A koronavírus-járvány egyik kellemetlen következménye, hogy a kormányok világszerte különleges jogrendet vezettek be. A végrehajtó hatalom Nagy-Britanniától Spanyolországon és az Egyesült Államokon át egészen Indiáig különleges felhatalmazást kapott, hogy megbirkózzék a járvánnyal. A járványhelyzet miatt számos államban, így Nagy-Britanniában, Kanadában nem ülésezik a parlament.

A „rendkívüli jogrend” kifejezés hallatán joggal ébred aggodalom mindenkiben, aki a demokratikus közélet elkötelezett híve. A parlament nagy érték, minthogy az a funkciója, hogy hangot adjon a démosz törekvéseinek. Ha működését felfüggesztik, teljes joggal vethetők fel kérdések és aggályok e döntés indokoltságával kapcsolatban. Csakhogy ahelyett, hogy komoly vitát kezdeményezne arról, milyen hosszú távú következményekkel járhat a parlamentek működésének felfüggesztése és a rendeleti kormányzás, a nyugati politikai és médiaelit egyes csoportjai arra összpontosították energiáikat, hogy elítéljék a magyar kormányt, amiért állítólag diktatúrát készül bevezetni.


Ha az ember a nyugati médiára hagyatkozva próbálna tájékozódni, egykönnyen az a benyomása támadna, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök pontosan ugyanúgy jár el, ahogy 1933 márciusában Hitler szerzett kizárólagos hatalmat, miután a Reichstag elfogadta az ún. felhatalmazási törvényt. „Orbán a legújabb kori európai történelemben példátlan módon ragadta magához a hatalmat” – olvassuk a The Washington Post kommentátorától.(1) Némelyik lap meggyőződéssel állítja, hogy amikor a demokratikusan megválasztott magyar parlament rendkívüli felhatalmazást adott a kormánynak, már be is köszöntött a diktatúra. „Orbán kormánya a koronavírus-járványt használja fel a diktatúra bevezetésére” – figyelmeztet a magát szerényen szocialista világweblapnak nevező internetes kiadvány.(2) Owen Jones, a Guardian pletykakommentátora, aki az élet teljes leállítását sürgeti Nagy-Britanniában, Twitter-bejegyzésében bejelentette: „Semmi különös; csak egy tőrölmetszett, még csak nem is szégyenlős diktatúra jött létre egy uniós tagállamban”.


A magyar kormányt érő médiatámadások azért többnyire nem mennek el odáig, hogy nyílt diktatúrát emlegessenek. Inkább olyasféleképp fogalmaznak, hogy az Orbán-kormány lépései „utat nyitnak egy esetleges diktatúrához”.(3) Mivel az az állítás, hogy Magyarországon ténylegesen – de jure – diktatúra működik túlmegy a szokásos újságírói túlzás keretein, az Orbán-kormányt elítélő szerzők jobbára riadt figyelmeztetésekre szorítkoznak azzal kapcsolatban, hogy az újonnan megszavazott rendkívüli felhatalmazás esetleg vagy biztosan diktatúrát eredményezhet.

A magyar kormány persze nem angyalokból áll. És mint minden kormány, amely rendkívüli helyzettel találja szembe magát, bizonyára elkövet majd hibákat a válság kezelésében. De azzal vádolni, hogy sui generis kizárólagos hatalomszerzésre tör, tendenciózus és rosszindulatú vitamódszer. Bármely iskolás gyermek össze tudja adni a parlamenti erőviszonyok számait, és kiszámíthatja, hogy Magyarországon a kormánynak nincs szüksége rendkívüli jogrendre „a hatalomszerzéshez”. Hisz megvan a kétharmados többsége, amely bőségesen elég az olyan intézkedések elfogadásához, amilyeneket a különleges jogrend alapján hozhat. Mint Török Gábor politológus rámutatott, „ha valóban diktatúrát akarna a miniszterelnök bevezetni, akkor azt eddig is megtehette volna és a járványveszély után is megteheti, hiszen a kétharmados többségével olyan alkotmányt írhat, amilyet csak akar, akár az alkotmánybíróságot és a négyévenkénti választásokat is kivéve belőle, ehhez nincs szüksége a járvány paravánjára”.(4) A magyar kormány vehemens denunciálása közben a szerzők nagyvonalúan elsiklanak a kellemetlen tény fölött, miszerint Orbánnak egyszerűen egyedülálló demokratikus felhatalmazása van a mai egészségügyi válsághelyzet kezelésére.

A magyar kormányról szóló cikkek valóságos keresztes hadjárattá állnak össze, és e hadjárat harcosai nyilván őszintén gondolják, csakugyan veszélyben a magyar demokrácia, s hogy az európai értékek megvédése a tét. A legutóbb Matteo Renzi volt olasz miniszterelnök Twitter-üzenetben fejtegette, hogy Magyarországot ki kellene zárni az Európai Unióból, mert veszélybe sodorja a közösség demokratikus értékeit. Renzi minden szempontból tökéletes megtestesítője a magyar kormánnyal kapcsolatos rögeszméknek. Érdemes emlékeztetni rá, hogy Orbánnal ellentétben, aki általános választás eredményeképp került kormányra, Renzi olyasféle műveletsorozat révén jutott hatalomra, amit egy demokrata nyugodt szívvel államcsínynek minősíthetne. Renzi akkor sem igen tudná, mi fán terem a demokrácia, ha történetesen beleütközne az utcán. Úgy volt kétszer is miniszterelnök összesen négy éven át, hogy előtte egyetlen egyszer sem indult országos választáson, sem képviselő-, sem szenátorjelöltként nem mérette meg magát. Úgy lett kormányfő, hogy volt párttársa, Giorgio Napolitano köztársasági elnök, az Olasz Kommunista Párt egykori vezető politikusa kinevezte. A politikai elit színfalak mögötti műveleteinek révén, a Weimari Köztársaság utolsó éveire emlékeztető manőverek eredményeként került kormányra.(5)

Mellesleg talán meg szabad említeni, hogy Napolitano 1956-ban tevékenyen támogatta pártját a magyar forradalom elítélésében. Miközben értelmiségiek tömegei hagyták el emiatt a Kommunista Pártot, a pártlap csőcseléknek, megvetendő provokátoroknak titulálta a forradalmárokat. Aki emlékszik még azokra az időkre, a Renzi–Napolitano-féle reálpolitikai iskola demokrácia-ügyi kioktatását hallgatva csak felsóhajt: még szerencse, hogy nem egy sorozatgyilkos szónokol itt az élet értékéről.

A magyar kormány elleni tirádák szerzői őszintén hihetik, hogy a szabadság és a demokrácia féltése motiválja őket. Valójában a Renzi által is képviselt nemzetközi technokrata társadalomátalakító elit harcosai ők, és csakugyan az a bajuk a magyar kormánnyal, hogy más értékeket képvisel, de nem a demokráciával, hanem a nemzeti szuverenitással kapcsolatban. Attól tartanak, hogy ebben mások is követhetik.

Kulturális értékekről nagyon is értelmes dolog nyílt vitát folytatni. Annál dicstelenebb viszont az egészségügyi vészhelyzetet egy politikai ellenfél lejáratására felhasználni.

 

 

(1) https://www.washingtonpost.com/opinions/2020/03/25/hungarys-prime-minister-is-using-virus-make-an-authoritarian-power-grab/

(2) https://www.wsws.org/en/articles/2020/03/30/hung-m30.html

(3) https://www.washingtonpost.com/world/2020/03/31/coronavirus-kills-its-first-democracy/

(4) https://www.nyugat.hu/cikk/koronavirus_torveny_hatalom_kormany_torok_gabor

(5) Lásd https://www.spiked-online.com/2014/02/20/matteo-renzi-italys-coup-dtat/

 

(Az írás angol nyelven itt jelent meg.)

(A kép forrása: itt)