1956” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 22

Isten áldja 1956 hőseit!

2015. október 24.

Schmidt Mária

történész

„Szabadság nem virul /a holtnak véréből” – figyelmeztet nemzeti Himnuszunk, Babits szavaival a „szabadság himnusza” arra, hogy a szabadság nem magától értetődik és nem is volt mindig részünk benne. Nem öröklődik és nem elég egyszer kivívni. A szabadságért mindig, újra és újra meg kell harcolni. Minden generációnak a maga helyén. A maga idejében, a maga eszközeivel. Ahogy szüleink és nagyszüleink generációja is megharcolt érte 1956 őszén. Ahogy a mi generációnk tette negyedszázaddal ezelőtt, amikor véget vetett a kommunista diktatúrának és a szovjet megszállásnak.

Teljes cikk

Sortűz Miskolcon

2015. október 26.

Kloska Tamás

történész

1956. október 22-én a miskolci Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem hallgatói vitaestet tartottak, amin összeállították a diákság tizenegy pontos követelését. A miskolci egyetemisták tizenegy pontja lényegében megegyezett a Budapesti Műszaki Egyetemen elfogadottakkal, létrejöttének körülményei között azonban lényeges különbség volt: Miskolcon a helyi pártvezetők jelenlétében, azok tiltakozása ellenére a diákok ragaszkodtak követeléseik teljességéhez.

Teljes cikk

1956: kezdet és vég

2015. október 30.

Balogh Gábor

történész

„Ennek a sorsdöntő évnek kettős hozadéka van: ekkor kezdődik meg a blokk szétesése, és ekkor ér véget a tábor által megjelenített egység mítosza.” Francois Furet

Teljes cikk


A pesti srácok

2015. november 03.

Kloska Tamás

történész

1956 őszén, a Budapest utcáin vívott fegyveres harcok oroszlánrészét a „pesti srácoknak” nevezett tízen- és huszonéves kamaszok, fiatal munkások, egyetemisták, diákok és fiatal felnőttek vívták. Ám nem szabad elfelejteni, hogy mellettük az idősebbek közül is kerültek ki szabadságharcosok, példának okáért a főként fiatalokból álló Széna tériek parancsnoka az 1956-ban 59 éves Szabó János, „Szabó bácsi” volt, aki rövid időn belül nagy népszerűséget és tekintélyt szerzett magának. 1957. január 19-én a forradalmat követő megtorlások során kivégezték, annak ellenére, hogy emberségesen bánt a harcok során túszul ejtett államvédelmis foglyaival. Iván-Kovács László és Pongrátz Gergely, a corvinisták első és második parancsnoka a forradalom és szabadságharc idején 26, illetve 24 évesek voltak. Az idősebb korosztályokra példa még az Angyal István és Csongovai Per Olaf által vezetett Tűzoltó utcai fegyveres csoport, az említett parancsnokok 1956-ban 28, illetve 26 évesek voltak.

„Magyarországon minden eszköz bevethető…” Nyikita Hruscsov, 1956.

Teljes cikk

Játsszunk nyugodtan!

2015. november 03.

Szabó Ákos

történész

A kommunista terror ellen kirobbant 1956-os forradalom-és szabadságharc során példátlan összefogásból vizsgázott jelesre a magyar nép. Az egység a társadalmi struktúra minden szintjén megmutatkozott: az értelmiségi, a munkás, a diák vállt vállhoz vetve nézett szembe az ÁVH tagjaival és a szovjet tankokkal egyaránt.

Teljes cikk

Menni vagy maradni? Menekültkérdés '56-ban

2015. november 03.

György Sándor

történész

Köztudott, hogy a kommunista/szocialista országok - Jugoszláviát leszámítva - számos eszközzel igyekeztek meggátolni állampolgáraik nyugatra utazását. Ennek legismertebb eszköze az úgynevezett Vasfüggöny volt, amely mintegy 45 évig osztotta ketté Európát, Winston Churchill ismert szavaival élve "a Balti-tengeri Szczeczintől az Adria melletti Triesztig". A magánutazások az 1940-es évek vége és az 1960-as évek eleje között gyakorlatilag lehetetlenné váltak; a nyugati és déli határon szögesdrót és aknamező húzódott, amelyek felszámolása 1955-re hivatalosan befejeződött, de a szigorú őrizet nem sokat enyhült.

Teljes cikk

Megtorlások – 1956

2015. november 20.

1956. november 4-étől a szovjet páncélosok néhány nap alatt legázolták a nyugati segítségben reménytelenül bízó magyar felkelők forradalmát. A Moszkvából hazatérő Kádár János miniszterelnök tudta mi a feladata, a Párt és a szovjet elvtársak elvárása: kíméletlenül megbosszulni a „testvéri Szovjetunión” esett sérelmeket, demonstrálni a proletárhatalom erejét és elrettenteni a felkelőket.

Biszku Béla és Kádár János a parlamentben (Fotó: Mandiner)
Teljes cikk

Ha 1956 a magyar szabadság éve volt, legyen az 2016 is!

2016. március 10.

Balog Zoltán

az emberi erőforrások minisztere

„A cella végén, alkóvszerű benyílóban vagy tízen aludtak ruhában, nők és férfiak vegyesen, a deszkadobogón. Körülbelül ugyanannyi ember ült lehajtott fejjel a falnak fordított székeken, melyek egymástól mintegy két méter távolságban álltak. Mind férfiak voltak, csakúgy, mint az a négy, aki a sarokban állt, óriási tócsák közepén. Orrukat a falnak nyomták, térdük remegett; nadrágja mind a négynek nedves volt. Egy ember a padlón feküdt, vércsíkos, nyáltól és vizelettől irizáló tócsában. Bokájától válláig össze volt kötve, olyan szorosan, mint egy múmia.”

(Fotó: MTI)

Teljes cikk

1848-as emlékmű az Ötvenhatosok terén?

2016. március 31.

Balogh-Ebner Márton

történész

A magyar trikolor első megjelenése ugyan jóval az 1848/49-es forradalom és önvédelmi háború előtti időre tehető, de elterjedését nagyban köszönheti a szabadságharcnak. A színek használatát az önkényuralom alatt betiltották, majd a piros-fehér-zöld lobogó a kiegyezéssel lett újra hivatalos állami zászlóvá.

Teljes cikk