pellejános” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 19

Az újjáéledt finn-magyar párhuzam

2015. március 13.

Pelle János

PhD, egyetemi oktató

Magyarország és Finnország huszadik századi történelme számos ponton mutat hasonlóságot, annak ellenére, hogy alapvetően különbözik egymástól. Északi nyelvrokonaink a nagy, időnként agresszív Oroszország, majd a Szovjetunió szomszédságában működő demokráciát és jóléti társadalmat építettek ki, a hitleri Németország szövetségeséből és a világháború veszteséből nagy nemzetközi tekintélyt élvező, semleges országgá váltak. Magyarország, miközben értelmisége hosszabb ideig „mintának” tekintette Finnországot, a „rossz oldalra” került, és ott is maradt. Óriási áldozatokkal épített gazdasági, társadalmi rendszere, a szocializmus zsákutcának bizonyult, melyből az első kitörési lehetőséget az 1989-90-es, világpolitikai hátterű rendszerváltás nyújtotta, mely lehetővé tette, hogy a NATO-hoz és az Európai Unióhoz csatlakozzunk.

Teljes cikk

„Magyar út” Bengáziban

2015. március 20.

Pelle János

PhD, egyetemi oktató

Az elmúlt hét diplomáciai híre, hogy Szijjártó Péter magyar külügyminiszter segítséget ajánlott Ausztriának egy 39 éves osztrák férfi a felkutatására, akit az Iszlám Állam fegyveresei a március hatodikán vittek magukkal a forrongó Líbia közepén elterülő Al-Ghani olajmezőről. (A lázadók egy cseh állampolgárt, továbbá Fülöp-szigeti és bangladesi munkásokat is elraboltak, feltehetőleg azért, hogy váltságdíjat követeljenek értük.) Magyarország egyelőre még fenntartja a követségét, vagyis, legalább elméletileg, tehet valamit az ügy érdekében. A bécsi külügyminisztérium, mely előzőleg már felszámolta líbiai képviseletét, megköszönte a magyar közbenjárást.

Teljes cikk

A multik és a baloldal

2015. március 31.

Pelle János

PhD, egyetemi oktató

A hatvanas években, még gyerekként, a magyar televízióban láttam egy, a Német Demokratikus Köztársaságban készült, folytatásos filmet, mely mély nyomot hagyott bennem. Az volt a címe, hogy „A zöld szörnyeteg”, és egy több országban működő, kizsákmányoló, profitra éhes tőkés nagyvállalatról, a Közép- és Dél-Amerikában banánültetményeket fenntartó United Fruit Company nevű multiról szólt. Cselekménye Guatemalában játszódott, ahol 1954-ben a bátor és tisztességes, demokratikusan megválasztott és a szocializmus eszméje iránt vonzódó Árbenz elnök felvette a harcot a „zöld szörnyeteggel”, de a CIA ügynökei megbuktatták őt.

Teljes cikk

Az ÁVH nyilasa és az UDB

2015. május 12.

Pelle János

PhD, egyetemi oktató

A huszadik század folyamán a magyarok kétszer is harcoltak a szerbek ellen. S mintha a tragikus és véres küzdelmekből nem lett volna elég, a Szovjetunió hűséges szövetségese, a Magyar Népköztársaság, Rákosi Mátyás vezetésével kis híján újra háborúba keveredett Tito Jugoszláviájával. Bár a renegát kommunistákkal való „leszámolás” szerencsére elmaradt, a feszültség az ötvenes évek elején nagyon erős volt. Valóságos „titkos háború” zajlott, mindkét részről diverzánsakciókat, emberrablásokat hajtottak végre. A két néphadsereg ugyan nem ütközött meg, de az Államvédelmi Hatóság, a rettegett ÁVH, és a nem kevésbé könyörtelen jugoszláv hírszerzés és titkosszolgálat, az UDB (Uprava Darzavne Bezbednost, Állambiztonsági Igazgatóság) késhegyre menő küzdelmet vívott a közös határ térségében.

Teljes cikk

A magyar gulág

2015. május 29.

Pelle János

PhD, egyetemi oktató

A hazai kényszermunka csúcspontján, 1953-ban a letartóztatottak, internáltak és katonai elítéltek összlétszáma meghaladta a 40 ezer főt.

(fotó: Fortepan)

Teljes cikk

Az IPM, a magyar „médiacsoda” a hetvenes és nyolcvanas években

2015. június 12.

Pelle János

PhD, egyetemi oktató

A kelet-közép-európai szocialista országokban működött néhány, a szovjet titkosszolgálattal együttműködő szervezet, melyet kevesen méltattak figyelemre. Ilyen volt a harmincas évek európai „népfrontmozgalmának” előzményeire építő Békevilágtanács, a Demokratikus Ifjúsági Szövetség (DIVSZ) és a Nemzetközi Újságíró Szövetség (NUSZ). Mindegyiknek komoly tagszervezete és apparátusa volt Magyarországon is, melyek „területenkívüliséget élveztek”, és „többszörös alárendeltségben” működtek: az MSZMP nemzetközi osztálya, a Belügyminisztérium illetékes (III/2-es) osztálya és a katonai elhárítás formális ellenőrzése mellett a szovjet pártszervek, illetve a titkosszolgálat, a KGB utasításait hajtották végre.

Teljes cikk

Menekültek világnapja

2015. június 25.

Pelle János

PhD, egyetemi oktató

2001-ben Kofi Annan, az ENSZ akkori főtitkára június huszadikát a „menekültek világnapjává” nyilvánította. Ebből az alkalomból leszögezte, hogy „senkit sem lehet visszaküldeni, vagy elűzni akkor, ha életét és szabadságát fenyegetik a származása, politikai véleménye vagy vallása miatt”. Tizennégy évvel később, 2015 júniusában az Európai Uniót tagországait, köztük Magyarországot is példátlan méretű menekültáradat öntötte el Afrikából, a Közel-Keletről és a Balkán félsziget egyes részeiről, amire sem az ENSZ, sem pedig az EU jogi szabályozása nem készült fel.

Teljes cikk

A világégés vége – egy új háború nyitánya

2015. július 17.

Pelle János

PhD, egyetemi oktató

Tudjuk, hogy a második világháború befejezése után számos „helyi konfliktus” tört ki a harmadik világban, mindenekelőtt a Távol-Keleten, ahol Japán legyőzése után szembekerült egymással a Szovjetunió vezette „szocialista tábor”, illetve az Egyesült Államok és szövetségesei. Koreában, ahol a legsúlyosabb harcokra került sor, egyfajta „helyettesítő háború” zajlott, de a szembenállás csak két-három év elteltével vált nyilvánvalóvá az északi és a déli országrész között.

Teljes cikk

Hellász a XIX. században: legenda és valóság

2015. július 29.

Pelle János

PhD, egyetemi oktató

Görögország gazdasági és politikai válsága, mely végül egy komédiába illő népszavazás után az Európai Unióval nagy nehezen tető alá hozott, s a betartását illetően még mindig bizonytalan kimenetelű megállapodáshoz vezetett, ráirányította figyelmet a múltjára. Kialakulhatott-e modern államapparátussal, hatékony közigazgatással, adófizetői fegyelemmel rendelkező társadalom ott, ahol egykor független városállamok virágzottak, majd egy évezreden keresztül különböző kultúrájú és vallású hódítók harcoltak folyamatosan egymással és a legföljebb ógörög nyelv gyökereit megőrző lakossággal?

Teljes cikk

Menekültek vagy idegenek?

2015. augusztus 17.

Pelle János

PhD, egyetemi oktató

Magyarországra 1914. előtt rendszeresen érkeztek kisebb-nagyobb csoportok a szomszédos a Habsburg-birodalom tartományaiból, illetve olyan országokból, melyekkel egykor közös volt a történelmünk. A második világháború kitörése előtt a hozzánk érkezők számíthattak itt élő társaik támogatására – amit a közvélemény természetesnek tartott –, még a legmobilabb, ugyanakkor legsebezhetőbb kisebbség, a zsidóság esetében is, annak ellenére, hogy a hivatalos politikát áthatotta az antiszemitizmus. Az Anschsluss után a nácik által elűzött, főként a történelmi Magyarország részét alkotó Burgenlandból jövő zsidók fogadtatása azt példázza, hogy a Belügyminisztérium konzervatív vezetői, bár nem könnyen, de még Imrédy Béla miniszterelnöksége, és az első zsidótörvény elfogadása idején is érvényesíteni tudták akaratukat a radikális nácibarát politikai körökkel szemben.

Teljes cikk