„technológia” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 2
Szelfitársadalom
2015. július 31.
Epic fail – szól az internetes kifejezés a hatalmas baklövésekre, tévedésekre, gikszerekre, vicces videókra pofáraesésekkel. Egy új könyv, a The Internet Is Not The Answer (Nem az internet a válasz) szerint azonban maga az internet ment félre, és vált hatalmas buktává.
Teljes cikk
Szelfitársadalom
2015. július 31.
Epic fail – szól az internetes kifejezés a hatalmas baklövésekre, tévedésekre, gikszerekre, vicces videókra pofáraesésekkel. Egy új könyv, a The Internet Is Not The Answer (Nem az internet a válasz) szerint azonban maga az internet ment félre, és vált hatalmas buktává.
Szép új világvége
2017. július 04.
A múlt utópiája gyakran a jövő rémálmaként valósul meg. Ahhoz, hogy az utópia apokalipszissé váljon, soha nem voltunk még ennyire közel.
„Az utópia apokalipszissel történő fertőzésének vagyunk a tanúi:
az »új föld«, amelyet hirdet, egyre inkább az új
pokol alakját ölti. Az utópia és az apokalipszis most
egymásba olvadnak.”
Émil Cioran: Az utópia mechanizmusa (1960)
Utópiák apokalipszise
Tudományos-fantasztikus közhely, hogy a jelen a megelőző évszázad sci-fijének jövője. A késő középkorból kiutat kínáló Morus Tamás jövőkonstrukciója a kora újkor végére úgy-ahogy bekövetkezett, bár a műfajteremtő Utópiában leírt fotocellás ajtóra még sok évszázadot kellett várni. A Campanella Napállamában körvonalazott racionális munkakultuszt a polgári társadalom tette magáévá, az utópista szocialisták (Saint-Simon, Robert Owen, Charles Fourier) világjobbító iratainak terveit viszont csakhamar a kapitalizmus negatív értelemben váltotta valóra munkakényszer és munkanélküliség formájában. Az iparosítás, a gyarmatosítás és a természettudományos eredmények által lenyűgözött 19. század csalfa reményeit a rákövetkező teljesítette be. A 20. század sci-fijének álma pedig a mi jelenünk. Az utópia időbeli mechanizmusa úgy működik, hogy a múlt utópiája többnyire a jövő rémálmaként valósul meg. Vigyázz tehát, mit kívánsz!
Teljes cikk
Szép új világvége
2017. július 04.
A múlt utópiája gyakran a jövő rémálmaként valósul meg. Ahhoz, hogy az utópia apokalipszissé váljon, soha nem voltunk még ennyire közel.
„Az utópia apokalipszissel történő fertőzésének vagyunk a tanúi:
az »új föld«, amelyet hirdet, egyre inkább az új
pokol alakját ölti. Az utópia és az apokalipszis most
egymásba olvadnak.”
Émil Cioran: Az utópia mechanizmusa (1960)
Utópiák apokalipszise
Tudományos-fantasztikus közhely, hogy a jelen a megelőző évszázad sci-fijének jövője. A késő középkorból kiutat kínáló Morus Tamás jövőkonstrukciója a kora újkor végére úgy-ahogy bekövetkezett, bár a műfajteremtő Utópiában leírt fotocellás ajtóra még sok évszázadot kellett várni. A Campanella Napállamában körvonalazott racionális munkakultuszt a polgári társadalom tette magáévá, az utópista szocialisták (Saint-Simon, Robert Owen, Charles Fourier) világjobbító iratainak terveit viszont csakhamar a kapitalizmus negatív értelemben váltotta valóra munkakényszer és munkanélküliség formájában. Az iparosítás, a gyarmatosítás és a természettudományos eredmények által lenyűgözött 19. század csalfa reményeit a rákövetkező teljesítette be. A 20. század sci-fijének álma pedig a mi jelenünk. Az utópia időbeli mechanizmusa úgy működik, hogy a múlt utópiája többnyire a jövő rémálmaként valósul meg. Vigyázz tehát, mit kívánsz!