56osforradalom” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 12

Négy kérdés a Putyin-látogatás elé

2015. február 17.

Schmidt Mária

történész

„Óriási hiba volt [az '56-os magyar forradalom és szabadságharc leverése], és a nemzetközi jog alapvető elveinek megsértése. Az az oroszfóbia, amelyet most Kelet-Európában tapasztalhatunk, ezeknek a hibáknak - Berlin, 1953, Budapest, 1956, Prága, 1968 - a gyümölcse.” (Vlagyimir Putyin, 2000)

1. Elfelejtette volna az orosz elnök másfél évtizeddel ezelőtti szavait? Nem tudja vajon, hogy Közép-Európa népei túlontúl jól emlékeznek ezekre a fontos dátumokra?

Teljes cikk

Sortűz Miskolcon

2015. október 26.

Kloska Tamás

történész

1956. október 22-én a miskolci Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem hallgatói vitaestet tartottak, amin összeállították a diákság tizenegy pontos követelését. A miskolci egyetemisták tizenegy pontja lényegében megegyezett a Budapesti Műszaki Egyetemen elfogadottakkal, létrejöttének körülményei között azonban lényeges különbség volt: Miskolcon a helyi pártvezetők jelenlétében, azok tiltakozása ellenére a diákok ragaszkodtak követeléseik teljességéhez.

Teljes cikk

1956: kezdet és vég

2015. október 30.

Balogh Gábor

történész

„Ennek a sorsdöntő évnek kettős hozadéka van: ekkor kezdődik meg a blokk szétesése, és ekkor ér véget a tábor által megjelenített egység mítosza.” Francois Furet

Teljes cikk

Deportálás a Szovjetunióba, 1956

2015. november 01.

György Sándor

történész

Az 1956-os forradalom és szabadságharc legtöbb történése mára ismertté vált, és nevet kaptak a harcok alatt elesettek, valamint a megtorlás alatt kivégzettek is. Alig ismertek viszont azok, akiket a forradalom leverése után a Szovjetunióban, a mai Ukrajna területén tartottak fogva hónapokig minden eljárás és ítélet nélkül. Bár ellentétben az 1944-45-ben elhurcoltakkal az ’56-os deportáltakat nem kínozták és kényszermunkát sem végeztettek velük, a bizonytalanság, a bezártság és a gyenge ellátás nehezen, vagy egyáltalán nem múló fizikai és lelki sebeket okozott nekik. Mivel a velük történtekről nem beszélhettek – hivatalosan tanulmányúton voltak a Szovjetunióban – joggal nevezhetjük őket 1956 néma áldozatainak.

Teljes cikk

Lengyel–magyar szolidaritás 1956-ban

2015. november 01.

Balogh-Ebner Márton

történész

Lengyelország 20. századi történelme számos ponton összefonódott Magyarország történelmével, s – noha számos különbséget is fel lehet fedezni – mind a két ország hasonló sorson osztozott a század folyamán. A lengyel–litván állam felosztása után a mai Dél-Lengyelország egy szeletét a Habsburgok birodalma annektálta, így a Bécs–Budapest központú állam széteséséig, a Magyar Királyság északról a Monarchia lengyel tartományával volt szomszédos.

Teljes cikk


A pesti srácok

2015. november 03.

Kloska Tamás

történész

1956 őszén, a Budapest utcáin vívott fegyveres harcok oroszlánrészét a „pesti srácoknak” nevezett tízen- és huszonéves kamaszok, fiatal munkások, egyetemisták, diákok és fiatal felnőttek vívták. Ám nem szabad elfelejteni, hogy mellettük az idősebbek közül is kerültek ki szabadságharcosok, példának okáért a főként fiatalokból álló Széna tériek parancsnoka az 1956-ban 59 éves Szabó János, „Szabó bácsi” volt, aki rövid időn belül nagy népszerűséget és tekintélyt szerzett magának. 1957. január 19-én a forradalmat követő megtorlások során kivégezték, annak ellenére, hogy emberségesen bánt a harcok során túszul ejtett államvédelmis foglyaival. Iván-Kovács László és Pongrátz Gergely, a corvinisták első és második parancsnoka a forradalom és szabadságharc idején 26, illetve 24 évesek voltak. Az idősebb korosztályokra példa még az Angyal István és Csongovai Per Olaf által vezetett Tűzoltó utcai fegyveres csoport, az említett parancsnokok 1956-ban 28, illetve 26 évesek voltak.

„Magyarországon minden eszköz bevethető…” Nyikita Hruscsov, 1956.

Teljes cikk

Játsszunk nyugodtan!

2015. november 03.

Szabó Ákos

történész

A kommunista terror ellen kirobbant 1956-os forradalom-és szabadságharc során példátlan összefogásból vizsgázott jelesre a magyar nép. Az egység a társadalmi struktúra minden szintjén megmutatkozott: az értelmiségi, a munkás, a diák vállt vállhoz vetve nézett szembe az ÁVH tagjaival és a szovjet tankokkal egyaránt.

Teljes cikk

Menni vagy maradni? Menekültkérdés '56-ban

2015. november 03.

György Sándor

történész

Köztudott, hogy a kommunista/szocialista országok - Jugoszláviát leszámítva - számos eszközzel igyekeztek meggátolni állampolgáraik nyugatra utazását. Ennek legismertebb eszköze az úgynevezett Vasfüggöny volt, amely mintegy 45 évig osztotta ketté Európát, Winston Churchill ismert szavaival élve "a Balti-tengeri Szczeczintől az Adria melletti Triesztig". A magánutazások az 1940-es évek vége és az 1960-as évek eleje között gyakorlatilag lehetetlenné váltak; a nyugati és déli határon szögesdrót és aknamező húzódott, amelyek felszámolása 1955-re hivatalosan befejeződött, de a szigorú őrizet nem sokat enyhült.

Teljes cikk

Megtorlások – 1956

2015. november 20.

1956. november 4-étől a szovjet páncélosok néhány nap alatt legázolták a nyugati segítségben reménytelenül bízó magyar felkelők forradalmát. A Moszkvából hazatérő Kádár János miniszterelnök tudta mi a feladata, a Párt és a szovjet elvtársak elvárása: kíméletlenül megbosszulni a „testvéri Szovjetunión” esett sérelmeket, demonstrálni a proletárhatalom erejét és elrettenteni a felkelőket.

Biszku Béla és Kádár János a parlamentben (Fotó: Mandiner)
Teljes cikk