A BRFK III/a csoportja az „Elmélkedők” nyomában

2017. április 03.

Pelle János

PhD, egyetemi oktató

A magyar politikai rendőrség a hatvanas évek végén nehéz helyzetbe került: egyre kevesebb lett a „szocialista rendszer elleni összeesküvés”, amelynek leleplezése igazolta volna a jelentős költséget felemésztő nyomozó apparátus létét, illetve hasznát. Ilyen viszonyok között a titkos ügynökök úgy segítettek magukon, ahogy tudtak: veszedelmesnek minősítettek a szűkre szabott törvényes kereteken kívül működő, teljesen ártalmatlan, nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező csoportokat, művészi társaságokat vagy filozófiai-vallási jellegű, meditációval foglalkozó köröket is. Nyomoztak utánuk, tagjaikat meghurcolták, és hosszabb-rövidebb ideig börtönbe zárták, vádat próbáltak emelni ellenük. Az egyik legabszurdabb ilyen akció az 1951-ben feloszlatott, majd titokban újjáalakult Magyar Teozófiai Társulat elleni, fél évig tartó, nagy erőkkel folytatott nyomozás volt, amelynek dokumentumait „Elmélkedők” címmel 1970. január 15-én nyitott dosszié őrzi az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában (ABSZTL 3.15.o-13711)

Nem derül ki belőle, ki volt a „tippadó”, aki felhívta Szebeni Sándor rendőr őrnagy, csoportvezető, és Réti Endre rendőr alhadnagy figyelmét az illegálisan működő, gyanúsan meditáló társaságra. Éber politikai rendőreinknek először persze tisztáznia kellett, mi fán terem a teozófia, ezért a Filozófiai Kislexikonból és az Idegen szavak szótárának cikkeiből összefoglalót készítettek maguknak. Eszerint a teozófia nem más, mint „az emberi léleknek az istenséggel való egységéről szóló misztikus vallási elmélet, amely szerint a kiválasztottak közvetlen kapcsolatba juthatnak a túlvilággal”.

Teljes cikk

Egy „egésztudású” eszmefuttatása arról, hogy rajta kívül mindenki kutyaütő

2017. március 30.

Schmidt Mária

történész

Köszönet illeti Orbán Krisztiánt, hogy hitet tesz a magyar demokrácia mellett! Most, 2017-ben, a NER hetedik évében ugyanis, először, félelem nélkül, saját néven publikálta írását a spéderi/simicskai Indexen (Száz év szorongás (2017). Ezt megelőzően Publius Hungaricusként jegyezte opuszait, (A féltudású elit alternatívája (2007), A negyedszázados esély, avagy a féltudású politikai elit alkonya (2009), Felzárkózás a Nyugathoz: mit tehet a magyar elit? (2016) melyekben, ahogy most is, féltudásúnak és alkalmatlannak bélyegezte a magyar elitet, ami rá, rokonaira és üzletfeleire értelemszerűen nem vonatkozik. Mindez azt jelenti, hogy míg a Gyurcsány-, Bajnai-kormányok alatt diktatúrás félelmek akadályozták abban, hogy nevével vállalja véleményét, ma ilyen fenntartásai nincsenek. Nyilván lecsekkolta, hogy a fékekkel és ellensúlyokkal körülbástyázott demokráciánkban immár semmilyen retorziótól nem kell tartania, nyugodtan coming outolhat és ráterhelheti eszmefuttatásait a nagyérdeműre.

Teljes cikk

MAZSIHISZ és Jobbik: egy furcsa pár

2017. március 23.

Rátvai János

Neil Simon nagy sikerű, megfilmesített komédiáját eredetileg két férfi játszotta, de újabban nők is előadják, talán már travik is. Magyarországon, alig több mint egy évvel a választások előtt egy vallási szervezet, a MAZSIHISZ, és a legnagyobb ellenzéki párt, a Jobbik próbálja a két szerepet. Vezetőik, Heisler András és Vona Gábor láthatóan bíznak abban, hogy ugyanakkora sikert aratnak majd, mint egykor Oscar szerepében Jack Lemmon és Felixként Walter Matthau. Kettőjük gátlásokkal terhelt közeledésének nem egy manhattani lakás, hanem a magyar média a színhelye, és időnként közvetítők révén zajlik, egészen meglepő orgánumokban. Legutóbb a Jobbikhoz közel álló Alfahír portálon, mely eddig az agyament antiszemita uszításban jeleskedett, méltó utódjaként a Kuruc.info-nak.

 

Teljes cikk

„A hagyomány az embernek visszaadja önmagát”

2017. március 23.

Varga Beáta

Hamvas Béla életvitele és következetes írói magatartása a vörös diktatúra évtizedei alatt éppoly kivételes, mint '56-ról vallott nézetei. A százhúsz éve született Hamvas Bélát, a XX. század egyik legnagyobb magyar gondolkodóját a dogmatikus kommunista kultúrpolitikai hallgattatta el, hosszú éveken át raktáros és segédmunkás volt Tiszapalkonyán, tartása azonban mindvégig megmaradt.

Teljes cikk

Háború van-e már?

2017. március 21.

Békés Márton

történész

A világtörténelem kényelmetlen igazsága a háború, amelyről felelőtlenség tudomást nem venni. Aki gyáva hadat üzenni, arra ítéltetik, hogy örökké háborúzzon.

 

„Aki a háborúról megfeledkezik, az egészen biztos, hogy veszélybe kerül.”

Zsang-csü: A tábornagy metódusa

A pacifista ész kritikája

A középkorhoz kötött sötétséggel szembeszálló felvilágosodás programja az emberi ész (és nem az értelem) egyetemes terjesztése volt. Ahol ugyanis a cáfolhatatlan ráció terjed, ott nincs helye babonáknak, igazolhatatlan szokásoknak és irracionális meggyőződéseknek. Amint a mocsarakat, úgy az emberek hiedelmeit is lecsapolták. Maradt a puszta ész, a csupasz föld.

A XVIII. század tudományos–technológiai fejlődéséből táplálkozó racionalizmus módszere (már ekkor) a nyilvántartás volt. A kényszeres katalogizálás kiválóan megfelelt a racionális ésszel leírt jelenségek, tárgyak és eszmények regisztrálására vonatkozó igénynek. Főként, hogy az Aufklärung a descartes-i programból fakadt, vagyis a természet kíméletlen megismeréséből, a világot működtető nagy titkok leleplezéséből, majd eztán a megszerzett és tárolt tudás emberi ész általi felhasználásából.

Logikus hát, hogy a felvilágosodás legfontosabb dokumentuma az Encyclopédie. Nemcsak szerzői kiléte és a benne olvasható racionalista tartalom miatt fontos a francia felvilágosodás alkotása (amelynél az angolszász–skót felvilágosodás sokkal türelmesebb és mérsékeltebb volt), hanem azért is, mert már műfajánál fogva egyenlő volt a világról ésszel szerzett tudás összefoglalásával. Amint alcíme is üzente, a gyűjtemény nem más, mint „a természettudományok, a művészetek és a mesterségek szótára”, amelynek szerkesztési elveit egyébként a Francis Baconnal kezdődő tudományos szisztematizáció sugallta. Szorosan ide kapcsolódik, hogy a világnak kizárólag az ész alá rendelése és az egyetemes tudás kereshetővé tétele jelenti a Google alapelvét is.

Teljes cikk

„Szerettem volna becsületes lenni”

2017. március 11.

Varga Beáta

„Jézus neked megbocsát” – kezdi híres-hírhedt Marx című versét Derzsi Sándor költő, a fordulat évében. Ígéretes tehetség volt, akinek irodalmi pályáját kettétörte a kommunista diktatúra embertelensége, s akibe hiába próbálták beléfojtani a szót, a börtön vagy az elmegyógyintézet rácsai mögött is mert tisztességes, bátor és tántoríthatatlan maradni.

Teljes cikk

Romzsa Tódor, a vértanú püspök

2017. március 09.

Szabó Ákos

történész

A nagyközönség számára a Kárpátaljai Nagybocskó városkája talán nem mond semmit. Az évszázadok során nem számított ismert helyszínnek, hisz sem török kori csaták, sem Habsburg-ellenes összeesküvések, sem pedig a reformáció korának viharos ütközetei nem zajlottak a környékén. Ennek ellenére a XX. századi történelem viharai mégis feltették a jelenleg majd tízezres városkát a térképre, igaz, két ellenkező előjellel. A város egyik szülötte, Korvin Ottó ugyanis a Tanácsköztársaság egyik legvéreskezűbb hóhéra lett, míg másik szülöttje Romzsa Tódor, Istennek ajánlva életét, a reá bízott nyáját el nem hagyva szolgált mindhalálig.

Teljes cikk

Felhagytak minden reménnyel

2017. március 01.

Schmidt Mária

történész

A baloldal, élén az új üdvöskékkel, a momentumos fiatalokkal, nagyot ment az olimpia ellen. 260 ezer aláírást gyűjtöttek azért, hogy Magyarország ne lehessen Párizs illetve Los Angeles kihívója. Arra most nem vesztegetnék szót, hogy a magyar pályázat ellehetetlenítése mennyire előnyös a két másik város számára, mert ez a napnál világosabb. Azzal a nyilvánvaló ténnyel sem kívánok foglalkozni, hogy ennek a „sikeres” akciónak, és ennek az új, a teljes ismeretlenségből hirtelen felbukkanó szervezetnek kik a finanszírozói és miért, mert azt is tudja mindenki, hogy ingyen nem állnak ezrek metsző hidegben, hetekig az utcán. Ahogy az is nyilvánvaló, hogy a vidékjárás is pénzbe kerül, benzin, szállás, elmaradt kereset, már ha az aktivistáknak van polgári állásuk, ahogy azt civilek esetében minden jóhiszemű ember feltételezi.

Teljes cikk

Sakálüvöltés Budapesten

2017. február 19.

Szabó Ákos

történész

A venezuelai hegyvidék Michalena nevű kisvárosában 1949 őszén született csecsemőnek anyja hiába akart keresztény nevet adni, kommunista jogász apja akarata diadalmaskodott: a nagy forradalmárról, Leninről nevezték el az újszülöttet, akinek kalandfilmbe illő életútja a dél-amerikai hegyektől London, és a Közel-Kelet érintésével a párizsi Sorbonne-on, illetve a budapesti Rózsadombon át, Szudánig vezetett. A hetvenes és a nyolcvanas években a világ számos titkosszolgálata igyekezett megtalálni az időközben férfivá cseperedő fiút, aki nem rettent meg a robbantások, a géppisztoly kelepelés és a csikorgó autógumik hangjától, sőt ellenkezőleg: életformája lett a gyilkolás. A férfit Carlosnak hívták.

Teljes cikk

A nadrágtartógyáros és a szilencium esete

2017. február 16.

Varga Beáta

„Én már születésem napján exlex voltam…” – mesélte saját magáról egy interjújában Tersánszky Józsi Jenő. Bátran állíthatjuk, ez később sem változott. Tersánszky világéletében fura figura volt, egy igazi Kakuk Marci, aki nem hagyta magát begyömöszölni az ’50-es évek hivatalos szocreál ideológiájába és nem volt hajlandó megrendelésre írni. Azaz mégis: Rákosi elvtárs 60. születésnapjára készülő Nagy Köszöntő Könyvbe hogyhogy, hogyhogy nem, remek novellát kanyarított egy kövér, kopasz emberről, aki nadrágtartókat gyűjtött és abban nézegette magát a tükörben. A gúnynovellában nem volt nehéz Rákosi elvtársra ismerni, ennek a következő pár évben aztán meg is lett a következménye.

Teljes cikk