csernobil” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 3

Csernobil 30 – egy rendszer alkonya

2016. április 26.

Szabó Ákos

történész

1986. április 26-án, szombat hajnalban a Szovjetunióban lévő Pripjaty városát hatalmas detonáció rázta meg. Mivel a hozzávetőleg ötvenezres város lakosságának nagy része aludt, viszonylag kevés szemtanúja volt a rendkívüli esetnek, a többség az államilag ellenőrzött médiából volt kénytelen tájékozódni az eseményről.

Teljes cikk

A szovjet Titanic utolsó útja

2016. november 15.

Szabó Ákos

történész

1986 nyárutóján a szovjet társadalmat az áprilisi csernobili atomreaktorban bekövetkezett robbanás következményei és a júniusi mexikói futball világbajnokság eseményei tartották lázban. Természetesen az előbbi esemény következményeinek híreit a pártállami sajtó nagyon keményen cenzúrázta, csak a legszükségesebb, kellőképpen tompított információt juttatta el a majd háromszáz milliós ország lakosaihoz. Utóbbi világeseményről bővebben – és főleg kevésbé cenzúrázva – számolt be a Pravda a többi szovjet sajtótermékkel együtt. A Belgium elleni vereséget követően már másnap olvashatók voltak a beszámolók a nagy reményekkel indult, főképp a Dinamo Kijevre épített szovjet csapat kieséséről.

Ez év augusztus 31-én történt még egy esemény, bekövetkezett egy tragédia a Fekete-tengeren, amelynek tényét az állami felügyelet alatt álló, rövid pórázra fogott sajtó igyekezett elhallgatni. Köztudomású, hogy a kommunista diktatúra éveiben a szovjet birodalom területén megtörtént balesetekről, katasztrófákról a sajtó mélyen hallgatott, hiszen minden napvilágra került negatív esemény rést ütött volna a kommunizmus sziklaszilárdnak látszó pajzsán, beárnyékolta volna a kommunista embertípus hibátlanságának mítoszát. Légikatasztrófákról, bányaszerencsétlenségekről, brutális tűzesetekről a szovjet állampolgárok vajmi keveset tudhattak, annál többet olvashattak a munkaversenyekről, a szocialista rendszer helyességéről és a kapitalista világ közelgő bukásáról.

Teljes cikk

Reaktorszag

2019. április 30.

B. Varga Judit

történész-muzeológus

Jelképerejű szó: Csernobil. A belorusz Nobel-díjas írónő szerint felülmúlja Kolimát, Auschwitzot. Mert ma is aktuális. És aktuális lesz még 48 ezer évig…

 

„Amikor visszajöttem az afgánoktól, tudtam, hogy élni fogok.

Csernobil után minden fordítva volt…”

 

Nem tudhatjuk, hogy 150‒200 év múlva mire emlékeznek déd- és ükunokáink a XX. századból. Érdekes lesz-e itthon még valakinek a Gulag, a hazai kényszermunkatáborok, Recsk, Tiszalök vagy Dachau, az első, vagy a legismertebb, ma még legelborzasztóbb koncentrációs megsemmisítő- és munkatábor, Auschwitz? Azt viszont a „8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás” nemzedékeként minimális hibaszázalékkal megjósolhatjuk, hogy az HBO ötrészes, május 7-én startoló minisorozata Csernobil címmel és „parádés szereposztással” tarolni fog. Még akkor is, ha közben izgatottan várjuk hétfőről-hétfőre a Trónok harca befejező évadjának epizódjait.

Teljes cikk