Manapság a tömegkultúra és a közösségi média révén hajlamossá váltunk trivializálni a női témákat, mintha minden, ami nő, egyben felszínes és bulvár volna. Ezzel szemben a nők társadalmi szerepének kérdése ma is komoly politikai jelentőséggel bír, és az, hogy egy politikus hogyan vélekedik erről a témáról, nemcsak a nők jogait, helyzetét és megítélését illetően fontos, de alapvetően befolyásolja a közéleti viszonyokat. A közügyekről folytatott diskurzusban pedig a női hangoknak is helye van. Ebben ma már mindenki egyetért. Vagy talán mégsem?
Magyar Péter belépett a politika színpadára. Innentől kezdve az ő nőkhöz fűződő viszonya többé pláne nem bulvártéma, hanem politika – nem a szórakoztató csatornákra és a pletykalapokra tartozik, hanem a választópolgárokra. Közüggyé kell tehát tenni!
Az eddigiek alapján Magyar Péter nőkhöz fűződő viszonyát három típusba sorolhatjuk.
Vannak a hallott történetek. Értelemszerűen – és szerencsés módon – nem voltunk részesei a magánéletének, azonban az érintettek, a volt felesége és a volt barátnője által elmesélt történetek betekintést engedhettek abba, hogyan bánik a mindennapokban a nőkkel.
Vannak a látott történetek. Ezeket nem kellett elmesélni, mert mi magunk lehettünk szemtanúi annak, ahogyan a nyilvánosság előtt, élő adásban lekezelő módon viselkedett Futó Boglárkával, a Hír TV riporternőjével, Szöllősi Györgyivel, az ATV híradós műsorvezetőnőjével, majd Tari Titanillával, az M1 műsorvezetőnőjével. Utóbbit ráadásul adás közben „csendre” intette!
És vannak a hallott és látott történetek, a politikai valóság. Dr. Ordas Eszter, a Tisza Párt fővárosi képviselőcsoportjának vezetője a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén úgy fogalmazott, „mindannyiunknak új időszámítás kezdődött a mai ünnepélyes eskütétellel. [...] Nincs többségünk a fővárosi jogalkotásban, de van lehetőségünk normaalkotásra és kultúraváltásra. Ez utóbbi a Tisza Párt fővárosi és egyben önkormányzati fő célkitűzése, erkölcsi alapelve és alapvető programja.” Mindeközben mögötte maga Magyar Péter szorosan felügyelte szavait a háttérből, miután a köztelevízióban nem engedte nyilatkozni. Ez az új időszámítás? Az új norma? Az új erkölcsi alapelv?
A gyakorlat azt mutatja, hogy Magyar Péter felfogása szerint a nő nem több mint kvóta, a nő önálló félként nem szólhat, a nőnek egyenjogú partnerként nincs helye a tárgyalóasztalnál – vagy úgy egyáltalán nincsen.
A Kétfarkú Kutyapárt női társelnökét ugyanis még csak odáig sem engedte. Döme Zsuzsanna a Partizánnak számolt be arról, hogy amikor Kovács Gergellyel Magyar Péter lakására (?) érkeztek megbeszélésre, akkor Magyar Péter csak a Kétfarkú Kutyapárt férfi társelnökével volt hajlandó egyeztetni, Döme Zsuzsannát be sem engedte, így elmondása szerint a több mint egy órán át tartó találkozó ideje alatt a helyzeti adottságoknak megfelelően az autóban várakozva töltötte be a neki szánt „női princípiumokat”.
Vagyis: a nő neve kuss.
Lehet így gondolni, sőt élni is, csak akkor legyen világos, nyílt és transzparens a választópolgárok előtt, hogy el tudják dönteni, valóban ezt akarják-e. Legyen nyilvános, hogy a jelenlegi legnagyobb ellenzéki párt vezetője hogyan gondolkodik az olyan kérdésekről, mint a nők szerepe, a nemek közötti egyenlőség vagy a család. Adjon önértelmezést arról, hogy a Tisza Párt elnökének „modern” szellemisége kimerül a digitális technológiák használatában, miközben a nők megítélését illetően megragadt minimum az előző évszázadban, ha nem korábban.
Mert ez nem bulvártéma, hanem politika – nem a szórakoztató csatornákra és a pletykalapokra tartozik, hanem a választópolgárokra.
Vagy mindez, amit hallottunk, láttunk és tapasztaltunk, félreértés volna? Akkor mint választópolgár kérem, adjon magyarázatot, álljon ki és valljon színt!
Legyen férfi.