Zdeněk Miler, cseh rajzfilmkészítő, a Barrandov stúdió egyik munkatársa volt. Az akkor 33 éves rajzoló-animátor 1954 őszén kapta azt a feladatot, hogy tervezzen oktató és nevelő célzatú filmeket gyermekek számára. A lehetséges témák között szerepelt a textilipar és a ruhagyártás bemutatása is.

Teljes cikk

Filmkínálat a magyar mozikban – 1956

2016. november 12.

Halmai Krisztina

1956 utolsó negyedévében a forradalom és szabadságharc kirobbanása és vérbe fojtása hatására elmaradó új bemutatók miatt mindössze 12 új mozifilmet tűztek műsorra a magyarországi filmszínházak, ami komoly visszaesést jelentett az átlagosan jellemző évi 29 bemutatóhoz képest. A filmbemutatók száma kevesebb volt ugyan, azonban a forradalom évének filmes arányai nem különböztek érdemben az előző évektől: a filmek kb. 31-32 százaléka készült Nyugaton, a többi keleti alkotás volt.

A magyar filmek száma a korábbiakhoz képest visszaesett, ebben az évben mindössze kilenc magyar filmbemutatóra került sor, a szocialista táborban készült filmek száma viszont nőtt. Az év szenzációja Fábri Zoltán filmje, a Körhinta volt. A Cannes-i Filmfesztiválon is indult, és bár díjat nem kapott, kivívta a nemzetközi filmszakma elismerését annak ellenére, hogy a termelőszövetkezeti boldogulás nagy kérdése adta a szerelmi dráma keretét.

Teljes cikk

Panni nem akar halálpálcát eladni, Panni hazamegy és átgondolja az életet¹

2016. november 23.

Tallai Gábor

író, a Terror Háza Múzeum programigazgatója

„erre vártak ezek a köcsög fideszesek.”
Puskás Panni, facebook-poszt

„Hasztalan bárkinek is kifejteni egy gondolatot,
ha a puszta célzás rá nem elegendő.”
Nicolás Gómez Dávila


Dózsa László 1942-ben született Budapesten, élettörténetének az 1956-os forradalomra és szabadságharcra vonatkozó fejezeteit ő maga mesélte el, írta meg. Színész körökben a durva részek már az átkosban ismertek voltak, színészember imád mesélni, igazán abban jó, szakma ez is, pontosabban szerelem. 1967-től, a Színiakadémia elvégzése után Dózsa végre színészként dolgozhatott, művészeti teljesítményét ugyanakkor sem a rendszerváltozatás előtt sem után nem ismerték el díjakkal. Nem névtelen társulatoknál játszott (Csokonai Nemzeti Színház, Madách Színház, Nemzeti Színház stb.), közben közel harminc magyar filmben kapott szerepet, öt híján kétszázhoz adta hangját. Mindenkor olyan rendezők választották (Sára, Fábri, Böszörményi, Karinthy, Horváth stb.), kiknek kvalitásérzékét nemigen szokás megkérdőjelezni. Amikor élete hatvanas éveiben végre elismeréseket kapott, azokat az 1956-os forradalomban és szabadságharcban tanúsított helytállása, passiója okán kapta, amit 2016-ig (!) senki nem vont kétségbe, nem kérdőjelezett meg, nem kicsinyített stb., sem az '56-os bajtársak, sem a mindenkor „objektív és apolitikus” történészszakma (élén a virtigli Gyurcsány-fan Rainer M. Jánossal és az utolsó autodidakta eszdéeszes historiográfussal, Eörsi Lászlóval).

Teljes cikk