európaiunió” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 11

Európának ideje megvédenie magát

2015. március 10.

Schmidt Mária

történész

Alig néhány napja olvashattuk Jean-Claude Juncker javaslatáról egy közös uniós hadseregről. Az Európai Bizottság elnöke szerint az Európai Uniónak azért van szüksége saját haderőre, hogy a békét fenyegető veszélyekre minél hatékonyabban tudjon reagálni. 2013-ban, Nyugaton a helyzet változóban című kötetemben magam is felvetettem: ideje lenne, hogy Európa végre meg tudja védeni saját magát.

Teljes cikk

„Magyar út” Bengáziban

2015. március 20.

Pelle János

PhD, egyetemi oktató

Az elmúlt hét diplomáciai híre, hogy Szijjártó Péter magyar külügyminiszter segítséget ajánlott Ausztriának egy 39 éves osztrák férfi a felkutatására, akit az Iszlám Állam fegyveresei a március hatodikán vittek magukkal a forrongó Líbia közepén elterülő Al-Ghani olajmezőről. (A lázadók egy cseh állampolgárt, továbbá Fülöp-szigeti és bangladesi munkásokat is elraboltak, feltehetőleg azért, hogy váltságdíjat követeljenek értük.) Magyarország egyelőre még fenntartja a követségét, vagyis, legalább elméletileg, tehet valamit az ügy érdekében. A bécsi külügyminisztérium, mely előzőleg már felszámolta líbiai képviseletét, megköszönte a magyar közbenjárást.

Teljes cikk

Európa esete a kapukulccsal

2015. június 01.

Schmidt Mária

történész

Azután a nyolc év után, ami Orbán Viktor első és második kormánya között eltelt, hazánk teljesen új feltételek között találta magát. 2004-ben kilenc régiós társországgal együtt csatlakoztunk az Európai Unióhoz és ezzel sokunk álma vált valóra. Önként, sőt örömmel mondtunk le mi is frissen visszaszerzett szuverenitásunk egyik feléről, hogy részünk lehessen abban, amit az Unió akkor nekünk is ígért: a békében és a jólétben. Biztonság, kiszámíthatóság és jó élet. Erre vágytunk mindannyian.

(fotó: Facebook)

Teljes cikk

Közös siker

2015. június 03.

Schmidt Mária

történész

1789. 1871. 1989. Három évszám, három mérföldkő. Az elsőtől, a francia forradalom és az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának megszületésétől számítjuk a modern kort. Korszakos jelentőségét a brit világbirodalom egykori kormányfője: Disraeli szerint ugyanakkor elhomályosította az 1871-ben megszülető Német Császárság, melyet január 18-án Versailles-ban, a Napkirály: XIV. Lajos pompás palotájának tükörtermében, a francia nagyhatalmiság szimbolikus helyszínén kiáltottak ki.

Teljes cikk

Kopogtatás nélkül

2015. szeptember 07.

Schmidt Mária

történész

„A harmadik nemzedék már elfelejtette a kemény élet idejét, mintha az nem is lett volna… A gyönyörökben és a bőségben való tobzódás miatt a fényűzés végleges formákat ölt közöttük. Olyanok lesznek, mint a nők és a gyermekek, akiket másnak kell megvédelmeznie. A csoportszolidaritás elvész, s elfelejtik azt, hogyan kell megvédelmezni magukat, hogyan hárítsák el a támadást, vagy álljanak elő követelésekkel. Mindez addig megy, míg Allah nem ad engedélyt a pusztulására, s eltűnik mindazzal együtt, amit magával hozott.” Ibn Khaldún, 14. században élt arab történész

Teljes cikk

Útban az önmegsemmisítés felé

2015. november 12.

Schmidt Mária

történész

Az Európai Unió védelmi képességének ordító hiánya mára mindenki számára szorongató realitássá vált. Egyre nyilvánvalóbb, hogy az európai közösségnek azért nincsen közös hadserege, határrendészeti ereje, de még a létrehozásukra irányuló akarata és erőfeszítése se, mert nincsenek közösen vallott értékei, amelyeket megvédésre érdemesnek tartana. Ebből következőleg nincs és nem is lehet közös jövőképe, ezek híján pedig nem sikerülhet közösséggé válnia. Pedig a szemünk előtt zajló, megrendítő erejű betelepülési válság jó alkalom lehetne arra, hogy a Szovjetunió összeomlása után keletkezett kohéziós vákuumhelyzetet, ami a külső fenyegetettség hiányából fakadt, meghaladja és a széttartó erőket egy irányba kanalizálva készüljön fel a 21. századra.

Teljes cikk

Alternatívák

2015. december 07.

Gerő András

történész

2015. november 13-a, a Párizsban elkövetett véres terrorcselekmények óta Európa jó néhány felelős tényezője háborúra utaló szóhasználatot alkalmaz. A Francia Köztársaság elnöke országa elleni háborúról beszél; szerinte Franciaország hadiállapotban áll. A korántsem republikánus, hanem teokratikus Vatikán vezetője – egyben a katolikus világegyház feje, a pápa – egyenesen a harmadik világháború kifejezést használja, használta. A magyar miniszterelnök azt mondja: Európa támadás alatt áll, s számítani kell az ellenség diverzánsainak beszivárgására is. A militáris retorika – ha egyeseknek túlzottnak tűnik is – nem véletlen: Európának szembe kell néznie azzal, hogy kisebb-nagyobb, de már megszokott feszültségekkel teli biztonságérzete felborulhat, felborult; életkereteinek stabilitása veszélybe kerülhet, került.

Teljes cikk

Visszaszerezni Európát az Európai Uniótól

2016. április 27.

Frank Füredi

szociológus, publicista

Ez Európai Unióban újra és újra előkerülnek olyan javaslatok, amelyek azt taglalják, hogyan lehetne csökkenteni azt a politikai és kulturális távolságot, amely elválasztja Európa népeitől. Az Európai Parlament a múlt héten vitatta meg Damian Drăghici román képviselő Iskolai EU-oktatás című jelentését. A szerző felszólítja a tagállamokat, hogy az iskolákban terjesszék az Unió eszméjét, továbbá hangsúlyozzák „az európai megközelítés fontosságát és horderejét a történelemtanításban”. Drăghici szerint az emberek azért nem szeretik az Európai uniót, mert nincsenek tisztában értékes szerepével. Úgy fogalmaz, hogy „konkrét hozzáadott értékének” nem ismerete folytán is keletkezhetett „a demokratikus deficit érzete”, s emiatt alakulhatott ki „széleskörű euroszkepticizmus a tagállamokban és a tagjelölt államokban”.

Teljes cikk

Európai értékek és válságok – A liberalizmus új korszaka: a paranoia

2016. augusztus 05.

Schmidt Mária

történész

Ami a pozícióban levő elit szerint a populisták lázadása, az a valóságban kultúrharc a javából. A frontvonal egyik oldalán a nép, a tömegek, a nemzetek állnak, velük szemben pedig a globalizált, multikulturális, multietnikai projektben érdekelt elitek ássák be magukat lövészárkaikba. Ez utóbbiak fő jellemzője az a görcsös igyekezet, amivel hitet tesznek az új, a modern, értsd: haladó eszmék mellett, lefitymálva mindent, ami a többségnek fontos és értékes. Ez a küzdelem tehát a nemzeti értékek, a hagyományok és szokások, illetve az ezeket elvető, és az újat még csak homályosan láttatók között folyik. Életminőségünk, vagyis kulturális azonosságunk, identitásunk megőrzése, végső soron tehát a megmaradásunk forog kockán ebben a harcban.

Teljes cikk

Egy nyugati liberális a nyugati liberalizmus visszaszorulásáról

2017. július 13.

Szájer József

Válságban van-e a liberális demokrácia? Edward Luce amerikai közíró, a 2012-ben nagy sikert aratott Time to Start Thinking könyve után mostani, legújabb kötetében szokatlan szókimondással a liberális nézeteket is ostorozza – megingathatatlan liberálisként.

 

Edward Luce, a Financial Times vezető tárcaírója The Retreat of Western Liberalism címmel júniusban megjelent könyvében gyakran idézi Obama − általa igencsak bírált − szavajárását, amellyel a vele egyet nem értőket, meggyőzés vagy érvek helyett, könnyed retorikával a történelem sötét oldalára helyezi. Ebből még akár arra is lehetne következtetni, hogy a szerző konzervatív, vagy az éppen újra divatos szóval, populista. De nem! Igazi liberális, aki a liberális demokráciáért, érte és nem ellene aggódik. 

A könyv a Brexit és a Trump-győzelem sokkjában fogant. Próbálja a maga korlátai között értelmezni, mi is történt az uralkodó, főáramú politikai berendezkedést eddig támogató társadalmi csoportokkal, hogyan kerültek át a szerinte felelőtlen populista táborba. Azt kutatja, mit kellene tenni, hogy ezt a tendenciát vissza lehessen fordítani.

  

Néhány gondolat Luce-tól, amit érdemes megjegyezni: a Nyugat modellje, amely eddig annyira sikeres volt, válságban van, méghozzá sokkal súlyosabban, mint azt egyesek gondolnák. Ennek a fő oka, hogy a középosztály mind anyagi értelemben, mind pedig várakozásait tekintve lecsúszóban van, ami aláássa az eddig sikerrel rájuk alapozott demokráciát. A nemzetek szerepe visszaszorult a globalizmus nyomása alatt, és egy olyan rendszer jött létre, amelyben a demokratikus folyamatban kialakított nemzeti érdekeket a globalista intézmények könnyedén felülírják. A globalista elitek elszakadtak a saját nemzeti, lokális környezetüktől, a többi hasonló felsőosztállyal éreznek közösséget, a saját alsóbb, nemzeti társadalmi rétegeiket lenézik. Megvetik azok nacionális lojalitását, vidékinek, bugrisnak, reménytelennek és szűklátókörűnek tekintik őket. Ezek az elitek elkezdtek rettegni magától a demokráciától, mert úgy érzik, hogy a népakarat ellenőrzés nélküli kifejezése számukra veszélyes lehet, megzavarhatja a világ számukra eddig nagyon is kedvezőre kialakított rendjét, ezért azt szigorú kontroll alatt akarják tartani.

Teljes cikk