média” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 4

Emberanyag Indexen

2015. március 19.

Tallai Gábor

író, a Terror Háza Múzeum programigazgatója

„A Nemzeti Hírtévé indulása nem volt egyszerű, inkább egy kabarétréfára emlékeztetett. Kapkodva, nem jó emberanyaggal nem lehet csodát várni, hiába szórtak el 1,2 milliárdot.” (Index) Az induló nemzeti hírtévét ekézi Varga Attila. Tiszta sor. Az indexes ökohipszter univerzumban fél tucat termék és tetkóminta van, ami elismerésre érdemes, a többi pusztuljon, mégis azt mondom: VA és a portál végletekkel operáló stílusa (Sith-attitűd) ma már egyáltalán nem bántó, inkább felszínes, igénytelen és ezért unalmas.

Teljes cikk

Az IPM, a magyar „médiacsoda” a hetvenes és nyolcvanas években

2015. június 12.

Pelle János

PhD, egyetemi oktató

A kelet-közép-európai szocialista országokban működött néhány, a szovjet titkosszolgálattal együttműködő szervezet, melyet kevesen méltattak figyelemre. Ilyen volt a harmincas évek európai „népfrontmozgalmának” előzményeire építő Békevilágtanács, a Demokratikus Ifjúsági Szövetség (DIVSZ) és a Nemzetközi Újságíró Szövetség (NUSZ). Mindegyiknek komoly tagszervezete és apparátusa volt Magyarországon is, melyek „területenkívüliséget élveztek”, és „többszörös alárendeltségben” működtek: az MSZMP nemzetközi osztálya, a Belügyminisztérium illetékes (III/2-es) osztálya és a katonai elhárítás formális ellenőrzése mellett a szovjet pártszervek, illetve a titkosszolgálat, a KGB utasításait hajtották végre.

Teljes cikk

Digitalizált erőszak

2015. október 07.

Pelle János

PhD, egyetemi oktató

Az antik görög mitológia szörnyetegei az árulkodó nevű gorgók. Ők azok, akikre „iszonyatos ránézni”, mégis vonzzák az emberek tekintetét. Az egyiküket, Medúzát, Perszeusz győzte le: számos képen és szobron örökítették meg a hőst, kezében a rémséges lény fejével. Digitalizált világunkat, ahol százmilliók ülnek egész nap a számítógép előtt, vitathatatlanul uralják a gorgók, nem túlzás azt állítani, hogy meghatározó szerepük van a politikában is. Szolgái az operatőrök, illetve a média azon munkatársai, akik közszemlére teszik az erőszak iszonyatos képeit.

Teljes cikk

Így írtok ti, ott Nyugaton, ja, és a baloldalon

2018. április 20.

Schmidt Mária

történész

Példátlan volt az a médiafelhajtás, amit a fősodrú nyugati sajtó a magyar választással kapcsolatban rendezett. Jól esik, de azért vicces is. Jól esik, mert én magam régóta meg vagyok győződve arról, hogy Magyarország a világ közepe, a bokréta Isten kalapján, de hogy ezt az „egész” Nyugat is ugyanígy gondolja, ez váratlanul, kedves meglepetésként ért.

Orbán Viktor címlapképe több újságról virított a nyugaton élő emberekre az elmúlt hetekben, mint akármelyik „fejlettnek” kikiáltott demokrácia vezetője. A minapi olasz választások kapcsán fele ennyi jólinformált osztotta meg az észt a nagyérdeművel, közölte megfellebbezhetetlen ítéletét a helyi viszonyokról, az ottani demokrácia és közélet állapotáról, mint esetünkben. Mondanom sem kell, hogy akik oly határozott véleményeket fogalmaztak meg, sőt, nyilvánítottak ki hazánkról, azok általában egy árva szót sem értenek magyarul. Nem jártak itt mostanában, ha valamikor meg is fordultak nálunk, akkor sem álltak szóba másokkal, mint elvbarátaikkal, akiktől azóta is informálódnak. Ez utóbbi lehet, hogy csak jóindulatú feltételezés a részemről, mert sokkal valószínűbb, hogy a sok mértékadó médium tekintélyes és nagytudású szerzőinek nincs is szükségük információkra ahhoz, hogy pontosan tudják, mit is gondoljanak. Itt van mindjárt a Princetonon tanító Jan-Werner Müller, aki az elfogulatlan és persze mértékadó New York Times-ban fejtette ki álláspontját rólunk 2018. április 5-én,  A demokrácia még mindig fontoscímű írásában. 

Teljes cikk