...mindez október 14-én történt

2016. október 14.

Halmai Krisztina

A világban mindig történik valami. Az elmúlt nyolc évszázad október 30-án történt eseményeiből válogattunk.

781 éve Székesfehérváron Róbert esztergomi érsek királlyá koronázta IV. Béla magyar királyt, aki apját, II. Andrást követte a trónon. Uralkodása idején befejeződött a tatárok elől menekülő, letelepedett kunok megkeresztelkedése. Második honalapítóként a tatárjárás után újjáépítette az országot, és újjászervezte az államot.

Teljes cikk

Légy bátor, polgár!

2016. október 04.

Schmidt Mária

történész

„A telefonálás nehezebb volt a kormányzásnál. Eleinte csak reggel 6-kor lehetett telefonálni, ha az ember felment Erfurt fölé, a Steigerwald magasságába. Csak éppen ekkor Bonnban még senki nem vette fel a telefont.”

A fentihez hasonló tapasztalatokkal a legtöbb nyugati politikus nem rendelkezik. Bernhard Vogel azonban rendszerváltó politikus, aki saját bőrén tapasztalta meg, milyen örökséget hagyott hátra a kommunizmus, milyen hatalmas erőfeszítés és teljesítmény kellett ahhoz, hogy romjait eltakarítsuk, és új jövőt építhessünk magunknak. Vogel tehát tudja, honnan indultunk, és milyen messzire jutottunk. Az eredményeket nem csak GDP-ben és költségvetési hiányszámokban méri, hanem a meggyógyított lelkekre, a behegesztett sebekre is figyel. Mert keresztény ember, aki vallja: a lélek, a nemzet újjáépítése fontosabb a gazdaság és a környezet új életre keltésénél, de az ideális az, ha ezek egyszerre, egymást segítve, egymást kiegészítve mennek végbe. Mi, magyarok, és a többiek is mind, akik megdöntöttük a kommunizmust és visszaszereztük hazánkat, hogy szabad és független országként építsünk magunknak demokratikus jövőt, azért külön is figyelünk Vogelre, mert egy közülünk. Mert tapasztalatai a mi tapasztalatainkkal rokonok, még akkor is, ha ezekre a miénktől nagyon eltérő politikai pályát bejárva tett szert.

Bernhard Vogel ugyanis nemcsak a CDU egyik vezető politikusa, Rajna-Pfalz sikeres tartományi miniszterelnöke (1976-1988), a Bundesrat kétszeri elnöke (1976-77, 1987-88) majd az Adenauer Alapítvány vezetője (1989-1995, 2001-2009) és Kohl kancellár egyik legközelebbi munkatársa és szövetségese volt, de a legnehezebb időszakban, a német újraegyesítés után tizenegy és fél éven keresztül (1992-2003) Türingia miniszterelnökeként is szolgált. Rendszerváltoztató volt tehát a számunkra oly kedves tartományban, mellyel Árpád-házi Szent Erzsébet köt össze bennünket évszázadok óta.

1992. január 27-én Vogel egy munkaebéden vett részt Münchenben, amikor az ebéd vége felé az egyik pincérnő elkiáltotta magát: „van itt valami Vogel?” Merthogy a kancellár kereste telefonon. Kohl akkor közölte vele, hogy nincs más megoldás, ő lesz Türingia miniszterelnöke, és ezért haladéktalanul Erfurtba kell mennie. 5 órával később ott is volt.

Teljes cikk

...mindez szeptember 30-án történt

2016. szeptember 30.

Címkék: '56-os forradalom, BBC, népmese, mese, Mozart, náci

Halmai Krisztina

A világban mindig történik valami. Az elmúlt két évszázad szeptember 30-án történt eseményeiből válogattunk.

10 éve halt meg Sütő András, Herder- és Kossuth-díjas erdélyi magyar író, drámaíró. További kitüntetései: A Magyar Művészeti Akadémia tagja (1996), Magyar Örökség díj (1996), A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1997), A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (polgári tagozat) (2005), Magyar Kultúra Lovagja (2006)

Teljes cikk


Made in 1956 – A Kisvakond története

2016. szeptember 24.

Címkék: film, szocializmus, 1956, rajzoló, Walt Disney

Halmai Krisztina

1956 szabadságharcosai nem készültek hősnek, egyszerűen eljött az a pillanat, amikor azzá váltak és megmutatták a világnak, hogy a magyarok ismét képesek harcolni a szabadságukért. Ugyanolyan emberek voltak, mint mi, 1956 pedig ugyanolyan év, mint a többi. Az emberek ugyanúgy élték az életüket mint máskor, munka után pihentek vagy szórakoztak: olvastak, moziba, operába vagy koncertre jártak, egyesek már tv-t is néztek, követték a divatot, figyelték a hírességek életét. A több részből álló összeállításban arról olvashatnak, hogy 1956-ban milyen magyar és külföldi könyvek, filmek, zenék, hírességek és egyéb témák érdekelték az embereket.

Az 1956-os születésű Kisvakond (eredeti nevén csehül Krtek vagy Krteček, szlovákul Krtko) kitalált szereplő, a Kisvakond című csehszlovák televíziós rajzfilmsorozat kultikus főhőse. Kitalálója és megalkotója Zdeněk Miler, cseh rajzfilmkészítő, a Barrandov stúdió egyik munkatársa volt. Az akkor 33 éves rajzoló-animátor 1954 őszén kapta azt a feladatot, hogy tervezzen oktató és nevelő célzatú filmeket gyermekek számára. A lehetséges témák között szerepelt a textilipar és a ruhagyártás bemutatása is.

Teljes cikk

Búcsú Csoóri Sándortól

2016. szeptember 22.

Címkék: emlékezet, művészet, irodalom, író, Csoóri Sándor

Balog Zoltán

az emberi erőforrások minisztere

Olyan tájékozódási pont Csoóri Sándor sokaknak, mint a templomtornyok, melyek dacolnak az idővel, hóval, faggyal, viharokkal – s közben harangok zúgnak bennük. Az kevés, ha azt mondjuk: őt kihagyva nem lehet hitelesen megírni az elmúlt 60-70 év magyar történelmét. Inkább mondjuk azt: benne – az ő életében, az ő életművében van benne mindaz, amiben – az elmúlt inkább 100, mint 70 évben – a Kárpát-medence magyarjai reménykedtek; amitől szenvedtek, amiért harcoltak, amit feladtak, s amit megszereztek és létrehoztak. Ő mindezt, a mi életünket akarta, tudta szívébe zárni s szóba hozni, papírra vetni.

Teljes cikk

A lengyel Mindszenty csodálatos élete

2016. szeptember 21.

Szabó Ákos

történész

A történelem viharaiban többször megalázott, múltjától, kultúrájától, hagyományaitól számos alkalommal megfosztott lengyelség megmaradásának legfőbb záloga – évszázadokon keresztül – az erős és stabil katolikus egyház volt. Sem az 1772-es, sem az azt követő felosztások nem tudták a lengyelek lelkét megtörni, hiába tett erre gátlástalan kísérletet a bécsi udvar, a Porosz Birodalom és az orosz cár egyaránt. A XX. század minden korábbi válságot, traumát felülírt, és még keményebb ellenállásra késztette a lengyelséget. Az 1918-ban létrejött régi-új állam csak 1939-ig élvezhette függetlenségét; ekkor Hitler és Sztálin megegyezett arról, hogy totális diktatúrájuk bekebelezi Lengyelországot. A zsidóság gettókba zárása és deportálása, a katyń-i mészárlás, a szibériai deportálások megkezdése mind-mind demoralizálóan hatott a Visztula-mentén. Ebben a rettenetes, sokak számára kilátástalan helyzetben emelkedett ki a lengyel katolikus egyház tagjai közül Stefan Wyszyński, – későbbi bíboros – aki meghatározó alakja lett a XX. századi lengyel történelemnek.

Teljes cikk

...mindez szeptember 19-én történt

2016. szeptember 21.

Halmai Krisztina

A világban mindig történik valami. Az elmúlt két évszázad szeptember 19-én történt eseményeiből válogattunk.

10 éve tüntetők ostromolták meg a Magyar Televízió székházát. A tiltakozók Gyurcsány Ferenc miniszterelnök lemondását követelték, a 2006. május 26-i zárt frakcióülésen elhangzott és kiszivárogtatott beszéde miatt a Kossuth téren, majd a demonstrálók egy része a Szabadság térre vonult, ahol megostromolták a Magyar Televízió székházát.

Teljes cikk

Őszöd újratöltve

2016. szeptember 09.

Címkék: Gyurcsány, baloldal, MSZP, Gyurcsány Ferenc, Schmidt Mária, balliberális ellenzék, őszödi beszéd

Schmidt Mária

történész

„Soha egy darab interjút nem fogok adni akkor, amikor be fogom fejezni, hogyha vitával fogunk elválni egymástól. Soha. Soha nem fogom a magyar baloldalt bántani. Soha. Egyszer meg nagyon csöndben elmegyek. És írok majd kibaszott jó könyveket a modern magyar baloldalról.” Az őszödi beszédből idéztem. Egyértelmű, hogy a fentiek is hazugságnak bizonyultak.

Teljes cikk

Európa izraelizációja

2016. augusztus 26.

Címkék: Angela Merkel, Európa, Schmidt Mária, iszlám, iszlamizmus, muszlim, migránsválság

Schmidt Mária

történész

Ha nagyvonalúak akarunk lenni, határokra van szükségünk.

Paul Scheffer1

Amikor először jártam Izraelben, még az első intifada előtt, szőke nő létemre egyedül sétáltam a jeruzsálemi óvárosban. Aztán, évtizedenkénti újabb és újabb látogatásaim alkalmával megtapasztaltam, hogy egyre feszültebbé váltak az ottani mindennapok és hiánycikké vált a biztonságérzet. A kisbuszt, amiben hat évvel ezelőtt barátokkal és a családdal kirándultunk a Szentföldre, ötszáz méterenként megállították a katonák, felszálltak rá és leellenőrizték. Repülőtereik horror biztonsági eljárásai ma már a világ számos területén normává váltak. Annak ellenére, hogy a gettók falai közé zárt és abból kitört zsidóság számára igencsak fájdalmas lehetett, rákényszerültek arra, hogy a palesztin területek határait fallal kerítsék körbe, azt remélve, hogy ellenőrzésük alá vehetik és kiszűrhetik azokat a terroristákat, akik leleményessége és elszántsága napról-napra nő. Akik hol késsel, hol szablyával, hol bombával, hol lőfegyverrel törnek az életükre. Azok a muszlim fanatikusok, akik számára a földi élet nem érték, gonosztettükre paradicsomi belépőjegyként tekintenek.

Teljes cikk