sztálin” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 16



Szabadság torzóban

2016. november 19.

Schmidt Mária

történész

A szuezi csatorna a brit  

birodalom gerincveleje. 

Bismarck


Két torzóban maradt szobor, két egymással párhuzamosan futó szabadságküzdelem. A magyar „szobrászok” a pöffeszkedő Sztálint döntötték le, úgy hogy csak a csizmája maradt, míg az egyiptomiak a francia Ferdinand de Lesseps, a csatorna építtetőjének diadalt sugárzó emlékművét rombolták le térd felett, hogy ezzel is nyomatékosítsák, saját kezükbe veszik az akkori világ egyik legfontosabb vízi útjának ellenőrzését. A magyarok a szovjet megszállást és a rájuk kényszerített kommunista terrorrendszert akarták lerázni magukról, az egyiptomiaknak a britek gyámkodásából lett végérvényesen elegük.

1956. október 23-án a magyarok kinyilvánították, hogy nem tűrik tovább a kommunista diktatúrát és a szovjet megszállást. Szabadságot és nemzeti függetlenséget követeltek. 29-én Nagy- Britannia és Franciaország Izraellel közösen katonai beavatkozásra szánta el magát Egyiptom ellen. Ez volt a válaszuk arra, hogy Egyiptom állami tulajdonba vette a Szuezi csatornát, és ki kívánta vásárolni a korábbi tulajdonosokat. November 4-én a Magyarországra támadó Vörös Hadsereg katonái közül többen azt hitték a Szuezi- csatornához vezényelték őket. Nyilvánvaló volt, hogy a háborúzó katonák egy részének fogalma sem volt arról, hogy a kommunista diktatúra ellen felkelt magyar szabadságharcosok ellen vetették be őket.

Teljes cikk

Akiből nem csináltak magyar Szolzsenyicint

2017. június 05.

Varga Beáta

Rózsás elvtárs, maga most megírja az anti GULAG-ot. Megírja, hogy nem is volt olyan rossz a lágerekben, mint ahogyan a barátja, Szozsenyicin állítja. Ezt az utasítást kapta a magyar elvtársaktól Rózsás János a ’70-es évek elején. A GULÁG-ról kilencévnyi rabság után szabadult későbbi író, kutató szót fogadott, csak kicsit másképp: saját lelkiismeretére hallgatva valóban megírta a GULAG igaz történetét, rabtársai emlékére pedig még egy GULAG-lexikont is összeállított.

Teljes cikk

Bolsevikok a család ellen - Szótárcsere II.

2018. július 07.

B. Varga Judit

történész-muzeológus

A „nagy októberi” bolsevik puccs századik évfordulóján megjelent Szótárcsere írást gondoljuk tovább a Család Évében, a humánforradalom hajnalán.

„…a kommunizmus története egyben a szavak megváltoztatásának története is.” – Békés Márton megállapítása olyannyira igaz napjainkban, hogy még csak kísérletét látjuk a keresztény értékrendből, világnézetből adódó szóhasználatnak, a Lenin és társai működését megelőző idők tiszteletnyelvezete, szeretetkultúrája visszatérésének.

A bolsevikok legnagyobb tévedése a magántulajdon eltörlése mellett a család elleni támadás volt. A nőt nem anyának és feleségnek, hanem felszabadítandó házi rabszolgának tekintették, hogy aztán mint munkásnőt ipari rabszolgává silányíthassák, megfosztva legszentebb hivatásától, az anyaság gyakorlásától, a gyermeket nem a szülők, hanem a társadalom tulajdonaként kezelték, az abortuszt törvényileg engedélyezték, a házasságtörést szabad szerelemnek hívták, a válás teljes szabadságát követelték, az otthont kommunaházakkal helyettesítették. Mindezt rögtön a hatalomátvételüket követő első három évben követték el az ember ellen, olyan káros eredményeket produkálva, amelyeket magának a nagy Sztálinnak kellett visszacsinálnia.

Teljes cikk

A bolgár Sztálin élete

2018. július 27.

Szabó Ákos

történész

A budapesti Vásárcsarnokot és a mellette elhelyezkedő tér éttermeit, bisztróit szinte az összes bédekker, utazásokra szakosodott internetes oldal, sőt még a szakma egyik legnagyobb nevének számító Gault Millau étteremkalauz – amelynek véleménye vendéglátóhelyeket emel fel, vagy épp taszít a mélybe végérvényesen – is a magyar főváros legfelkapottabb helyeiként említi. Ha kicsit megkapargatjuk a történelem évtizedek során lerakódott sgraffitóit, feltűnik szemünk előtt Karl Marx alakja, akinek nevét viselte a tér déli oldalán elhelyezkedő egyetem, s akinek szobrát a közelmúltban az Európai Unió – remélhetőleg már csak egy szűk évig regnáló – vezetői felavatták, illetve eszünkbe jut egy név, amely a kommunista diktatúra időszakában névadója volt a közterületnek. Georgi Dimitrov bolgár kommunista politikusé, akiről jelen írás szól.

Teljes cikk