kommunizmus” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 43

A szürke minden árnyalata – A mindennapi kommunizmus pszichopatológiája

2015. február 23.

Békés Márton

történész

A kommunista diktatúra hosszú évtizedei alapvetően rányomták bélyegüket az emberek hangulatára, átalakították a városképet, megszállták a mindennapokat és feszélyezetté tették a légkört. Mint minden zsarnokság, a kelet- és közép-európai kommunista egypártrendszerek is elnyomó apparátusok tucatjait működtették, amelyek a kezdeti nyílt és erőszakos repressziót követően fokozatosan oldódtak fel a társadalmakban és lettek az élet észrevétlen, de megkerülhetetlen részei. Az aktív repressziót egy passzív represszió, pontosabban a passziválás repressziója váltotta fel.

Teljes cikk

Hadifogság vagy rabszolgaság?

2015. február 25.

Baranyi Tamás

történész

A második világháború után a Szovjetuniót a hamvaiból kellett újjáéleszteni, amihez nagyon is hiányzott a háború alatt elveszített sokmillió férfi. Rabszolgamunkát biztosító táborok ugyan már 1919 óta léteztek, „hatékonyságuk” azonban meglehetősen kérdéses volt: Anne Applebaum számításai szerint csak 1942–43-ban a foglyok negyede halt éhen. 1945 májusában a győzedelmes Szovjetunió valójában füstölgő romhalmaz volt, ahol a német és szovjet katonák házról házra, utcáról utcára vívott totális háborúja szinte mindent elpusztított. A háború végével a Kreml urai azonban szinte korlátlan emberanyaghoz jutottak a legyőzött németek és a kelet-európai népek lakosságával.

Teljes cikk

Rabszolgasorsra kényszerítve

2015. február 26.

Schmidt Mária

történész

„A hallgatás a legnagyobb bűn az emberiség ellen.” (Nagyezsda Mandelstam) „Az osztálynélküli társadalom fennkölt eszméje a gulágon, a nép közösség álomképe Auschwitzban ért véget.” (Rainer Zitelmann)

Teljes cikk

Tizenegyezer

2015. február 27.

Balogh-Ebner Márton

történész

Az Államvédelmi Hatóság nyilvántartása szerint éppen ennyi embert, akkori szóval osztályellenséget telepítettek ki a fővárosból. Más források 12 700-15 000 személyt említenek. A bizonytalanság abban keresendő, hogy az 1945-ös málenkij robothoz hasonlóan sokakat később küldtek családjuk után, illetve a listákon szereplő tervezett 17 344 név közül többeket kihúztak a felmentési kérelmek miatt.

Teljes cikk

Emlékművet a szovjet megszállás áldozatainak is!

2015. február 27.

Schmidt Mária

történész

Talán nem véletlen, hogy 1956 októberében a Felvonulási téren emelt Sztálin-szobor mellett a Szabadság téri szovjet emlékművet is megsemmisítette a népharag. Az újjáépített emlékmű ma már egy letűnőben lévő történelemszemlélet szimbólumaként áll Budapest egyik legszebb terén. Az obeliszket még a közelmúltban is kordonok védték – még akkor is, ha látogatói leginkább néhány évente feltűnő, szomorú, koszorúzó usánkás antifasisztában merültek ki.

Teljes cikk

Így festene egy felszabadítás?

2015. április 30.

Schmidt Mária

történész

Minél többet foglalkozunk a magunk mögött hagyott száz esztendő történetével, annál megmagyarázhatatlanabbá válik maga a XX. század. Nincs jobban dokumentált korszaka az emberiség történetének, és lám: még a legjobban fájó emberáldozatok számánál is mindennaposak a százezres, olykor milliós eltérések.

A szenvedés karmestereinek nem számított egy ember élete. A keserű igazság az, hogy százezer, vagy sok millió emberi lény sem számított. Nekik nem számított. De ha mi utódok sem igyekszünk megszámlálni veszteségeinket, nem igyekszünk minden erőnkkel nevet adni a nyomorultul elpusztult névteleneknek, úgy végképp megfosztjuk az áldozatokat emberi mivoltuktól. Az embernek ugyanis – legyen a sors bármilyen kegyetlen hozzá – úgy illő, hogy neve és története is legyen.

Teljes cikk

Az ÁVH nyilasa és az UDB

2015. május 12.

Pelle János

PhD, egyetemi oktató

A huszadik század folyamán a magyarok kétszer is harcoltak a szerbek ellen. S mintha a tragikus és véres küzdelmekből nem lett volna elég, a Szovjetunió hűséges szövetségese, a Magyar Népköztársaság, Rákosi Mátyás vezetésével kis híján újra háborúba keveredett Tito Jugoszláviájával. Bár a renegát kommunistákkal való „leszámolás” szerencsére elmaradt, a feszültség az ötvenes évek elején nagyon erős volt. Valóságos „titkos háború” zajlott, mindkét részről diverzánsakciókat, emberrablásokat hajtottak végre. A két néphadsereg ugyan nem ütközött meg, de az Államvédelmi Hatóság, a rettegett ÁVH, és a nem kevésbé könyörtelen jugoszláv hírszerzés és titkosszolgálat, az UDB (Uprava Darzavne Bezbednost, Állambiztonsági Igazgatóság) késhegyre menő küzdelmet vívott a közös határ térségében.

Teljes cikk

Ébresszük fel Európa közös lelkiismeretét!

2015. május 14.

Balog Zoltán

az emberi erőforrások minisztere

Valóban, lehetett volna úgy is, hogy 1945. április 4-e, aztán május 8-a után Európa fellélegzik, életre kel, megszabadul a bűntől, leveti a gyűlölet béklyóit, és újat kezdenek a szabad népek. Szabadságban születnek újjá a népek, méltóság lesz, az emberi méltóság tisztelete. Igazság lesz és igazságosság, fejlődés lesz és béke. Nem így történt. Európa keleti felén semmiképpen. Még akkor sem, ha voltak, akiknek valóban felszabadulás volt. De a többségnek mégis csak diktatúrából diktatúrába vezetett az útja. Ez volt az az út, amelyet az itt élők nem választottak, mert az itt élők nem választhattak. Róluk mások döntöttek, másutt, titkos, féltitkos paktumokkal.

Teljes cikk

Aki nem akart Szolzsenyicin lenni

2015. május 22.

Szabó Ákos

történész

Rózsás János gazdag életutat hagyott maga mögött, olyan életet, ami telis-tele volt megpróbáltatásokkal, de egyben olyan életet is, ami emberebb emberré, magyarabb magyarrá tette őt.

(fotó: erdély.ma)

Teljes cikk

A magyar gulág

2015. május 29.

Pelle János

PhD, egyetemi oktató

A hazai kényszermunka csúcspontján, 1953-ban a letartóztatottak, internáltak és katonai elítéltek összlétszáma meghaladta a 40 ezer főt.

(fotó: Fortepan)

Teljes cikk