trianon” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 3

„Így győz Hazánk!”

2018. december 16.

B. Varga Judit

történész-muzeológus

A mai napon ért véget az a háromnapos népszavazás, amellyel Sopron kiérdemelte a leghűségesebb város címet. És amellyel 257 négyzetkilométer maradt magyar kézen.

 

„… a törvényhozás a soproni népszavazási terület lakosainak államhűségét,

melyről mindenkor meg volt győződve, szeretetével viszonozza,

a népszavazás emlékét a következőkben örökíti meg: […]

3. § Sopron sz. kir. város címere a ’civitas fidelissima’ jeligével egészíttetik ki.”

(Részlet az 1922. évi XXIX. törvénycikkből)

 

A hetedikes tananyagban még apró betű, a tizenegyedikes történelemtankönyvben már a főszövegben szerepel, igaz, hogy csak egy mondattal, de vastag betűvel Sopron neve. A „Leghűségesebb város”-ban és a környékén lévő nyolc faluban a velencei jegyzőkönyv értelmében 1921. december 14-én megkezdett és három napon át tartott népszavazáson a 26,9 ezer jogosult 87,7 %-os részvétel mellett 65,1 %-kal Magyarország mellett döntött. Sopronban a 19 ezer jogosult 89,2 %-os részvételével 72,7 % Magyarországra szavazott. Ezzel 257 négyzetkilométer terület maradt magyar kézen. A sorsdöntő népszavazás egyben annak az egyetlen fegyveres ellenállás-sorozatnak vetett véget, amely a trianoni békediktátum ellen szerveződött hazánkban. Az említett tankönyvekben még apró betű sem emlékezik meg a nyugat-magyarországi harcokról, amelyek egyetlen tartós eredménye a Sopron és környéke népszavazás, és a nagyhatalmak által jóváhagyott népakarat: a „területnyereség”.

Teljes cikk

Trianon számokban

2020. június 03.

Fekete Rajmund

történész

„Újkorunk legnagyobb tragédiája Trianon.”
BABITS MIHÁLY

 

Száz évvel ezelőtt négyévnyi könyörtelen öldöklést követően – melynek valódi célja az volt, hogy eldőljön: ki lesz a huszadik századi Európa ura – egy félelmetes és idegen világ jött létre a trianoni békediktátumnak köszönhetően.

Teljes cikk

Nem vagyunk egyedül

2020. június 04.

Békés Márton

történész

Van magyar lényeg, a létezésnek egy speciálisan magyar módja. Ennek fenntartására, megőrzésére és továbbadására esküdtünk mi össze egymással. Minden politikai csoport valamilyen végső kérdésre keresi a választ. A nemzetiek stratégiai kérdése nem más, minthogy mi a magyar? Nem az, hogy ki a magyar, hanem az, hogy mi teszi a magyart, azaz mitől magyar a magyar? Vagyis, hogy mi szövi meg köztük az összetartozástudat finom szálait, amelyek erős kötélként fonják közösséggé az egyéneket.

Teljes cikk