Boszorkányüldözés – Daniel Kawczynski esete

2020. február 12.

Címkék: szélsőjobb, nemzeti konzervatív, elhallgattatás, politikai karantén

Frank Füredi

szociológus, publicista

Ha valaki nem tudta volna, mekkora ereje van a nyugat-európai közéletet átjáró intoleráns és illiberális elhallgattatási kultúrának, gondoljon arra, milyen könnyen sikerült Daniel Kawczynski konzervatív párti képviselőt elszigetelni és bocsánatkérésre felszólítani, holott nem követett el semmit, ami bocsánatkérésre adott volna alapot. A média vezérletével valóságos karanténba kerülnek az olyan emberek és szervezetek, akik konzervatív, vallásos vagy hazafias eszményeket képviselnek. A politikai karantén szorgalmazói valótlanságokra,  rágalmakra támaszkodva igyekeznek lejáratni ellenfeleiket. E becsmérlő kampány hírneves áldozatai közé tartozott Roger Scruton, a tekintélyes konzervatív filozófus, akit tavaly rasszista, szélsőjobboldali antiszemitának bélyegeztek. A múlt héten Daniel Kawczynskin volt a sor: a média azt főzte ki róla, hogy a szélsőjobboldal római konferenciájának lelkes résztvevője volt. Nemcsak hogy megszegte az efféle emberekre kimondott karantént, hanem kifejezetten magáévá tette a résztvevők rasszista, antiszemita és homofób nézeteit. A konzervatív szuverenista nézetekre kimondott karantén-projekt mindeddig kifejezetten sikeresnek bizonyult. Igaz, Roger Scrutont végül tisztázták a vádak alól, de előzőleg a tory-kormány leváltotta az építészeti tanácsadó testület elnöki posztjáról, és annak tudata, hogy pártja cserbenhagyta és elárulta őt, alighanem szorongást keltett benne és fájdalmat okozott neki. Akárcsak Scrutont, Kawczynskit is cserbenhagyták az övéi. A pártja ultimátumot intézett hozzá: „kérjen bocsánatot, vagy ha nem, hát...”. Kawczynski nem akarta, hogy kizárják a pártjából, bocsánatot kért tehát.

Teljes cikk

Tömeggyilkosok spin doktorai

2020. február 10.

Címkék: kultúrharc, könyvbemutató, Scruton, újbaloldal

Pogrányi Lovas Miklós

kutató

A hidegháború idején egyszerűbb volt a világ a Vasfüggönytől keletre. Az itt élők megtapasztalták, hogy az ellenség harckocsival érkezik: rombol, felperzsel, erőszakol, gyilkol. Majd miután meghódítja a teret, belakja magát a szellem világába is: megtéveszt, hazudik, cenzúráz, ellehetetlenít és szemétre hányja két és fél ezer év kultúráját. Történelmi szükségszerűséget hirdet, de közben semmibe veszi a valóságot, az emberi természetet és a józan észt.

A nyugati embereknek bizonyos értelemben nehezebb dolguk volt: hozzájuk nem lánctalpakon érkezett a Haladás. A nyugati marxistáknak nem volt lehetőségük arra, hogy megmerítkezzenek a népi demokráciában, így lehetőségük sem adódott arra, hogy az egyetnemértőket karhatalom segítségével eltávolítsák a munkahelyekről, de lehetőség szerint az élők sorából is. A nyugati baloldali értelmiség elkötelezettségét sosem lehetett olyan egyértelműen lemérni, mint mifelénk, ahol, ha az ember könnyűnek találtatott, meg sem állt Recskig. Az újbaloldal lázadóinak a való életben nem kellett szembenézniük a működő szocializmus borzalmával, az íróasztal mögött pedig szabadon kritizálhatták a fennálló társadalmi rendet. Különösen jövedelmező volt ez Párizsban, ahol például egy Jean-Paul Sartre-nak lehetősége volt arra, hogy állandó jelleggel a Hotel Mistralban lakjon, átsétáljon reggelizni a Deux Magot-ba, majd ebédjét ráérősen elköltse a Flore-ban és mindeközben hangosan dicsőítse a Szovjetuniót.[1]

Teljes cikk

Rákosi főügyésze

2020. február 08.

Címkék: Mindszenty József, koncepciós per, hagyaték, Alapy Gyula

B. Varga Judit

történész-muzeológus

Ifjabb Alapy Gyula karrierje a Mindszenty József és társai pert követően, az 1949. február 8-i ítélet után ívelt szélsebesen felfelé. A Rákosi-rendszert fémjelző emblematikus perek fővádlójának hagyatékát a Terror Háza Múzeum őrzi.

 

„…hazugságra épülve mondtam a vádbeszédeket.”

Alapy Gyula

 

Fenyegető leveleket csak a Mindszenty-per kapcsán kapott. Pedig a legnagyobbakat vitte: Rajk, Standard, szociáldemokraták, Grősz József. Azt hitte, vádbeszédének jelentősége van, ezért a legkeményebb hangnemet alkalmazta – ahogy Visinszkij tanította. Rákosi mégsem becsülte sokra; a háta mögött cinikus megjegyzéseket tett rá jobbkezének, Péter Gábornak. Ennek ellenére Alapy Gyula vezérét mindvégig tisztelte és hithű kommunista maradt.

Bő félszáz irat, igazolvány, tagsági könyv, kézzel és géppel írt életrajzok kerültek elő utolsó otthonából, egy fonyódi kis utca végi házból. Többek között az 1948 karácsonyán letartóztatott Mindszenty József peréről készült szovjet tudósítás és az az eredeti levél is, melynek gépelt változatát Ungváry Krisztián megvásárolta, majd eladta, de előbb könyv alakban publikálta (Meruk Józseffel közösen) Rákos Mátyás eltitkolt szolgálatai címmel a Jaffa Kiadónál. Amikor a vevője megkereste a Terror Háza Múzeumot, hogy továbbadja nekünk sokszoros felárral az időközben már digitális másolatban a Budapest Főváros Levéltára által közzétett forrásanyagot, csak annyit mondtam: egy múzeum nem veri fel az árakat, a reális ár annyi, amennyiért első körben a neves történész el akarta adni a levéltárnak.

Teljes cikk

Örömóda

2020. január 31.

Címkék: EU, népszavazás, brexit, megosztottság

Frank Füredi

szociológus, publicista

Csak visszafogottam mertem örülni a Brexit-népszavazás eredményének, mert tudtam, hogy ez csak a kezdet, nem a vég. A brit elitnek eszében sem volt sportszerűen belenyugodni a vereségbe. Az elmúlt években Írország, Franciaország és Hollandia példáján is megfigyelhettük, hogy az európai uniós bürokráciának, valahányszor vereséget mérnek rá egy-egy népszavazáson, sikerül visszájára fordítania az eredményt. Mi, akik teljes szívvel támogattuk az Egyesült Királyság kilépését, tudtuk, hogy csak idő kérdése, mikor indít az EU-oligarchia és a brit kulturális elit szövetsége kampányt, hogy érvénytelenítse a 2016. június 23-ai népszavazás eredményét.

A maradáspárti lobbi nem is váratott magára sokáig. Egyhamar elkezdte terjeszteni, hogy „az emberek nem tudták, mire szavaznak igennel”, továbbá követelni, hogy minimum tartsanak újabb népszavazást. A Brexit-népszavazást követő hónapokban egyre egyértelműbb lett, hogy a politikai osztályban fölöttébb csekély az Európai Unióból való távozás támogatottsága. Maroknyi konzervatív és munkáspárti képviselőt leszámítva a parlament tagjai korántsem vágytak arra, hogy az ország kilépjen az EU-ból. A konzervatív képviselők többsége végül is a távozásról szóló döntés mellé állt, de elsősorban azért, mert tudták, hogy választóik Brexit-pártiak.

Teljes cikk

Oktatásnak maszkírozott átnevelés

2020. január 30.

Címkék: oktatás, kultúra, nemiség, szexualizáció

Frank Füredi

szociológus, publicista

A brit Oktatásügyi Minisztérium nemrégiben kibocsátott irányelve nyomatékosan ajánlja, hogy a magukat fiúnak azonosító lányok ingyen juthassanak hozzá a menstruációs kellékekhez. Az ajánlást kevésbé egészségügyi megfontolások sugallják, sokkal inkább a transz ideológia intézményesítésének szándéka.

Ha nem sajnáljuk az időt az irányelv tanulmányozásától, azt fogjuk tapasztalni, hogy ideológiai jellegű okmánnyal van dolgunk, nem pedig a diákság egészségügyi szükségleteit szem előtt tartó nyilatkozattal. A szöveg abból indul ki, hogy számos nem létezik, és megállapítja, hogy: „menstruációs termékekre lányoknak, nem bináris és transznemű tanulóknak egyaránt szükségük lehet”. A politikai stratégák indítékaiban a tamponok rendszeresítésének vágyánál is sokkal nagyobb szerepet játszik az a törekvés, hogy elfogadtassák az iskolákban az új elvet, miszerint az emberiség számos nemre oszlik, nem kettőre.

Ha az összeesküvés-elméletek híve lennék – mint ahogy nem vagyok –, nehezen tudnék más következtetést levonni mindebből, mint hogy a brit iskolákban immár buzgón szorgalmazott hivatalos programmá vált a transznemű kultúra intézményesítése.

Teljes cikk

Tőkéczki, a galileai

2020. január 23.

Címkék: Tőkéczki László, avatóbeszéd, síremlék

Békés Márton

történész

Napra pontosan két éve temettük Tőkéczki Lászlót, ma pedig olyan mementót állítunk neki, amely méltóképpen fejezi ki emberi és szellemi nagyságát, és egyúttal szerénységét is, amelyből e kettő eredt.

Tőkéczki László bátor ember volt. Egy történet szerint a ’80-as évek második felének egyik nagy rendszerváltoztató értelmiségi találkozóján a szocializmus demokratizálását és reformját vitatták meg. Hozzászólásában ő is javaslatot tett, mégpedig arra, hogy ott vegyék fel a fonalat, ahol Tisza István elejtette. Egész pályáját végigkísérte az eredeti, magyar nemesi liberalizmus hiteles képviselete, amelynek konzerválásában látta, többek között, a saját feladatát is. Egyik találó és jellemző megfogalmazása szerint – idézem – „a változások lassítása sokszor szerencsésebben szervesítheti az újítást, mint a divatmajmoló haladásőrület radikalizmusa”. Tőkéczki László sohasem volt korszerű, éppen ezért mindig, így ma is, időszerű marad.

Tőkéczki László türelmes volt. Szemináriumain, doktori óráin, a Valóságnál végzett szerkesztői munkájában, előadásaiban és televíziós megnyilatkozásában egyaránt fáradhatatlanság, megbocsátó, de sohasem fensőbbséges vagy leereszkedő türelem jellemezte. Rászánta a dolgokra az időt. Türelmének oka volt, és ez a türelem volt az ereje.

Teljes cikk

Sikeres szegregáció – van ilyen?

2020. január 20.

Címkék: integráció, szalézi, Kazincbarcika, megelőző nevelés

B. Varga Judit

történész-muzeológus

Pozitív diszkrimináció létezik. Akkor? A szegregáció az iskolai életben nem más, mint a hátrány csökkentésének eszköze, azaz pozitív diszkrimináció. Aki munkájaként hosszabb időt töltött cigányiskolában vagy szülőként szerzett e téren tapasztalatot, tudja, érti, miről is van szó. Minden más vélemény érdekvezérelt tematizálás világnézeti és/vagy párt- és médiaszimpátia alapon.

 

„A nevelés a szív dolga.”

                  Don Bosco

 

Az adomány szétszedi őket, a pénz meg összeveszejti  ̶  mondják a sajókazai, balajti, barcikai cigányok. Saját tapasztalatból beszélnek. Helyette emberséget szeretnének, hogy ugyanúgy nézzünk rájuk, mint egymásra, a „magyarokra”. Ők már tudják, mennyivel más az, amikor a szeretet nevében fordulnak feléjük embertársaik, nem egy jogvédő szervezet civil harcosaként. A bölcsebbje hozzáteszi: „néha elvisz a vér, azt úgysem tudják megváltoztatni”.

Magyarországon a népesség nyolc százaléka cigány, többségük helyzete kilátástalan. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia cigánypasztorációért felelős püspöke, Székely János a mindennapokban tapasztalja, hogy a probléma óriási. A magyar nemzet előtt két nagy kihívás áll szerinte: az egyik a demográfiai katasztrófa, amely felé haladunk, a másik a cigány testvéreinkkel való együttélés. Ha nem tanulunk meg záros határidőn belül egymást kölcsönösen tisztelve, testvérként együtt élni, akkor nem nagyon képzelhető el szép, élhető jövő ebben a hazában. És ez kevésbé jogvédelem, még kevésbé pénz kérdése. Valami egészen máson múlik.

Teljes cikk

Európa vesztesége

2020. január 13.

Címkék: hagyomány, konzervativizmus, örökség, antikonformizmus

Frank Füredi

szociológus, publicista

Roger Scrutont nem csak a családja siratja. Halála súlyos veszteség Európa szellemi életének is.

Kétségkívül a földrész első számú konzervatív gondolkodója volt. A legtöbb filozófussal ellentétben aktív közéleti szerepet is vállalt, bátran küzdött eszméiért, nem törődve azzal, hogy nem számítottak divatosnak, de tudva, hogy annál fontosabbak. Régi vágású tory volt, s annak idején Margaret Thatcher és más konzervatív vezetők tanácsadójaként szolgált. Sokszor beszélgethettem vele, és minduntalan újra és újra meggyőződtem róla, hogy tőrőlmetszett reneszánsz ember, akinek az egyik pillanatban Kant műve, A tiszta ész kritikája járt a fejében, de aztán a legcsekélyebb erőfeszítés nélkül váltott témát, jutott eszébe Burke vizsgálódása a fenségesről, hogy nyomban az esztétika, a művészet, a zene és a kultúra kortárs irányzatairól fejtse ki véleményét. Termékeny szerző volt, hihetetlenül széles érdeklődési köre a bortól a nemi vágyig, a szépségen és az esztétikán át mindenre kiterjedt. A konzervativizmus jelentését taglaló írásai közérthetőségükkel kiemelkednek a műfajból.

Teljes cikk

„Nem állja útját se tenger, se part"

2020. január 10.

Címkék: kiállítás, rendszerváltoztatás, generációk, Csodák éve

Békés Márton

történész

1989-ben nem a nemzetközi nagyhatalmi konstelláció változása, a várva várt Nyugat rendre elmaradozó segítsége vagy a szovjet represszió enyhülése és a kommunista rezsimek puhulása vezetett felszabaduláshoz. A változás sokáig érlelődött, komoly előzményei voltak és alulról jött.

Hárommilliónál több honfitársunknak, akik a mai magyar társadalom közel egyharmadát alkotják, életkorából kifolyólag nincsen emléke 1989/90-ről, hiszen a rendszerváltoztatás után születtek. Nem éltek Kádár János országában, egyetlen percet sem töltöttek el életükből úgy, hogy diktatúra lett volna, ők már egy szabad, idegen megszállástól mentes, független országba születtek. Nem ismerik a hétfői adásszünetet, a lengyelpiac és a világútlevél fogalmát, a GMK, TTT, KMK és KGST rövidítéseket.

Teljes cikk

Az életkor mint politikai választóvonal

2020. január 06.

Címkék: felsőoktatás, szocializáció, fiatal szavazók, generációs pártpolitika, értékrendőrség

Frank Füredi

szociológus, publicista

A felsőoktatás egészen más értékeket táplál a fiatalokba, mint amiket a szüleiktől kaptak.

A decemberi brit parlamenti választás ismét bebizonyította, hogy az Egyesült Királyságban a legjelentősebb politikai választóvonal az idősek és a fiatalok között húzódik. A közvélemény-kutatások következetesen szembeötlő eltérést mutatnak ki a különböző generációk szavazási szokásai között. A YouGov egyik friss kutatása szerint a 18 és 24 év közötti korosztály 56 százaléka szavazott a Munkáspártra, a hatvanas éveikben járók 57 százaléka viszont a konzervatívokra adta szavazatát. Más közvélemény-kutatások is arra utalnak, hogy a generációs ellentétek felülírják a hagyományos osztály- és párthovatartozást. Ha azt nézzük, hogyan alakult ki ez a generációs pártpolitikai szakadék, hosszú sora van annak. Köztudomású, hogy a kor előrehaladtával az emberek hajlamosabbak konzervatívabb nézeteket vallani. A kor alapján elég jól meg lehetett jósolni, merre szavazhat egy-egy ember a választáson.

Teljes cikk