egyetem” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 2

Toleranciabajnokok a kampuszon

2015. május 19.

Baranyi Márton

Amerikában az egyetemi kampuszokon balos bürokraták, professzorok és hallgatók megfeszítve dolgoznak azon, hogy kiközösítsenek, elhallgattassanak, megrágalmazzanak és megalázzanak mindenkit, aki nem ért egyet politikai nézeteikkel. Vérfagyasztó és messzebbre vezető következmény, hogy erőfeszítéseiket a hivatalos szervek is támogatják, amikor a másként gondolkodók cenzúrázásában aktívan segédkeznek nekik, írja az amerikai Daily Beast szerzője.

Teljes cikk

Megtorlás: Erdély 1956

2017. október 18.

Balogh Gábor

történész

„A tisztogatásokat és a bebörtönzéseket nem az elkövetett bűnök indokolják, hanem az, hogy mit követhettek volna el mindazok, akiket letartóztattak, ha Romániában is kitört volna az ellenforradalom.” – jelentette ki Fazekas János, aki 1954 és 1984 között volt a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja.

„Magyar voltál, ezért!”

Márai Sándor

Romániában 1956-ban nem volt forradalom. Bár a Román Kommunista Párt egyáltalán nem volt népszerű hazájában, pozíciói jóval stabilabbak voltak, mint a magyar testvérpárté. Gheorghe Gheorghiu-Dej kisebb megszakítással 1944-től egészen 1965-ig töltötte be a főtitkári posztot, ami az állandóság, a terror „megdermedésének” biztosítéka volt. Ugyan 1958-ban a szovjet csapatok jelentős része elhagyta Románia területét, így az ország sokak szemében afféle „levelező taggá” vált a blokkon belül, mindez semmit nem változtatott a kommunista diktatúra elnyomó jellegén, a párt hatalma megingathatatlan volt.

Az 1956-os őszi magyarországi események az erdélyi magyar fiatalságból és a román kortársaik jó részéből csodálatot váltottak ki. Erdélyben egymást követték a magyar szabadságharc iránti szimpátia megnyilvánulásai. Az egyetemen egyperces néma csenddel kezdték az előadásokat, a hallgatók gyászszalagot tűztek kabátjukra a szabadságharc hősi halottainak emlékére. Több fiatal próbált illegálisan átlépni a határon, hogy együtt harcolhassanak a magyar felkelőkkel. A szabadságharc sikerében titkon a románok jelentős része is bízott, mert úgy gondolták, hogy a magyarok győzelme az egész kommunista blokk felszabadulását hozza. „A budapesti fegyveres felkelés megmutatta azt, hogy lehetetlen a békés megegyezés a megszállt országok és a szovjet megszállók között. Ennek a harcnak a tétje pedig nem csupán a mi országunk sorsa, hanem Európáé, az egész szabad világé” – fogalmazott Grigore Gafencu egykori román külügyminiszter New Yorkban.

Teljes cikk