Túlbuzgó cenzorok akcióban – Gyerekként kezelnek bennünket

2020. május 19.

Címkék: tudomány, Twitter, Facebook, YouTube, cenzúra, koronavírus

Frank Füredi

szociológus, publicista

A szólásszabadság híveinek rossz hír, hogy a Facebook felügyelő testületet nevezett ki a felületein megjelenő tartalmak ellenőrzésére. Más nagy internetes cégek esetéhez hasonlóan ezúttal is arról van szó, hogy erőteljesebben igyekeznek kiszűrni az olyan nézeteket, amelyek nincsenek összhangban az oldalak üzemeltetőinek globalista világszemléletével.

Teljes cikk

Trump vagy a tévé probléma

2020. május 17.

Címkék: USA, TV, politikai kommunikáció, Donald Trump

Fekete Rajmund

történész

„Te hős akarsz lenni, igaz? Az igazság bajnoka. Csakhogy az embereknek nem az kell.
Ők beérik a sajtburgerrel, a lottóval, a tévével.”
HETEDIK

Se szeri, se száma azoknak a könyveknek a nemzetközi piacon, amelyek Donald Trumppal, az Amerikai Egyesült Államok jelenlegi elnökével foglalkoznak: csak az Amazon oldalán több mint 30 ezer könyvtalálat van Donald Trump nevét beírva, míg elődjére, Barack Obamára „mindössze” több mint 7 ezer kötet jut. Természetesen a mennyiség nem jelent egyet a minőséggel, elég, ha csak belegondolunk abba, hogy az elmúlt négy év hisztérikus, fülsüketítő zajában hány olyan könyvet emelt piedesztálra a sajtó, amellyel épp megjövendölték korunk legmegosztóbb politikai vezetőjének csúfos bukását, megszégyenülését (a számok és az eredmények önmagukért beszélnek).

Teljes cikk

Háború és filozófia

2020. május 15.

Címkék: USA, neokonzervativizmus, Ronald Reagan, Russell Kirk

Pogrányi Lovas Miklós

kutató

A CIA elfogta a koreai titkosszolgálat vezetőjének jelentését a koreai háború idején. Az amerikaiak megdöbbenéssel olvasták a szerző elégedett sorait, melyekben a kommunista indoktrináció sikereiről számol be a fogságba esett amerikai katonák körében. A jelentés kiemeli: meglepő, hogy az amerikai foglyok – ideértve az egyetemistákat is! – milyen keveset tudnak saját kultúrájukról, hazájuk politikai berendezkedéséről, de legfőképp a mögötte meghúzódó filozófiáról. Az amerikai elhárítás vizsgálatai később megerősítették a koreai feljegyzésben foglaltakat, ezért úgy döntöttek: lépni kell!

Teljes cikk

Új világrend, új identitás – A nemzeti konzervativizmus teendői

2020. május 08.

Címkék: identitás, globalizmus, világrend, lokalizmus, világjárvány

Nagy Ervin

filozófus

A koronavírus-járvány arra készteti a nyugati civilizációt, illetve annak vezető politikusait, hogy újraértelmezzék az ezidáig liberális szellemiség mentén szerveződött politikai, gazdasági és társadalmi rendet, illetve átszabják kulturális kereteinket. Ha nem képesek rá, akkor át kell adni helyüket a másként gondolkodóknak, hisz az általuk erőltetett, ma (még) jellemző, de egyre döcögősebbé váló együttélési forma fenntartása alkalmatlannak bizonyult a világméretű krízis megoldására. Tény, hogy a fennálló világrend megrendült, amelynek „legnagyobb vesztese a liberalizmus” (Békés Márton); illetve az a „hedonista életforma”, amely a liberalizmusból ered (Molnár Tamás) tovább nem folytatható. A globalizációval szemben legéletképesebb szellemiségnek, a lokalitást hirdető nemzeti konzervativizmusnak így valóban lehetősége lehet majd egy olyan új világrendet építenie, amelyben a nemzetállam szerepe nagyobb mértékben érvényesül, de véleményem szerint mindez csak akkor lehetséges, ha a globális tragédia elmúltával végérvényesen megváltozik az egyén identitása is. Ellenben, bármilyen nagy esély is kínálkozzon a közösségi alapon szervezett, lokális-központúságú „régi-új világrend” megteremtésére, mégsem fog sikerülni, a világ pedig visszatér az elmúlt száz évben „megszokott viszonyokhoz”. Mi, nemzeti értékeket valló konzervatív emberek pedig ismét a liberalizmus és a baloldali egalitárius eszmék hazugságokkal teli világában, a tudományos és a „szellemi élet illegalitásában” találhatjuk magunkat.

Teljes cikk

Született május másodikán – Harminc éve, 1990-ben ült össze az első szabad magyar Országgyűlés

2020. május 02.

Címkék: kommunizmus, 1990, rendszerváltoztatás, szabadság, Országgyűlés, Csodák éve

Tallai Gábor

író, a Terror Háza Múzeum programigazgatója

„A történetírás, ha mégoly józan is, és mégoly jóakarattal
igyekszik is a tárgyilagosságra, mindig költészet marad.”
HERMANN HESSE
„Filológiai módszerrel csodákat nem lehet cáfolni, hiszen éppúgy hitelesített beszámolók
adatolják őket, akárcsak a háborúkat és a békekötéseket.”
BENEDETTO CROCE

Hogy a kommunizmus erőszakra épül, a kommunisták is tudták. Egyik legőszintébb alkotásuk, a Vasfüggöny például sohasem hazudott, azt üzente: „Itt maradtok, ha beledöglötök is!”. Szellemi építményüket ugyanakkor a kiválasztottnak minősített munkásosztály szabadságvágya folyamatosan erodálta, ezért komoly erőfeszítésekre, sok munkára volt szükség fenntartásához. Ha valakik, a kommunisták pontosan tudták, hogy a tudat határozza meg a létet, nem pedig fordítva, ahogy Marx tanította. Harminc évvel a kelet-európai antikommunista forradalmak után egymást követik a szebbnél szebb évfordulók, ma éppen az első szabadon választott magyar Országgyűlés megalakulásának napjára emlékezhetünk. Abban is sok munka van, hogy ez az évforduló csekélyebb súllyal szerepel a köztudatban, mint illene. Mivel a szabadság természete erősen hajaz a palackból kiszabadult szellemére, aggódnunk mégsem kell.

Teljes cikk

A mi kutyánk kölyke: ifj. Rajk László

2020. április 26.

Címkék: Orbán Viktor, demokratikus ellenzék, szembenézés, 1989. június 16., élcsapat

Schmidt Mária

történész

Rajk László: A tér tágassága (életútinterjú). Tények és tanúk. Magvető, Budapest, 2019

 

"A kulturális és mentalitásbeli szakadék

olyan mély és olyan régi gyökerű,

hogy végső soron nem áthidalható.

Ez már a hetvenes évek legelején is érezhető volt." (278. o.)

 

A magát Haraszti Miklós nyelvi leleményével „demokratikus ellenzékként” meghatározó csoportra jellemző kiválasztottság-tudat, elitizmus, kéz a kézben járt azzal a kivételezett helyzetükkel, amit a Kádár-rendszer biztosított a számukra. Kiváltságaiknak nem volt se szeri, se száma.  Érdekükben, ügyeikben szüleik, rokonaik be-bejártak a Kádár-titkárságra vagy a Fehér Házba Aczélhoz, később utódjához, a Művelődési Minisztérium vezetőihez stb. ezt-azt kérni, ezt-azt elintéztetni. Mindegyikük budai elitlakásban nevelkedett és kapott egyet, így vagy úgy, felnőtté válva. Esetleg akkora dunai panorámás sarokrezidenciája volt, ahol 100 ember részvételével lehetett bulit, konferenciát rendezni. 1963-tól évente, esetenként évekre kiutazhattak Nyugatra. Ösztöndíjjal, egyetemre, dolgozni, látogatni, mikor hova, ki, mikor. Akkor, amikor az 1956-os forradalmárok egy része még börtönben ült, akkor, amikor a legtöbb útlevélkérelemre az a szabványválasz érkezett, hogy „kiutazása közérdeket sért.”  Ezért írja a Kádár-rendszer egyik leginkább privilegizált egyenlője: ifj. Rajk László most megjelent életútinterjú-kötetében hogy: „A nyolcvanas években azzal vádolták a demokratikus ellenzéket, sőt voltaképpen mind a mai napig, minden oldalról, hogy ők azért tehették azt, amit tettek, mert a párt a «mi kutyánk kölykének» tekintette őket. Nekik meg volt engedve, velük elnézőek voltak.” (69. o.) Ifjú Rajk László a kivégzett kommunista bel-, majd külügyminiszter Rajk László azonos nevű fia volt, akinek különleges kivételezettségét maga Kádár János szavatolta.

Teljes cikk

Az Egészségügyi Világszervezet lejáratja az egészségügyet

2020. április 23.

Címkék: WHO, COVID-19, alkoholfogyasztás, társadalmi egészség

Frank Füredi

szociológus, publicista

A WHO sok bírálója szerint a koronavírus-járványra adott válasz volt az utolsó csepp a pohárban. Nehéz leküzdeni azt a benyomást, hogy a WHO vezetése sokkal nagyobb erővel igyekezett fedezni a járvány kínai félrekezelését, mintsem azon fáradozott volna, hogy az emberéletek védelmére mozgósítsa erőforrásait. A mai válsághelyzetben az Egészségügyi Világszervezettel kapcsolatban elsősorban az aggasztja a megfigyelőket, hogy szemlátomást készséggel alakul át a kínai állam propagandanyúlványává. Pedig akadna más, fontosabb ok is, éspedig az, hogy politikai elképzelési sokkal inkább életünk megváltozását célozzák, semmint a globális egészség ügyét.

Teljes cikk

Kit nem sújt a járvány? A fehér heteró férfiakat

2020. április 17.

Címkék: identitás, kultúrharc, transznemű aktivisták, fehér járvány, feministák

Frank Füredi

szociológus, publicista

Az identitásban utazó vállalkozókat még a világméretű vírusjárvány sem rettentette el attól, hogy hírverést csapjanak az Ügynek, amit szolgálnak. Megtehetnék éppenséggel, hogy összefognak másokkal a közös ügyért, a világjárvány ellen, de nem: ők a maguk céljaira igyekeznek kihasználni a koronavírus-pandémiát.

Valaha az oly halálos veszedelem, mint amilyen a mostani ragály, arra ösztönözte az egymással versengő érdekcsoportokat és pártokat, hogy félretegyék nézeteltéréseiket és támogassák egymást a közös ellenséggel szemben. Hát ma nem így működik a világ. Az identitás-kereskedők között gyakori az olyan, aki egyszerűen nem képes ellenállni a kísértésnek, hogy a világjárványból olyan ügyet fabrikáljon, amelynek az ő csoportja áll a középpontjában.

Teljes cikk

Szeretetbeszéd

2020. április 14.

Címkék: gyűlöletbeszéd, emberi méltóság, járvány, keresztény tanítás

B. Varga Judit

történész-muzeológus

 

„Te nagy konyhádba helyzéd embered,

S elnézed néki, hogy kontárkodik,

Kotyvaszt, s magát Istennek képzeli.”

Lucifer az Úrnak

(Madách: Az ember tragédiája I. szín)

 

 

 

Megtörtént. 2020 húsvéthétfőjén. Valóban feltámadt.

Az országúti ferencesek voltak olyan bátrak, hogy az Oltáriszentséget kivigyék a magyar főváros legforgalmasabb budai körútjára. Mentek egy kört a Mechwart ligeten át, megállva és megáldva a padokon üldögélő napfürdőzőket is, s meg- lepve őket nem kicsit. Templomközösségük hívei, a szintén bátor hitvallók és az arrafelé lakók álltak a járdákon, kapualjakban, a téren. Térdhajtás, keresztvetés az Úr előtt. A minisztertől a szolgálatot teljesítő rendőrig. Minden spontán, őszinte. Nem politikai vagy egyéb hivatalos rendezvény. Semjén Zsolt térdel a betonon a feleségével, hétköznapi ruhában. Húsvét üzenete nem más, mint egyértelműsíteni: kié az utolsó szó.

Teljes cikk

Mi is zajlik Magyarországon

2020. április 04.

Címkék: véleményszabadság, koronavírus-törvény, rémhírterjesztés, demokratikus biztosíték

Francesco Giubilei

publicista, kiadó, a beneventoi egyetem tanára

Sokat gondolkodtam, mielőtt nekiálltam volna, hogy leírjam, mi is zajlik manapság Magyarországon; igyekeztem tájékozódni a magyarországi médiából – kormánypártiból és ellenzékiből egyaránt –, hogy tárgyilagos képet alkothassak magamnak a magyar kormány intézkedéseiről, de sok olaszországi cikket is elolvastam. A magyar parlamentben kétharmados többséggel elfogadott „koronavírus-törvény” kommentálása közben igyekszem a tényekre szorítkozni. Mint Kovács Zoltán nemzetközi tájékoztatásért felelős államtitkár kifejtette, „Az új törvény meghosszabbítja a veszélyhelyzetet és további rendkívüli intézkedésekre hatalmazza fel a kormányt a lakosság védelmében a koronavírus-járvány terjedésével szemben”. A törvény a parlamentnek abból az akaratából született, hogy lehetővé tegye „a kormánynak a COVID-19 világjárvány megelőzéséhez és kezeléséhez szükséges valamennyi intézkedés meghozatalát”.

Ebből nem következik, hogy Orbán korlátlan hatalomra tett szert, ahogy egyesek írják Olaszországban, mert „a kormány kizárólag a járvány negatív hatásainak megelőzése, gyógyítása és leküzdése érdekében gyakorolhatja ezeket a különleges jogköröket”, továbbá továbbra is köteles beszámolnia minderről a parlamentnek.

Teljes cikk