koncepciósper” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 2

Mindszenty

2019. február 05.

Tallai Gábor

író, a Terror Háza Múzeum programigazgatója

A német történettudomány egyik óriása, Hans-Peter Schwarz Budapesten tartott egyszer előadást. 2003-ban történt, volt egy félmondata: „wir leben im Zeitalter des Deheroismus”  ̶  a „hőstelenítés” korában élünk. George Orwell volt a téma, az antikommunista író, akit 2003-ban – születésének centenáriumán – egyesek épp azzal igyekeztek sárba rántani, hogy besúgónak bélyegezték, mert a brit szolgálatok számára listát készített kommunista-szimpatizáns értelmiségiekről. Nem vitás, amennyiben náci-szimpatizánsok (vagy a félrevezető, ám töretlenül népszerű fasiszta-szimpatizáns elnevezéssel) szerepeltek volna az írástudók listáján, akkor Orwell ma is „King of the Bongo” lehetne, de így, hogy kommunista társutasokat nevezett meg, beindult a gépezet.

Ez a gépezet az ősi ad hominem (személy ellen) vagy a tu quoque (te is!, te sem vagy különb!) érvrendszerét használva támadja magát a személyt, a vita alapját jelentő gondolat ilyenkor érdektelen. Az érvelés ezen módja nem kommunista találmány (semmi sem az), tökélyre azonban ők fejlesztették. A hőstelenítés célja világos és valóban bibliai, „űzd el a pásztort és a nyáj is szétszéled” vagy másképpen: ahhoz, hogy elbizonytalaníts egy közösséget, hogy fellazíthasd a köteléket, mely összekapcsolja tagjait, el kell venned tőle példaképeit, akik mintát adnak. Sapienti sat. Hosszabb bevezetésre semmi szükség, jöjjön kritikám tárgya, az Index megemlékező írása Mindszenty József hercegprímás koncepciós perének 70. évfordulójáról (Kolozsi Ádám: Ha nem drogokkal, mivel tudta megtörni az ÁVH Mindszentyt?, 2019. február 2.), melynek blockbuster-gyanús címe a szöveg tanulsága szerint nem marad költői kérdés.

Teljes cikk

Rákosi főügyésze

2020. február 08.

B. Varga Judit

történész-muzeológus

Ifjabb Alapy Gyula karrierje a Mindszenty József és társai pert követően, az 1949. február 8-i ítélet után ívelt szélsebesen felfelé. A Rákosi-rendszert fémjelző emblematikus perek fővádlójának hagyatékát a Terror Háza Múzeum őrzi.

 

„…hazugságra épülve mondtam a vádbeszédeket.”

Alapy Gyula

 

Fenyegető leveleket csak a Mindszenty-per kapcsán kapott. Pedig a legnagyobbakat vitte: Rajk, Standard, szociáldemokraták, Grősz József. Azt hitte, vádbeszédének jelentősége van, ezért a legkeményebb hangnemet alkalmazta – ahogy Visinszkij tanította. Rákosi mégsem becsülte sokra; a háta mögött cinikus megjegyzéseket tett rá jobbkezének, Péter Gábornak. Ennek ellenére Alapy Gyula vezérét mindvégig tisztelte és hithű kommunista maradt.

Bő félszáz irat, igazolvány, tagsági könyv, kézzel és géppel írt életrajzok kerültek elő utolsó otthonából, egy fonyódi kis utca végi házból. Többek között az 1948 karácsonyán letartóztatott Mindszenty József peréről készült szovjet tudósítás és az az eredeti levél is, melynek gépelt változatát Ungváry Krisztián megvásárolta, majd eladta, de előbb könyv alakban publikálta (Meruk Józseffel közösen) Rákos Mátyás eltitkolt szolgálatai címmel a Jaffa Kiadónál. Amikor a vevője megkereste a Terror Háza Múzeumot, hogy továbbadja nekünk sokszoros felárral az időközben már digitális másolatban a Budapest Főváros Levéltára által közzétett forrásanyagot, csak annyit mondtam: egy múzeum nem veri fel az árakat, a reális ár annyi, amennyiért első körben a neves történész el akarta adni a levéltárnak.

Teljes cikk