„A nemzetek létezése rendkívüli jótétemény az emberiség számára,

mert behatárolja a rosszat és a jót,

mely nélküle átcsapna minden területre.”

(Molnár Tamás: Régi és új nacionalizmus, 1998)

 

Miért érzékelhetők mégis „de hát”-ok, zavar, ingadozás a katolikus közösségekben, akár a sajátomban is? A válaszok mindig úgy kezdődnek, hogy becsülöm és tisztelem a miniszterelnök stratégiai érzékét, ahogy hazánk érdekeit képviseli, elismerem a gazdasági eredményeket, de irritál a kormányzati kommunikáció, a kiskirályok rongyrázása, a túl sok focipálya stb., amelyek veszélyeztetik az eddig elért eredményeket. Segítség lehet számukra, ha felidézzük az Egyház társadalmi tanítását a közjóról, nemzetről, keresztényi felelősségről, illetve a kormány toplistás eredményeit. Kezdjük az utóbbiakkal!