terrorházamúzeum” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 9

Kedves Olvasó!

2015. február 09.

Schmidt Mária

történész

A 21. századra valóban kicsi lett a világ. Karinthy novellájából tudjuk, hogy nem csupán a Nobel-díjas író, de még a világ másik felén élő gyári munkás is legfeljebb öt lépés távolságra, vagy még annyira sincs tőlünk. A Föld tényleg „lapos” lett, az információ ma gyorsabban cserél gazdát, mint azt a tudományos-fantasztikus irodalom legvérmesebb reményekkel előálló szerzői valaha is feltételezték.

Az új évszázadba való átlépéssel, Magyarország globális világba való bekapcsolódásával azonban – bár sokan ezt remélték – problémáink nem oldódtak meg egycsapásra. A kiújuló geopolitikai törésvonalak, a technológia korlátlannak tetsző diadalútja, vagy az energiaellátás egész világra kiterjedő problémája mindnyájunkat új kihívásokkal szembesít. Miközben a régiek is itt vannak még. A válaszokat közösen kell megtalálnunk, ehhez azonban vitákra van szükség.

A következőkben olyan írásokat olvashat oldalunkon, amelyek igyekeznek szélesebb kitekintéssel, a napi politikai aktualitásoktól nem elszakadva, hosszabb időtávlatból szemügyre venni múltunkat és jelenünket, hogy a múlt ne fogságba ejtsen bennünket, hanem a jövő új utakra bátorító forrása lehessen.

A Látószög blogot azzal a nem titkolt reménnyel indítjuk útnak, hogy az Olvasó bepillantást nyerhet többek között a Terror Háza Múzeum, a XX. és XXI. Század Intézet, és az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság kulisszái mögé, megismerheti programjainkat, tájékozódhat a nálunk folyó munkáról. Következő bejegyzéseink Bátorságpróba című konferenciánk előadásaiból kínálnak majd ízelítőt. A kommunizmus áldozatainak emléknapja kapcsán tematikus posztokkal jelentkezünk a málenkij robotról és a gulágról, illetve beszámolunk arról is, száz év eltelte után miként vélekednek szerzőink, barátaink az első világháborúról.

Bátran és szabadon – ebben a szellemben nyitottuk meg a Terror Háza Múzeumot 12 évvel ezelőtt. Most sem ígérhetünk mást.

Tartsanak velünk!

Barátsággal,
Schmidt Mária

Teljes cikk

Emlékeznünk, és emlékeztetnünk kell

2015. augusztus 14.

Schmidt Mária

történész

A Terror Háza Múzeum a kezdetektől fogva arra vállalkozott, hogy a nácik kegyetlensége mellett rávilágítson a kommunizmus igazi természetére. És arra is vállalkozott, hogy megszűnjön az a kettős mérce, amely a totalitárius rendszerek között bizonyos helyeken mind a mai napig fennáll.

Teljes cikk

Azok a boldog szép napok, ég veled!

2015. szeptember 30.

Baranyi Márton

A Terror Háza Múzeumban nyáron új időszaki kiállítást nyitottunk. Az Először szabadon című tárlat a rendszerváltoztatás eufórikus időszakát, az 1990-es első szabad parlamenti választások reményteljes hónapjait mutatja be. Szerettük volna átélhetővé tenné a diktatúra végnapjainak különleges hangulatát, a magyar demokráciába, a szabadságába vetett hit diadalát. Ezt a felszabadító életérzést a legerőteljesebben a zene képes visszaadni.

Teljes cikk

Ha 1956 a magyar szabadság éve volt, legyen az 2016 is!

2016. március 10.

Balog Zoltán

az emberi erőforrások minisztere

„A cella végén, alkóvszerű benyílóban vagy tízen aludtak ruhában, nők és férfiak vegyesen, a deszkadobogón. Körülbelül ugyanannyi ember ült lehajtott fejjel a falnak fordított székeken, melyek egymástól mintegy két méter távolságban álltak. Mind férfiak voltak, csakúgy, mint az a négy, aki a sarokban állt, óriási tócsák közepén. Orrukat a falnak nyomták, térdük remegett; nadrágja mind a négynek nedves volt. Egy ember a padlón feküdt, vércsíkos, nyáltól és vizelettől irizáló tócsában. Bokájától válláig össze volt kötve, olyan szorosan, mint egy múmia.”

(Fotó: MTI)

Teljes cikk

1956 cigány hősei

2016. április 08.

Gimnazista diákvezér, parancsnok kismama, vándorköszörűsök, művészek, segédmunkások. Az 1956-os forradalom és szabadságharcból a magyar cigányság is kivette a részét. Az április 8-i Nemzetközi Romanap alkalmából kisfilmek készültek 1956 cigány hőseinek bátor kiállásáról.

Teljes cikk

Egy akaraton

2016. július 04.

Schmidt Mária

történész

Meggyőződésem, hogy soha sem volt még ilyen kemény és vastag fal múlt és jelen között, mint napjainkban. Az idő egyszerre lett sűrű és híg: már az öt évvel ezelőtti események is olyanok, mintha egy teljes évszázad telt volna el azóta, miközben gyakran arra sem emlékszünk, hogy tegnap vagy tegnapelőtt mi történt velünk. Ezért, hogy a fiatal nemzedékek számára 1956 magyar forradalma és szabadságharca olyan messzeségben van, mint 1848. Csak halkan mondom: 1848 és 1956 nélkül kihunyt volna belőlünk magyarokból az a képesség, hogy szabad közösségként építhessünk magunknak jövőt.

Teljes cikk

Az 1956-os forradalmárok Európa jövőjéért is harcoltak

2016. július 13.

Rogán Antal

Azért vagyunk, és azért lehetünk ma itt, mert történelmünk során mindig akadnak olyan különleges pillanatok, amikor minden magyar egyet akar. Újra és újra megtörténik velünk, hogy ez az amúgy széthúzásra igencsak hajlamos nép váratlanul példát mutat az egész világnak összefogásból és bátorságból. Ez általában mindig olyankor történik meg velünk, amikor a szabadságunkat és a függetlenségünket érezzük veszélyben. Ilyenkor vagyunk mi magyarok - Petőfi Sándor kifejezésével élve - Egy akaraton.

Teljes cikk

Embermentő példaképek

2018. április 15.

B. Varga Judit

történész-muzeológus

A Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapja alkalmából a mai vasárnapon Ádám László szalézi szerzetes helytállásáról szól a Terror Háza Múzeum előtt 15 órakor kezdődő ünnepi rendezvény.

„Ezután is csak azt tenném, hogy üldözött és bajba jutott embertársaimon segítek,

és ha ezért halál jár, Istennek ajánlom lelkemet.”

(Ádám László, 1944. december)

 

Anhalt István, Balogh Éva, Bíró Pálné, Gadó György, Molnár Péter, Schiller Róbert és sokan mások – honfitársaink, magyarok és zsidó származásúak. A XX. század talán legszomorúbb magyar karácsonyán Budapesten éltek, a szovjet Vörös Hadsereg által körülzárt fővárosban. Bujkáltak és bújtatták őket. Elfogták és megmenekítették őket: a szaléziak – az egyetemes egyház legvidámabb szerzetesei. Olyanok, mint Ádám László, aki saját bőrén tapasztalta meg mindkét diktatúra kíméletlenségét.

A totalitárius rendszerek mérhetetlen szenvedéseket okoztak a XX. század emberének, de céljukat, hogy arctalan és lélektelen tömeget hozzanak létre, hogy az emberekből kiöljék a jót, nem érték el.

Teljes cikk

Hidegháború az égből

2018. május 26.

Szabó Ákos

történész

„A történelem egyik legfantasztikusabb lenyomata.

Mindenkinek látnia kell, hogy sose felejtsük el. Köszönöm.”

(Tom Hanks a Terror Háza Múzeumról)

 

Amikor 2015 júliusában a világhírű amerikai színész, Tom Hanks meglátogatta Magyarország legnépszerűbb múzeumát, a Terror Háza Múzeumot, legújabb filmjének forgatása gyakorlatilag befejeződött, már csak az utómunkálatok voltak hátra. A mozi a Kémek hídja címet viselte, és 2015. októberi (New York-i) bemutatóját követően hatalmas siker lett az európai filmszínházakban is. A mű egy klasszikus, megtörtént eseményeken alapuló kémhistória, amelynek egyik főszereplője egy James B. Donovan nevű ügyvéd, akinek azt a hihetetlen súlyú megbízatást kell teljesítenie, hogy Kelet-Berlinben üssön nyélbe egy „üzletet”, amely során egy lebukott szovjet kémet kicserélnek egy – megfigyelő repülés közben lelőtt – amerikai pilótára. A pilóta, Francis Gary Powers volt, akinek szovjet területek fölötti információszerzés (értsd: titkos fényképezés) volt a feladata. 1960. májusi bevetése azonban végzetesre sikeredett, amelynek következtében a hidegháborús hírszerzés más dimenzióba került. A légi megfigyelés kiemelt figyelmet kapott a két szuperhatalom irányítói körében. Jelen írásunkban az 1946 és 1989 közötti időszak légtérafférjairól szólunk.

Teljes cikk