szalézi” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 3

A jókedv rendje

2018. január 31.

B. Varga Judit

történész-muzeológus

„Isten másokért teremtett bennünket.”

                                                                                                             Bosco Szent János

 

Az államtitkár zavarban van. Érezhetően nem tudta és nem is sejtette, hogy ő lesz az idei Don Bosco-díj kitüntetettje. Kamerák és sajtó nélkül, választókörzetének egyik régi szalézi településén, Nyergesújfaluban. Völner Pál parlamenti államtitkár, a térség országgyűlési képviselője egykori bencés diákként vette át a Szent Istvánról elnevezett Magyar Szalézi Tartomány főnökétől a tevékeny és önzetlen támogatást honoráló díjat. A szaléziak első magyarországi iskolájában, az 1919-ben alapított, és az első magyar szalézi szerzetes, Zafféry Károly nevét viselő középiskola tornacsarnokában január 27-én tartott ünnepségen szerényen bencés tanárainak mondott köszönetet. Azt mondta, ha a főállású munkája az lenne, hogy az egyházért dolgozzon, akkor sem tudná visszaadni, amit fiatalkorában a bencésektől kapott. A szaléziakat is ezért segíti hosszú évek óta. A ma már felnőtt gyerekei is a szaléziak péliföldszentkereszti kolostortemplomában ismerkedtek a jó Istennel és vidám követőivel, a jókedv rendjével.

Kik ők és mitől vonzók, hogy ma 132 országban vannak rendi és világi képviselőik, és a jezsuiták után a második legnépesebb szerzetesközösség a világon? Alapítójukat, a 19. századot végigélt torinói papot, Giovanni Boscót – Bosco Szent Jánost ma ünnepli a katolikus egyház.

Teljes cikk

Embermentő példaképek

2018. április 15.

B. Varga Judit

történész-muzeológus

A Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapja alkalmából a mai vasárnapon Ádám László szalézi szerzetes helytállásáról szól a Terror Háza Múzeum előtt 15 órakor kezdődő ünnepi rendezvény.

„Ezután is csak azt tenném, hogy üldözött és bajba jutott embertársaimon segítek,

és ha ezért halál jár, Istennek ajánlom lelkemet.”

(Ádám László, 1944. december)

 

Anhalt István, Balogh Éva, Bíró Pálné, Gadó György, Molnár Péter, Schiller Róbert és sokan mások – honfitársaink, magyarok és zsidó származásúak. A XX. század talán legszomorúbb magyar karácsonyán Budapesten éltek, a szovjet Vörös Hadsereg által körülzárt fővárosban. Bujkáltak és bújtatták őket. Elfogták és megmenekítették őket: a szaléziak – az egyetemes egyház legvidámabb szerzetesei. Olyanok, mint Ádám László, aki saját bőrén tapasztalta meg mindkét diktatúra kíméletlenségét.

A totalitárius rendszerek mérhetetlen szenvedéseket okoztak a XX. század emberének, de céljukat, hogy arctalan és lélektelen tömeget hozzanak létre, hogy az emberekből kiöljék a jót, nem érték el.

Teljes cikk

Sikeres szegregáció – van ilyen?

2020. január 20.

B. Varga Judit

történész-muzeológus

Pozitív diszkrimináció létezik. Akkor? A szegregáció az iskolai életben nem más, mint a hátrány csökkentésének eszköze, azaz pozitív diszkrimináció. Aki munkájaként hosszabb időt töltött cigányiskolában vagy szülőként szerzett e téren tapasztalatot, tudja, érti, miről is van szó. Minden más vélemény érdekvezérelt tematizálás világnézeti és/vagy párt- és médiaszimpátia alapon.

 

„A nevelés a szív dolga.”

                  Don Bosco

 

Az adomány szétszedi őket, a pénz meg összeveszejti  ̶  mondják a sajókazai, balajti, barcikai cigányok. Saját tapasztalatból beszélnek. Helyette emberséget szeretnének, hogy ugyanúgy nézzünk rájuk, mint egymásra, a „magyarokra”. Ők már tudják, mennyivel más az, amikor a szeretet nevében fordulnak feléjük embertársaik, nem egy jogvédő szervezet civil harcosaként. A bölcsebbje hozzáteszi: „néha elvisz a vér, azt úgysem tudják megváltoztatni”.

Magyarországon a népesség nyolc százaléka cigány, többségük helyzete kilátástalan. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia cigánypasztorációért felelős püspöke, Székely János a mindennapokban tapasztalja, hogy a probléma óriási. A magyar nemzet előtt két nagy kihívás áll szerinte: az egyik a demográfiai katasztrófa, amely felé haladunk, a másik a cigány testvéreinkkel való együttélés. Ha nem tanulunk meg záros határidőn belül egymást kölcsönösen tisztelve, testvérként együtt élni, akkor nem nagyon képzelhető el szép, élhető jövő ebben a hazában. És ez kevésbé jogvédelem, még kevésbé pénz kérdése. Valami egészen máson múlik.

Teljes cikk