kommunizmus” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 50

Szabadság/harcosok

2015. június 10.

Joshua Muravchik

Történész, külpolitikai szakértő

Richard Pells amerikai történész írta néhány éve: „egyetlen folyóirat sem volt az elmúlt fél évszázadban olyan hosszú időn át befolyásos, vagy játszott annyira központi szerepet az Egyesült Államok politikai és intellektuális életét alakító fontosabb vitákban, mint a Commentary magazin.” Az Amerikai Zsidó Tanács által közvetlenül a második világháború után alapított Commentary az amerikai zsidó értelmiségi élet középpontjaként határozta meg magát, és mivel az amerikai vezető értelmiség egy jelentős része zsidókból állt, a lap rövid időn belül országszerte egyre nagyobb jelentőségre tett szert. A tartalom egyik része kifejezetten a zsidókat érdeklő témákkal foglalkozott. Meghatározóvá viszont egyre inkább a másik, zsidó és nem zsidó értelmiségiek széles körének írásait felvonultató, általános érdeklődésre számot tartó fele vált. E kötet szerzői például nagyjából egyenlő arányban zsidók és nem zsidók (talán a nem zsidók többségben is vannak).

 

Teljes cikk

Az IPM, a magyar „médiacsoda” a hetvenes és nyolcvanas években

2015. június 12.

Pelle János

PhD, egyetemi oktató

A kelet-közép-európai szocialista országokban működött néhány, a szovjet titkosszolgálattal együttműködő szervezet, melyet kevesen méltattak figyelemre. Ilyen volt a harmincas évek európai „népfrontmozgalmának” előzményeire építő Békevilágtanács, a Demokratikus Ifjúsági Szövetség (DIVSZ) és a Nemzetközi Újságíró Szövetség (NUSZ). Mindegyiknek komoly tagszervezete és apparátusa volt Magyarországon is, melyek „területenkívüliséget élveztek”, és „többszörös alárendeltségben” működtek: az MSZMP nemzetközi osztálya, a Belügyminisztérium illetékes (III/2-es) osztálya és a katonai elhárítás formális ellenőrzése mellett a szovjet pártszervek, illetve a titkosszolgálat, a KGB utasításait hajtották végre.

Teljes cikk

Először szabadon

2015. június 15.

Schmidt Mária

történész

Belegondoltak már abba, hogy több mint 4 millió magyar állampolgárnak semmilyen személyes emléke sincsen a huszonöt évvel ezelőtti első szabad választásokról? Számukra 1990 áprilisa és májusa semmi különös jelentést nem hordoz, hogy is hordozhatna, hiszen akik 1980 után születtek, még gyerekek voltak. A nyolcvanas évek második felében családi körben már csak ritkán kellett megélnie egy gyereknek a kommunista önkényuralom fojtogató légkörét, hiszen a diktatúra addigra – bár szerkezetét és eszközrendszerét megőrizte – elaggott és elgyávult, és mindenekelőtt elbizonytalanodott. De szabadságot akkor sem adott! Azt a szabadságot, hogy magunk dönthessünk a sorsunkról, ki kellett vívnunk!

Teljes cikk

Robert Conquest halálára

2015. augusztus 05.

Schmidt Mária

történész

Robert Conquest írásai alapvetően változtatták meg a Nyugat képét a szovjet zsarnokságról.

Teljes cikk

Emlékeznünk, és emlékeztetnünk kell

2015. augusztus 14.

Schmidt Mária

történész

A Terror Háza Múzeum a kezdetektől fogva arra vállalkozott, hogy a nácik kegyetlensége mellett rávilágítson a kommunizmus igazi természetére. És arra is vállalkozott, hogy megszűnjön az a kettős mérce, amely a totalitárius rendszerek között bizonyos helyeken mind a mai napig fennáll.

Teljes cikk

Erkölcsi kötelességünk, hogy ne hagyjuk elfeledni a kommunizmus áldozatait

2015. augusztus 19.

Balog Zoltán

az emberi erőforrások minisztere

A második világháborút követően Magyarország útja – sorstársaihoz hasonlóan Közép- és Kelet Európában – nem a diktatúrából a szabadságba, hanem a diktatúrából a diktatúrába vezetett. Az itt élők nem választhattak, a saját sorsukról nem ők döntöttek. A második világháború lezárása nem a fejlődést, nem a békét, hanem újabb hazugságokat, szenvedést, igazságtalanságot hozott sokak életébe. Szembe kell néznünk ezekkel a történelmi bűnökkel, ezzel a történelmi tragédiával!

Teljes cikk

Népmesék Leninről és Sztálinról

2015. augusztus 28.

Baranyi Márton

Bár kezdetben reakciósnak, a kapitalizmus és a cárizmus szekértolójának bélyegezték, a népmese sem maradhatott ki a Lenint és Sztálint méltató műfajok hosszú sorából. A szovjet népmese bizarr találmány, fából vaskarika: a fantasztikus elemek és az elferdített valóság összekutyulása évtizedek távlatából is elképesztő elegyet képez.

Teljes cikk

„Példaként szeretnénk bemutatni a magyarok kommunizmus elleni küzdelmét”

2015. október 02.

Tabi Norbert

történész

Ludwik Klimkowski a Terror Háza Múzeumban vehette át jelképesen a támogatást, amivel a magyar kormány a kommunizmus áldozatainak szentelt kanadai emlékmű megépítését kívánja segíteni. A lengyel születésű Klimkowskival, a Tribute to Liberty alapítvány elnökével a tervezett emlékműről, illetve Kanada és Magyarország közös múltjáról beszélgettünk.

Teljes cikk

Az utolsó hadifogoly

2015. október 05.

Szabó Ákos

történész

1944 őszére egyértelművé vált, hogy Európa keleti felén a Vörös Hadsereg az úr. A szovjet csapatok kárpát-medencei harcairól és az azt követő kegyetlenkedésekről, erőszakról nagyszüleink sokat tudtak mesélni. Számos család legendáriumába került be sötét fejezetként a részeg hordák randalírozása, a tömeges nemi erőszak, a zabrált étel, az ellopott bútor, leszedett falióra a mindennapok részévé vált.

Teljes cikk

Akiket utolért a történelem

2015. október 28.

Tabi Norbert

történész

A kommunista diktatúra legsötétebb éveiben, egy Békés megyei faluban egy maréknyi fiatal úgy döntött, a tettek mezejére lép. 1951-ben Annus István vezetésével Békéssámsonon megalakult a Magyar Ellenállási Mozgalom. A csoport tagjai négy éven át terjesztették röplapjaikat a környező megyékben – sőt még Budapesten is! – az ÁVH-s terror és a szovjet megszállás ellen. Legismertebb üzenetük így szólt: „Sír a magyar róna, ruszki csizma nyomja.” A Terror Háza Múzeum a Békéssámsonon megnyitott Szabadság Házával az ellenállók hősies küzdelmének állított emléket. A sámsoni hősök közül ma már csak ketten vannak életben. Az egyikük Arany-Tóth Ferenc, azaz „Bozambo”. Vele beszélgettünk.

Teljes cikk