brexit” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 5

Európai értékek és válságok – A liberalizmus új korszaka: a paranoia

2016. augusztus 05.

Schmidt Mária

történész

Ami a pozícióban levő elit szerint a populisták lázadása, az a valóságban kultúrharc a javából. A frontvonal egyik oldalán a nép, a tömegek, a nemzetek állnak, velük szemben pedig a globalizált, multikulturális, multietnikai projektben érdekelt elitek ássák be magukat lövészárkaikba. Ez utóbbiak fő jellemzője az a görcsös igyekezet, amivel hitet tesznek az új, a modern, értsd: haladó eszmék mellett, lefitymálva mindent, ami a többségnek fontos és értékes. Ez a küzdelem tehát a nemzeti értékek, a hagyományok és szokások, illetve az ezeket elvető, és az újat még csak homályosan láttatók között folyik. Életminőségünk, vagyis kulturális azonosságunk, identitásunk megőrzése, végső soron tehát a megmaradásunk forog kockán ebben a harcban.

Teljes cikk

Pöffeszkedő brit arrogancia

2019. július 01.

Schmidt Mária

történész

Nézem Timothy Garton Asht az Euronews-on (2019. június 28.), ahol Magyarországról beszél. Azt mondja: elfogadhatatlan, hogy a populisták, nacionalisták és mindenekelőtt Orbán az európai adófizetők pénzéből rombolják le az Európai Unió alapértékeit. Jó lenne tudni, hogy Ashnek mi a beszédhelyzete. Oxfordi professzorként hivatkoznak rá, ami jól hangzó cím, de korántsem elég ahhoz, hogy beszóljon az Uniónak, valamint egyes tagországainak. Hazája ugyanis, a még Egyesült Királyság éppen elhagyja az Európai Uniót, annak jövendőbeli ügyeihez tehát neki, a brit állampolgárnak, vajmi kevés köze van. Véleménye persze lehet, csak kérdés, hogy kit érdekel és miért. Nekem is van a brit politikai és kulturális életről markáns véleményem, mégsem szoktam legyalázni őket a köztérben menetrendszerűen, ahogy ő, a fontos és nyilván megkerülhetetlen megmondóember teszi. A brit politikai élet ugyanis éppen romokban van. Elavult és ötlettelen kétpárti elitje a kimúlás szélén próbál egyensúlyozni. A Brexitre szavazó többség döntését az Ash-hez hasonló nagyon demokraták nem hajlandóak tudomásul venni, újabb népszavazásban reménykednek, és mindent megpróbálnak, hogy a nép döntését semmivé tegyék. Lenne éppen mit sepregetni tehát a saját háza táján. Gazdaságuk romokban, a közbiztonság arrafelé a béka segge alatt, és akkor még nem utaltam a dél-yorkshire-i Rotherhamre, ahol 1997 és 2013 között pakisztáni és egyéb ázsiai maffiák megrontottak és brutálisan megerőszakoltak másfélezer kiskorú lányt. A hatóságok pedig a rasszista vádtól tartva, sorra a szőnyeg alá söpörték a be- és feljelentéseket. Ez nyilvánvalóan csak a jéghegy csúcsa.

Teljes cikk

A Brexit-kór fenomenológiája

2019. október 07.

Frank Füredi

szociológus, publicista

Ki szeretné egy politikai küzdelem vesztes oldalán találni magát? Egészen a legutóbbi időkig egy-egy politikai vereség után az emberek csalódottnak, bosszúsnak, tehetetlennek vagy dühösnek érezték magukat. Most azt hallják, hogy az ilyesmibe a szó szoros értelmében bele szokás betegedni.

Az orvosi szakma egy része úgy véli ugyanis, hogy az embereket nem csak bosszantja, ha olyasmi történik, ami nincs ínyükre. Az állítják, hogy az olyan események, mint amilyen a Brexit, szorongást idéznek elő és megbetegítenek.

A minap maga a British Medical Journal számolt be arról, hogy egy páciens pszichotikus zavarait talán a Brexit okozta. Az írás „A Brexit nyomán hirtelen súlyosbodó akut átmeneti pszichotikus rendellenesség” címet viseli és úgy fogalmaz, hogy: „a politikai események jelentős pszichikai stresszt okozhatnak”[1]. A beszámoló szerint egy negyvenéves férfi pszichiátriai állapota gyors romlásnak indult a Brexit-népszavazás eredményének kihirdetése után.

Teljes cikk

Örömóda

2020. január 31.

Frank Füredi

szociológus, publicista

Csak visszafogottam mertem örülni a Brexit-népszavazás eredményének, mert tudtam, hogy ez csak a kezdet, nem a vég. A brit elitnek eszében sem volt sportszerűen belenyugodni a vereségbe. Az elmúlt években Írország, Franciaország és Hollandia példáján is megfigyelhettük, hogy az európai uniós bürokráciának, valahányszor vereséget mérnek rá egy-egy népszavazáson, sikerül visszájára fordítania az eredményt. Mi, akik teljes szívvel támogattuk az Egyesült Királyság kilépését, tudtuk, hogy csak idő kérdése, mikor indít az EU-oligarchia és a brit kulturális elit szövetsége kampányt, hogy érvénytelenítse a 2016. június 23-ai népszavazás eredményét.

A maradáspárti lobbi nem is váratott magára sokáig. Egyhamar elkezdte terjeszteni, hogy „az emberek nem tudták, mire szavaznak igennel”, továbbá követelni, hogy minimum tartsanak újabb népszavazást. A Brexit-népszavazást követő hónapokban egyre egyértelműbb lett, hogy a politikai osztályban fölöttébb csekély az Európai Unióból való távozás támogatottsága. Maroknyi konzervatív és munkáspárti képviselőt leszámítva a parlament tagjai korántsem vágytak arra, hogy az ország kilépjen az EU-ból. A konzervatív képviselők többsége végül is a távozásról szóló döntés mellé állt, de elsősorban azért, mert tudták, hogy választóik Brexit-pártiak.

Teljes cikk

A Magyarország elleni propagandaháború újabb fejezete

2020. május 30.

Frank Füredi

szociológus, publicista

Ha az olvasó a nyugati média híradásait követi, alighanem azt látja lelki szemeivel, hogy mióta kitört a koronavírus-világjárvány, a magyar kormány brutális diktatúrát gyakorol az ország felett. Cikkek szüntelen folyamában olvasható mindegyre, hogy Magyarországon kimúlt a demokrácia, s közben egyik kommentár a másik után fejtegeti, miként használta ki fondorlatosan a kormány a pandémia miatti aggodalmat arra, hogy az 1930-as évekre emlékeztető kíméletlen tekintélyelvű diktatúrát kényszerítsen a népre.

Teljes cikk