Ausztria? Az mi? És mivégre?

2016. május 20.

Címkék: történelem, Schmidt Mária, Ausztria, Ferenc József, Habsburgok

Schmidt Mária

történész

Az osztrákok szemmel láthatólag nem tudnak mit kezdeni Habsburg örökségükkel. Márpedig anélkül kik és mik ők? Az a maradék, melynek egyetlen vágya az volt, hogy csatlakozhasson Németországhoz, amit megelégedésükre és megkönnyebbülésükre az 1938-as Anschluss-szal el is értek? A második világháború után újra önállóvá kellett válniuk, amit az osztrák államszerződés óta megtapasztalt egyre nagyobb jólétben egészen kellemesnek találnak.

Foto: Wikipedia

Teljes cikk

Az elmaradt apokalipszis

2016. május 11.

Címkék: történelem, kommunizmus, hidegháború, György Sándor, Vasrói Szerződés

György Sándor

történész

A hidegháborúnak nevezett, közel 50 évig húzódó amerikai–szovjet szembenállás története, főbb eseményei és szereplői mára javarészt ismertté váltak, akadnak ugyanakkor sokkal kevesebb hangsúlyt kapott, de ennek ellenére nagy jelentőséggel bíró területek is. Az egyik ilyen a szövetségesek és szövetségi rendszerek (a NATO és a Varsói Szerződés) katonapolitikája és hadereje. A most ismertetésre kerülő kötet Magyarország harmadik világháborús terveinek és felkészülésének kulisszái mögé enged bepillantást. A korabeli dokumentumokból megtudhatjuk például, hogy miként reagált volna a vezetés egy tömeges atomcsapásra, és mit kerestek volna magyar katonák Genova környékén.

Teljes cikk

Az elárvult hagyaték

2016. május 04.

Címkék: bevándorlás, történelem, Németország, Angela Merkel, Orbán Viktor, Schmidt Mária, iszlám, Helmut Kohl, CDU

Schmidt Mária

történész

Merkel 2011 óta dolgozik azon a paradigmaváltáson, melynek célja, hogy a kereszténydemokrata CDU-t kereszténytelenítse, vagyis a párt nevében szereplő „C” betű jelentését keresztényről központira, értsd: centrálisra változtassa. Az új, merkeli, kereszténytelenített Central Demokratische Union olyan párttá lett, mely nyitott az ateista és a más vallású, értsd: muszlim tömegek előtt.

Mesterterv-Merkelterv?

Teljes cikk

Apám forradalma

2016. április 30.

Címkék: Szabó Ákos, forradalom, szabadságharc, 1956

Szabó Ákos

történész

1956 októberében az elnyomó kommunista rendszer ellen kirobbant forradalomnak a családomból édesapám vált aktív részesévé. Fővárosi középiskolásként élte át az eseményeket, nem tudatosan, hanem sors furcsa játéka kapcsán sodródott bele 1956 legvéresebb napjának történéseibe.

Teljes cikk



Visszaszerezni Európát az Európai Uniótól

2016. április 27.

Címkék: EU, történelem, Európa, kultúra, Európai Unió, Frank Füredi

Frank Füredi

szociológus, publicista

Ez Európai Unióban újra és újra előkerülnek olyan javaslatok, amelyek azt taglalják, hogyan lehetne csökkenteni azt a politikai és kulturális távolságot, amely elválasztja Európa népeitől. Az Európai Parlament a múlt héten vitatta meg Damian Drăghici román képviselő Iskolai EU-oktatás című jelentését. A szerző felszólítja a tagállamokat, hogy az iskolákban terjesszék az Unió eszméjét, továbbá hangsúlyozzák „az európai megközelítés fontosságát és horderejét a történelemtanításban”. Drăghici szerint az emberek azért nem szeretik az Európai uniót, mert nincsenek tisztában értékes szerepével. Úgy fogalmaz, hogy „konkrét hozzáadott értékének” nem ismerete folytán is keletkezhetett „a demokratikus deficit érzete”, s emiatt alakulhatott ki „széleskörű euroszkepticizmus a tagállamokban és a tagjelölt államokban”.

Teljes cikk


Csernobil 30 – egy rendszer alkonya

2016. április 26.

Címkék: történelem, Szovjetunió, Szabó Ákos, atomerőmű, Csernobil

Szabó Ákos

történész

1986. április 26-án, szombat hajnalban a Szovjetunióban lévő Pripjaty városát hatalmas detonáció rázta meg. Mivel a hozzávetőleg ötvenezres város lakosságának nagy része aludt, viszonylag kevés szemtanúja volt a rendkívüli esetnek, a többség az államilag ellenőrzött médiából volt kénytelen tájékozódni az eseményről.

Teljes cikk

Salkaházi Sárára emlékezünk

2016. április 18.

Címkék: Tallai Gábor, holokauszt, Salkaházi Sára

Tallai Gábor

író, a Terror Háza Múzeum programigazgatója

Az áldozatokra emlékezünk és a legsötétebb órában is megnyilvánuló jóra, nem a gonoszra. „Úgy gondolom, hogy a gonosz soha nem radikális, legfeljebb szélsőséges; nincs sem mélyebb értelme, sem ördögi aspektusa. Pontosan azért boríthatja el és mérgezheti meg az egész világot, mert gomba módjára szaporodik. Elgondolhatatlan, a gondolat ugyanis megpróbál a mélybe hatolni, eljutni a gyökerekig, de amint a gonoszt veszi vizsgálódása körébe, tehetetlenné válik, mert semmit nem talál. Csak a jónak van mélyebb értelme, csak a jó lehet radikális.” Hannah Arendt szavai ezek.

Teljes cikk