Látószög blog

Tovább a tartalomhoz Ugrás a lábléchez

Kötelességünk, hogy Istent a teremtett világgal együtt dicsőítsük

Kedves Miniszterelnök-helyettes Úr, Államtitkárok, külföldi s magyar vendégek!

Valaki mondhatná, hogy a két világesemény, ami itt Budapesten meg a Hungexpon is zajlott, tűz és víz. A liberális újságoknak az írásait előre vizionálom, hogy a szentség helye volt, most pedig itt vannak a vadászok, akik egyébként is gyilkolják az állatokat. De nem így van. Hogy ki köti össze ezt a két rendezvényt? Ferenc pápa. Ugyanis ennek a rendezvénynek a címe, hogy „Egy a Természettel” és, ha volt pápa, akkor az éppen Ferenc, aki a természet megóvásával oly sokat foglalkozik. Első enciklikája volt a Laudato si’ kezdetű, amelynek – úgy gondolom – legmaradandóbb része lesz az az imádság, amit a teremtményekkel együtt az Isten dicsőítésére fogalmazott. Mert azok a problémák, amelyek most vannak, azok lehet, hogy elmúlnak, vagy mássá válnak az idők folyamán. De mindig megmarad a kötelességünk, hogy Istent a teremtett világgal együtt dicsőítsük.

Én olyan érsekségnek vagyok a vezetője, melynek korábbi érseki vezetői nagyon nagy gondot fordítottak a természetre. Elég csak arra gondolni, hogy a gemenci vadászterület nem maradhatott volna meg a természet számára „érintetlenül”, ha egykori elődeim nem óvták volna, és beengedték volna a vasutat és az ipari létesítményeket. Hadd olvassak föl Haynald Lajostól egy nagyon rövidke kis idézetet, aki bátran mondhatjuk, hogy világhírű botanikus volt, hiszen ötvenféle fű van róla, vagy ilyen növény elnevezve. 200 ezer növény gyűjteményét hagyta az Akadémiára, három évvel ezelőtt láthattuk is itt a Ludovika területén. Egy botanikusnak a méltatásakor a Tudományos Akadémián 1878-ban ezt mondta: „Velem együtt tapasztalatból tanulják meg Önök is, hogy midőn talán a hivatásszerű nehéz munkában lankad az Önök ereje, midőn szeretetlenség zavarja lelkük nyugalmát, igéző virágok szemlélésében, vizsgálásában találjanak üdülést, vidámságot, feledjék gondjaikat, és az élet ősz hajak jelezte alkonyán is megőriztessen az életfrissességet, a kedély derültséget a legbájosabb teremtményeiben bámulják, s örvendezve dicsőítsék a Teremtőt!"

20210925_Vadasz_Megnyito_BGA_4821.jpg

Ugye, XIX. századi nyelven micsoda szép gondolatok a természet szemléléséről. De itt nem csak kimondottan a növényekről van szó, hanem vadászatról. A Szentírásban, főként az Ószövetségben, a vadászok többször előfordulnak. Olyanok ők, akik az életnek a fenntartásához hozzájárultak. Legyen az Nimród, Sámson, Ézsau, ők mind azért vadásztak, hogy fönntartsák az életet. Később pedig, mintegy sportszerűen végezték a vadászatnak a munkáját. Az Újszövetség kifejezetten nem foglalkozik a vadászokkal, de foglalkozik a keresztény ikonográfia. Elég csak a középkori templomok falaira tekintenünk, az ikonokra. Ott nagyon sokszor vadászjeleneteket látunk. De ez már föl van emelve az erkölcsiség és a természetfölöttiség világába. Mert ott, ahol látunk egy vadászt küzdeni például a vaddisznóval, ott nem kimondottan egy vadászjelenetet látunk, hanem a jónak és a gonosznak a harcát. Ugyanis a vadászt úgy tüntetik föl a középkori festők, hogy a jónak a megtestesítője, aki küzd a gonosz elemekkel, mert az emberekre a vadállatok mindig veszélyt jelentettek. Hát ma is, gondoljunk Erdélyre, ahol a medvék sokszor veszélyeztetik az ember életét. De ott, akkor fölemelkedett az erkölcsiség magasába, és úgy idézték maguk elé, akár Szent Hubertust és Szent Eustachiust, hogy ők a jónak a megtestesítői. Én hozzátenném, hogy magyar vadászként hozzáfűzhetnénk Szent Imrét is, aki vadkanvadászat közben veszítette az életét. Tehát hogyha így fogjuk föl, hogy a vadász megjelenítheti a jónak a megtestesítőjét, a gonosszal való küzdelemnek az emberét, akkor máris még maga a Hungexpo is kaphat egy ilyen erkölcsi apoteózist, fölemelést, hogy igen, azok az emberek, akik egyrészt a természetet óvják, védik, és a maguk életformájával, a magukra vett fegyelmezettségével elősegítik az erkölcsi jónak, a szépnek, a bátorságnak a terjedését. Hát, ezek a gondolatok is vezethetik az idejövő vadászokat, természetvédőket és minden látogatót. És azt kérem áldásként a Jóistentől éppen Ferenc pápa szavaival, hogy ez a Hungexpo bővelkedjék szépségben, élményekben, évekre, évtizedekre váljék emlékezetessé az itt lévő emberek számára, vigye Magyarország jó hírét, gazdagítsa Magyarországnak nemzetközi tekintélyét és azt, hogy mi egy olyan nép vagyunk, akik szívesen látjuk a vendégeket és jó közöttünk lenni, mert itt megvalósul a humanitás és az emberszeretet.

Hát ezt írja Ferenc pápa abban az imádságban, amit a teremtett világgal együtt ajánlja, hogy imádkozzunk, én egy részletet, olvasnék föl záróimádságként ebből.


Nyitókép: Bábel Balázs római katolikus pap, kalocsa-kecskeméti érsek Hubertus-misét tart 2021. szeptember 25-én, az „Egy a Természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás megnyitója előtt (Fotó: Egy a Természettel)