könyvbemutató” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 2

A város születése

2019. november 27.

Békés Márton

történész

Bárhogy is végződik egy város sorsa, eleinte mindig hadi funkciót lát el, sokáig őrizve eredendően katonai alapíttatásának tényét. Budapesttel sincs ez másként.

 

„Az erődnek, a tábornak és a városnak azonosak az alapjai:

a katonai besorolás.”

Lewis Mumford

 

A városok születésénél igen gyakran a háború a bába. Az egymást metsző utak egykori konfliktusok kereszteződései, ahol az árucsere mozgása megkülönböztethetetlen a hadmozdulatok irányától. A város helye katonai stratégia eredménye nyomán rögzül, belső vonalai lezárt konfliktusok forrásnyomai, amelyeket a hatósági ellenőrzés szervez. A 20. század ’60-as, ’70-es éveitől pedig kettévágott városok (Bejrút, Berlin, Jeruzsálem, Nicosia) emlékeztettek rá, hogy a demarkációs vonal gyakran nem körülöttük, hanem bennük húzódik.

Lewis Mumford, a modern urbanisztika megteremtője úgy fogalmaz A város a történelemben (1961) című könyvében, hogy: „amikor a régész ásójával egy felismerhető várost hoz napvilágra, minden bizonnyal fallal övezett várost talál”. Ez a fal rendszerint két feladatot látott el: „hadászati létesítményként és a városi lakosság fölötti hatékony uralom eszközéül egyaránt szolgált […] a várost egyértelműen elhatárolta a vidéktől, társadalmilag [pedig] a városlakó és a kívülálló, a vadállatok, nomád rablók, betörő ellenséges hadak pusztításának kitett nyílt mezők és a teljesen zárt város közötti különbséget hangsúlyozta”. Európa utolsó, fallal körbekerített városa Derry volt, amelynek fala 1613 és 1619 között épült. Nem a véletlen, hanem a demográfiai változások és a szociális–felekezeti konfliktusok műve, hogy a falon kívül épült katolikus, munkásosztálybéli Bogside volt a 20. század második felében az északír zavargások (Troubles) központja, míg a falakon belül a protestáns brit polgárok laktak. A negyed évekig élt ellenfal, vagyis barikádok mögött, az IRA és a lakosság ellenállását az 1972-es Véres vasárnap sem tudta megtörni. A városok az ellenállások helyszínei: megannyi Derry, Varsó, Budapest és Szarajevó küzdött évszázadokon keresztül a túlélésért Európában.

Teljes cikk

Budapest hegei

2019. december 07.

Gerő András

történész

Könyvbemutatók esetében az a személy, aki bemutatja a kötetet, meghatározott rituálé mentén tevékenykedik. Elsőként szinte szuperlatívuszokban kell szólnia a szerzőkről, utána méltatnia kell a kötet tartalmát, amely rendszerint úttörő hozzájárulást jelent az addig a tárgykörben megjelent más művekhez képest, majd szót kell ejtenie a nagyszerű kivitelezésről, s végül meg kell győznie a közönséget arról, hogyha nem birtokolja ezt a művet, akkor élete szegényebb lesz.

Essünk tehát túl a rituálén!

Ez egy háromszerzős könyv. Szövegét Békés Márton, fényképanyagát Gyarmati István, grafikai tervezését a Munkácsy-díjas Takács Tamás Péter alkotta meg.

A kötet címe szerint Budapest hegeiről szól. Ha szemügyre vesszük a gazdag fényképanyagot, akkor láthatjuk, hogy a második világháború és 1956 harcai máig érzékelhető nyomokat hagytak a városon. A heg szó begyógyult seb nyomáról tanúskodik, de a fényképek alapján talán indokoltabb lenne a seb kifejezés használata, hiszen a második világháború 74, 1956 harcai pedig 63 évvel ezelőtt befejeződtek, de a város testén még mindig ott éktelenkednek a megszerzett sérülések.

Teljes cikk