Könyvbemutatók esetében az a személy, aki bemutatja a kötetet, meghatározott rituálé mentén tevékenykedik. Elsőként szinte szuperlatívuszokban kell szólnia a szerzőkről, utána méltatnia kell a kötet tartalmát, amely rendszerint úttörő hozzájárulást jelent az addig a tárgykörben megjelent más művekhez képest, majd szót kell ejtenie a nagyszerű kivitelezésről, s végül meg kell győznie a közönséget arról, hogyha nem birtokolja ezt a művet, akkor élete szegényebb lesz.

Essünk tehát túl a rituálén!

Ez egy háromszerzős könyv. Szövegét Békés Márton, fényképanyagát Gyarmati István, grafikai tervezését a Munkácsy-díjas Takács Tamás Péter alkotta meg.

A kötet címe szerint Budapest hegeiről szól. Ha szemügyre vesszük a gazdag fényképanyagot, akkor láthatjuk, hogy a második világháború és 1956 harcai máig érzékelhető nyomokat hagytak a városon. A heg szó begyógyult seb nyomáról tanúskodik, de a fényképek alapján talán indokoltabb lenne a seb kifejezés használata, hiszen a második világháború 74, 1956 harcai pedig 63 évvel ezelőtt befejeződtek, de a város testén még mindig ott éktelenkednek a megszerzett sérülések.