egyházüldözés” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 2

Mindszenty karácsonya

2017. december 26.

B. Varga Judit

történész-muzeológus

A bíboros az imazsámolyán térdelt. Este fél kilenc volt, karácsony másnapja, Szent István első vértanú ünnepe. A magyar labdarúgás minden idők legnagyobb figyelmével kísért rangadója véget ért; ezen a vasárnapon a Ferencváros 5:3-ra győzte le ősi riválisát, a második legrégebben alapított magyar sportegyesületet, az Újpestet. A későbbi Aranycsapat tagjai, Czibor Zoltán és Kocsis Sándor fémjelezte Fradi huszonkétezer szurkolónak nyújtott önfeledt pillanatokat 1948. december 26-án. Az elcsalt választással hatalomra jutott kommunista párt államvédelmi alkalmazottai eközben benyomultak az esztergomi prímási palotába és a magyar katolikus egyház 57. életévében lévő vezetőjét őrizetbe vették – hazánk történelmében példátlanul.

Mindszenty József letartóztatása, a 39 napos vizsgálati fogság alatti fizikai, lelki és szellemi megkínzása, majd az ötnapos koncepciós pere papok, szerzetesek és egyszerű hívő emberek kommunista diktatúra alatti sorsát vetítették előre – haraggal és részrehajlással a pártállami hatalom részéről.

Ettől kezdve nyíltan és félreérthetetlenül folyt a fékezhetetlen élet-halál harc a „klerikális reakció” képviselői ellen. A társadalomra rákényszerített elfordulás Istentől és az ő szolgálóitól az egyéni és a kollektív bűnök áradatát engedte szabadon. A kis vétkek egyre súlyosabb tettekbe torkolltak; evilági törvényekkel írták felül a lelkiismereti szabadság ősidők óta létező és elfogadott szabályait. A történelem bebizonyította ott és akkor is, ahogy számtalanszor korábban: kényszer ellenében is lehet máshogyan, a lelkiismeret szerint gondolkodni és cselekedni.

Az 1948-as év központi támadásának célpontja Mindszenty József volt. Karácsonyra elvégezték a hercegprímás letartóztatásához vezető út alapjainak lerakását és a nagy terv (koncepció) bevégeztetett.

Teljes cikk

Egy jó pásztor halála

2018. április 29.

B. Varga Judit

történész-muzeológus

Brenner János vértanút május 1-jén avatja boldoggá az Egyház. Tizenkét nappal 26. születésnapja előtt, 1957. december 15-ére virradó éjszaka végeztek vele a kádári diktatúra kiszolgálói. Ebben az évben vele együtt öt papot gyilkoltak meg, hogy újra megfélemlítsék Krisztus magyarországi követőit. Mindet. 1956 után…

 

„Az éjszaka nagyon hosszú és sötét lesz.”

(Tyihon pátriárka, 1925)

 

Tóth Ilona orvostanhallgató, Pálinkás-Pallavicini Antal honvéd őrnagy, Mindszenty József kiszabadítója és a Széna tériek közül öten  ̶  a legendás Szabó János bácsi, 59 éves gépkocsivezető, Rusznyák László és Laurinyecz András bányászok, Folly Gábor betanított munkás és a jugoszláv állampolgárságú Ekrem Kemál villanyszerelő  ̶  a statáriális népbíráskodás áldozatai, mind halottak 1957 decemberére. De a legyőzőknek több kellett a forradalom hőseinek életénél: országos megtorlás, általános megfélemlítés. Egy népszerű, derűt és békét sugárzó pap, akinek egyetlen bűne, hogy sokakat vonz a templomba, és akinek brutális meggyilkolása lecsendesíti és szétzavarja a nyájat. Szimbolikus, hatásos gaztett.

Brenner János 32 késszúrással meggyilkolt holttestének boncolási jegyzőkönyvéből tudjuk, hogy a nyelvcsont és a gégeporc többszörösen eltört: a nyakára léptek, megtaposták. A reverendához tartozó fehér papi galléron talajnyomok voltak és egy cipőtalp körvonala is kirajzolódott rajta. A gyilkosság keresztényellenes motivációja világos: nemcsak megölni, hanem meggyalázni is akarták. A legtöbb szúrás az Oltáriszentséget védelmező karját érte.

Teljes cikk