1956 szabadságharcosai nem készültek hősnek, egyszerűen eljött az a pillanat, amikor azzá váltak és megmutatták a világnak, hogy a magyarok ismét képesek harcolni a szabadságukért. Ugyanolyan emberek voltak, mint mi, 1956 pedig ugyanolyan év, mint a többi. Az emberek ugyanúgy élték az életüket mint máskor, munka után pihentek vagy szórakoztak: olvastak, moziba, operába vagy koncertre jártak, egyesek már tv-t is néztek, követték a divatot, figyelték a hírességek életét.
A több részből álló összeállításban arról olvashatnak, hogy 1956-ban milyen magyar és külföldi könyvek, filmek, zenék, hírességek és egyéb témák érdekelték az embereket.
Az 1956-os születésű Kisvakond (eredeti nevén csehül Krtek vagy Krteček, szlovákul Krtko) kitalált szereplő, a Kisvakond című csehszlovák televíziós rajzfilmsorozat kultikus főhőse. Kitalálója és megalkotója Zdeněk Miler, cseh rajzfilmkészítő, a Barrandov stúdió egyik munkatársa volt. Az akkor 33 éves rajzoló-animátor 1954 őszén kapta azt a feladatot, hogy tervezzen oktató és nevelő célzatú filmeket gyermekek számára. A lehetséges témák között szerepelt a textilipar és a ruhagyártás bemutatása is.
Miler a felkínált forgatókönyvvel nem volt elégedett, nem akart szokványos propagandafilmet készíteni. Úgy gondolta, jobb megoldás, ha egy szerethető figura kalandjaiból ismerik meg a gyerekek a témát, például a textilipari gyártási folyamatokat. A Walt Disney filmek akkori erős hatásra elkezdett olyan állatfigurát keresni, amely alkalmas főszereplőnek, és más még nem használta fel. Később úgy mesélte, hogy a vakond figura ötletét egy esti sétának köszönheti, amikor véletlenül megbotlott egy vakondtúrásban.
Kezdetben a Kisvakond beszélt, Miler azonban azt szerette volna, ha a gyerekek minden országban megértik a történeteit, ezért lányával, aki a hangokat kölcsönözte a rajzfilmhősnek, kialakított egy érzelmekkel teli, nem szövegszerű hangokból álló „beszédmódot”.
Gyermeke első közönsége, egyben „fókuszcsoportja” is volt: Miler rajta keresztül mérte fel, hogy a mesék üzenetei milyen hatást gyakorolnak majd a gyerekekre. Erre azért is szükség volt, mert a sorozat néhány epizódja szokatlan módon tárgyalta az élet olyan dolgait, amelyekről a gyerekeknek gyakran nem reális, inkább meseszerű képet közvetítettek akkoriban a tévéműsorok. Az egyik epizód szinte anatómiai pontossággal mutatja be a születést, egy másik részben pedig a Kisvakond súlyos autóbalesetet szenved, majd utána kórházban ápolják. Ezeket a komoly témákat a készítők azonban olyan kedvességgel dolgozták fel, hogy a negatív hatás helyett a filmek az eredeti szándékot – a gyerekek oktatását, nevelését – tökéletesen el tudták érni.
Néhány hosszabb, csaknem 30 perces rész is készült, melyeknél az alkotók még szabadabbra engedték a fantáziájukat. A legkülönlegesebb talán a Kisvakond álmodik című rész, ami egyfajta társadalmi utópiát ábrázol Lewis Carroll Alice meséire jellemző, szürreális álomvilághoz hasonló képekkel.
Sok időbe tellett, mire rájöttem, hogy a Kisvakonddal valójában magamat rajzolom. Ő az ideál, akinek lennem kéne. De nem érek fel az ideálhoz.
Zdeněk Miler
A Kisvakond sorozat első részei gyorsan népszerűek lettek Csehszlovákia mellett a többi kelet-európai országban, valamint Németországban és Ausztriában is, de a kedves főhős olyan országokban is komoly rajongótábort szerzett, mint India vagy Kína. Napjainkra több mint 80 országban vált ismertté.
Az első film, amelyben szerepelt „A Kisvakond nadrágja” („Jak krtek ke kalhotkám přišel”) címet kapta, és a Velencei Filmfesztiválon Ezüst Oroszlánt nyert. A máig legismertebb, első darabot további 50 epizód követte. Az utolsó rész 2002-ben készült „A Kisvakond és a béka” („Krtek a žabka”) címmel.
Mivel a Kisvakond-rajzfilmekben nincs beszéd, így a zenéje fokozottabb hangsúlyt kap a történet elmesélésében. Ehhez a zeneszerzők végig akusztikus és elektronikus hangszereket használtak gépi hangszerek helyett. A sorozat jelentősebb zeneszerzői: Miloš Vacek, Vadim Petrov (1974–1987, a legtöbb epizódban), Jiří Strohner (1998-2002)
Miler nagyjából 70 filmet készített, ezek közül több mint 50-ben a főszereplő leghíresebb alkotása: a Kisvakond.
Halmai Krisztina