„helmutkohl” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 7
Az elfeledett kancellár
2015. május 08.
Schmidt Mária
történész
Helmut Kohl 1982-től 1998-ig volt a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja, ebből nyolc éven keresztül állt a már az általa egyesített ország élén. A Kereszténydemokrata Uniót (CDU) 1973-tól 1998-ig, huszonöt éven át vezette.
Teljes cikk
Az elfeledett kancellár
2015. május 08.
Schmidt Mária
történész
Helmut Kohl 1982-től 1998-ig volt a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja, ebből nyolc éven keresztül állt a már az általa egyesített ország élén. A Kereszténydemokrata Uniót (CDU) 1973-tól 1998-ig, huszonöt éven át vezette.
Közös siker
2015. június 03.
Schmidt Mária
történész
1789. 1871. 1989. Három évszám, három mérföldkő. Az elsőtől, a francia forradalom és az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának megszületésétől számítjuk a modern kort. Korszakos jelentőségét a brit világbirodalom egykori kormányfője: Disraeli szerint ugyanakkor elhomályosította az 1871-ben megszülető Német Császárság, melyet január 18-án Versailles-ban, a Napkirály: XIV. Lajos pompás palotájának tükörtermében, a francia nagyhatalmiság szimbolikus helyszínén kiáltottak ki.
Teljes cikk
Közös siker
2015. június 03.
Schmidt Mária
történész
1789. 1871. 1989. Három évszám, három mérföldkő. Az elsőtől, a francia forradalom és az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának megszületésétől számítjuk a modern kort. Korszakos jelentőségét a brit világbirodalom egykori kormányfője: Disraeli szerint ugyanakkor elhomályosította az 1871-ben megszülető Német Császárság, melyet január 18-án Versailles-ban, a Napkirály: XIV. Lajos pompás palotájának tükörtermében, a francia nagyhatalmiság szimbolikus helyszínén kiáltottak ki.
A bizalom kancellárja
2015. június 04.
Szabó Ákos
történész
Helmut Kohl politikai karrierje kezdetén nem sejtette, hogy a sors milyen nagy ajándékkal fogja őt meglepni négy évtizeddel később. 1989-re ő lett ugyanis az a nyugat-német politikus, aki a kommunizmus bukásával egy időben az erőszakkal kettévágott – és a hidegháború éveiben egymástól hermetikusan elzárt – németség újbóli egymásra találásának szimbóluma lett. Őt látni egyet jelentett a szabadsággal, a bizalommal. Ő volt az az európai politikus, aki színt vitt a keleti blokk szürke mindennapjaiba abban a sorsfordító 1990-es évben.
Teljes cikk
A bizalom kancellárja
2015. június 04.
Szabó Ákos
történész
Helmut Kohl politikai karrierje kezdetén nem sejtette, hogy a sors milyen nagy ajándékkal fogja őt meglepni négy évtizeddel később. 1989-re ő lett ugyanis az a nyugat-német politikus, aki a kommunizmus bukásával egy időben az erőszakkal kettévágott – és a hidegháború éveiben egymástól hermetikusan elzárt – németség újbóli egymásra találásának szimbóluma lett. Őt látni egyet jelentett a szabadsággal, a bizalommal. Ő volt az az európai politikus, aki színt vitt a keleti blokk szürke mindennapjaiba abban a sorsfordító 1990-es évben.
A kulcs Moszkvában a zár Washingtonban
2015. június 08.
Baranyi Tamás
történész
Németország megosztottsága több volt a hidegháború puszta tüneténél, valójában a hidegháború motorja volt: a második világháború két igazi győztese, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között kialakuló kényes egyensúly nem bírta volna ki, ha az egységes Németország akármelyikük oldalára is állt volna. A „feltartóztatás keresztapja”, Amerika szovjetellenes stratégiájának megalkotója, George F. Kennan úgy vélte, a világon öt ipari–katonai központ volt 1945-ben, melynek birtoklása nemzetbiztonsági szempontból fontos volt: az USA, Nagy-Britannia, Németország, a Szovjetunió és Japán. Ha ezek közül több tartozik az amerikai, mint a szovjet érdekszférába, akkor teljesen mindegy, hogy hová áll India vagy Kuba, a nyugati világ biztonságban lesz. Ez tartósította Németország megosztottságát. Egyáltalán nem volt tehát egyértelmű még 1989-ben sem, hogy a német egység helyreállhat a kommunizmus összeomlásával.
Teljes cikk
A kulcs Moszkvában a zár Washingtonban
2015. június 08.
Baranyi Tamás
történész
Németország megosztottsága több volt a hidegháború puszta tüneténél, valójában a hidegháború motorja volt: a második világháború két igazi győztese, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között kialakuló kényes egyensúly nem bírta volna ki, ha az egységes Németország akármelyikük oldalára is állt volna. A „feltartóztatás keresztapja”, Amerika szovjetellenes stratégiájának megalkotója, George F. Kennan úgy vélte, a világon öt ipari–katonai központ volt 1945-ben, melynek birtoklása nemzetbiztonsági szempontból fontos volt: az USA, Nagy-Britannia, Németország, a Szovjetunió és Japán. Ha ezek közül több tartozik az amerikai, mint a szovjet érdekszférába, akkor teljesen mindegy, hogy hová áll India vagy Kuba, a nyugati világ biztonságban lesz. Ez tartósította Németország megosztottságát. Egyáltalán nem volt tehát egyértelmű még 1989-ben sem, hogy a német egység helyreállhat a kommunizmus összeomlásával.
„35 éves voltam, és tanácsot kértem Kohltól”
2015. július 03.
Boris Kalnoky
író, újságíró
Egy Budapesten tartott nemzetközi konferencián politikusok értékelték Helmut Kohl érdemeit Kelet-Európa szempontjából. Magyarország miniszterelnöke, Orbán felidézte, hogyan zarándokolt el annak idején a németekhez.
Teljes cikk
„35 éves voltam, és tanácsot kértem Kohltól”
2015. július 03.
Boris Kalnoky
író, újságíró
Egy Budapesten tartott nemzetközi konferencián politikusok értékelték Helmut Kohl érdemeit Kelet-Európa szempontjából. Magyarország miniszterelnöke, Orbán felidézte, hogyan zarándokolt el annak idején a németekhez.
Az elárvult hagyaték
2016. május 04.
Schmidt Mária
történész
Merkel 2011 óta dolgozik azon a paradigmaváltáson, melynek célja, hogy a kereszténydemokrata CDU-t kereszténytelenítse, vagyis a párt nevében szereplő „C” betű jelentését keresztényről központira, értsd: centrálisra változtassa. Az új, merkeli, kereszténytelenített Central Demokratische Union olyan párttá lett, mely nyitott az ateista és a más vallású, értsd: muszlim tömegek előtt.
Mesterterv-Merkelterv?
Teljes cikk
Az elárvult hagyaték
2016. május 04.
Schmidt Mária
történész
Merkel 2011 óta dolgozik azon a paradigmaváltáson, melynek célja, hogy a kereszténydemokrata CDU-t kereszténytelenítse, vagyis a párt nevében szereplő „C” betű jelentését keresztényről központira, értsd: centrálisra változtassa. Az új, merkeli, kereszténytelenített Central Demokratische Union olyan párttá lett, mely nyitott az ateista és a más vallású, értsd: muszlim tömegek előtt.
Mesterterv-Merkelterv?
Németország valódi nagysága
2018. július 16.
Schmidt Mária
történész
A V4-ek május 23-24-i nagyszabású, kétnapos konferenciájának létrejöttében, amelyről a Budapester Zeitung részletesen tudósított, kulcsfontosságú szerepet játszott a Terror Háza Múzeum főigazgatója. A német nyelvű hetilap főszerkesztője, Jan Mainka beszélgetett Schmidt Mária történésszel a V4-ek szövetségének létjogosultságáról és Európa jövőjéről.
Mi motiválta a V4-ek konferenciájának létrejöttét?
Mi Európában száz éve, a Párizs környéki békeszerződések óta új világrendben élünk. A győztes hatalmak akkoriban ezekkel a szerződésekkel mindent megtettek, hogy a közép-kelet-európai térség országait szembefordítsák egymással. Azt akarták, hogy ne léphessenek fel közösen, és konfliktusaikban nekik, a győztes hatalmaknak jusson a mindenkori békebíró szerepe. Ezzel ellentétben a V4-ek esetében mi a közös tapasztalatainkra helyezzük a hangsúlyt, például a kommunizmus alatt megélt évtizedekre. Vagy a kommunizmus összeomlása óta eltelt időszakra. Ezek fontos kiindulási pontok.
Az Európai Unióban eltöltött közel tizenöt év alatt ugyanis tudomásul kellett vennünk, hogy az úgynevezett fejlett Nyugat csak másodosztályú tagokként tekint ránk. Az Európai Unió jelenlegi válságában ugyanakkor megértettük, hogy nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy a krízis megoldását rájuk hagyjuk. Saját javaslatokkal kell előállnunk. A konferenciának az volt a célja, és ezt a célt el is értük, hogy megmutassuk, Kelet-Európában már elkezdődött a XXI. század. Mi vagyunk azok az országok, amelyek az utóbbi évtizedek tapasztalatainak teljes arzenáljával felvértezve akarnak megfelelni a XXI. század kihívásainak.
Ehhez szilárd talajra van szükségünk. Ezt többek között a kereszténységhez, a nyugati kultúrához és nemzeti identitásunkhoz való elkötelezettségünk biztosítja. Ezenkívül hiszünk kontinensünk jövőjében. De azt is tudjuk, hogy csak akkor sikerül ezt a századot győztesként magunk mögött hagyni, ha bátrak vagyunk és élünk a szabadságunkkal.
Teljes cikk
Németország valódi nagysága
2018. július 16.
Schmidt Mária
történész
A V4-ek május 23-24-i nagyszabású, kétnapos konferenciájának létrejöttében, amelyről a Budapester Zeitung részletesen tudósított, kulcsfontosságú szerepet játszott a Terror Háza Múzeum főigazgatója. A német nyelvű hetilap főszerkesztője, Jan Mainka beszélgetett Schmidt Mária történésszel a V4-ek szövetségének létjogosultságáról és Európa jövőjéről.
Mi motiválta a V4-ek konferenciájának létrejöttét?
Mi Európában száz éve, a Párizs környéki békeszerződések óta új világrendben élünk. A győztes hatalmak akkoriban ezekkel a szerződésekkel mindent megtettek, hogy a közép-kelet-európai térség országait szembefordítsák egymással. Azt akarták, hogy ne léphessenek fel közösen, és konfliktusaikban nekik, a győztes hatalmaknak jusson a mindenkori békebíró szerepe. Ezzel ellentétben a V4-ek esetében mi a közös tapasztalatainkra helyezzük a hangsúlyt, például a kommunizmus alatt megélt évtizedekre. Vagy a kommunizmus összeomlása óta eltelt időszakra. Ezek fontos kiindulási pontok.
Az Európai Unióban eltöltött közel tizenöt év alatt ugyanis tudomásul kellett vennünk, hogy az úgynevezett fejlett Nyugat csak másodosztályú tagokként tekint ránk. Az Európai Unió jelenlegi válságában ugyanakkor megértettük, hogy nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy a krízis megoldását rájuk hagyjuk. Saját javaslatokkal kell előállnunk. A konferenciának az volt a célja, és ezt a célt el is értük, hogy megmutassuk, Kelet-Európában már elkezdődött a XXI. század. Mi vagyunk azok az országok, amelyek az utóbbi évtizedek tapasztalatainak teljes arzenáljával felvértezve akarnak megfelelni a XXI. század kihívásainak.
Ehhez szilárd talajra van szükségünk. Ezt többek között a kereszténységhez, a nyugati kultúrához és nemzeti identitásunkhoz való elkötelezettségünk biztosítja. Ezenkívül hiszünk kontinensünk jövőjében. De azt is tudjuk, hogy csak akkor sikerül ezt a századot győztesként magunk mögött hagyni, ha bátrak vagyunk és élünk a szabadságunkkal.
