A Klubrádió elnöke és többségi tulajdonosa, Arató András által írt és a Euronews hírportálon május 10-én megjelent véleménycikkben azt állítja, a Klubrádió sugárzási engedélyének elvesztése annak a jele, hogy „Magyarország éppen fél-diktatúrává válik.” Bár több, ezt megcáfoló tényt is felsorolhatnék – például arról, hogy a liberálisnak és nyíltan kormánykritikusnak tartott orgánumok a televíziós, online és nyomtatott média területén nézettségi és látogatottsági szempontból továbbra is jelentős arányt képviselnek – én Arató úrral ellentétben inkább a témánál maradnék. Először is: miért tagadta meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a Klubrádió hét évre szóló műsorszórási engedélyének megújítását?

Tudják, a rádióállomás tulajdonosa elfelejtett néhány fontos tényt megemlíteni.

A Fővárosi Törvényszék február 9-én hozott ítéletében helybenhagyta az NMHH tavaly szeptemberben hozott határozatát, amely megtagadta a Klubrádió 92,9 MHz-es budapesti frekvenciára szóló engedélyének megújítását.

Az ítélet szerint a Klubrádió engedélye február 14-én lejárt. Az ítélet ellenzői ugyan igyekeztek elhallgatni a részleteket, de a döntés elég világos.

A bíróság ugyanis rámutatott, hogy a Klubrádió az elmúlt hét évben nem kevesebb, mint hat alkalommal sértette meg a műsorszolgáltatási szabályokat, és kétszer kapott pénzbírságot „nem csekély mértékű” jogsértések miatt. E hat szabálysértés egyike 2014-ben engedély nélküli műsorszolgáltatás volt. Amint a bíróság megállapította: tekintettel arra, hogy a rádióállomás soha nem fellebbezett ezek ellen a határozatok ellen, azok jogerőre emelkedtek.

A Fővárosi Törvényszék indoklása szerint az esetek elég súlyosak voltak ahhoz, hogy ellehetetlenítsék a Klubrádió műsorszolgáltatási engedélyének meghosszabbítását.

A rádióállomás műsorpolitikájával szimpatizáló politikai érdekcsoportok természetesen továbbra is a magyar kormányra fognak mutogatni, de a francia és az amerikai szövetségi szabályozáshoz feltűnően hasonlító törvények és eljárások közelebbi vizsgálata nyilvánvalóvá teszi: a kormánynak nincs sem joga, sem lehetősége beavatkozni a piaci magánszereplők, a médiahatóság és a bíróságok jogvitáiba, illetve nem is kívánhat ilyesmit. Egyébként a legtöbb ember szerint éppen ezt nevezzük jogállamiságnak.

Ráadásul a februári bírósági határozatot követően márciusban megnyíltak a Klubrádió korábbi, 92,9 MHz-es rádiófrekvenciájára kiírt pályázatok, és mivel a törvény ezt nem tiltotta, a Klubrádió egyike volt a műsorszolgáltatási engedély elnyerésére esélyes három pályázónak. Pályázatukat ugyanakkor az NMHH ismételten elutasította.

A Klubrádió vezetősége az Alaptörvényben biztosított jogával élve a Fővárosi Törvényszék előtt fellebbezett a médiahatóság döntése ellen. A Törvényszék éppen a múlt héten hozta meg ítéletét, amely ismételten helybenhagyta az NMHH márciusi döntését, és megállapította, hogy a Klubrádió kérelmét jogosan utasították el.

Az ítélet szerint a pályázat több szempontból is kívánnivalót hagyott maga után, például amiatt, mert a rádióállomásnak a kérelem benyújtáskor mintegy 400 millió forint adóssága volt. Ez, valamint a műsoridőben elkövetett számos hiba együttesen alapos okot adott arra, hogy a médiahatóság megtagadja a Klubrádiótól a műsorszolgáltatási engedélyt.

Azt gondolnánk, hogy egy olyan műsorszolgáltató, mint a Klubrádió vezetősége minden nehézség nélkül képes egy ilyen horderejű pályázat benyújtására. De Arató úr és csapata ebbe többször is belebukott.

Ezek a médiaérdekeltségek és szövetségeseik pedig ujjal mutogatnak a magyar kormányra, és a médiaszabadságról szóló képtelen állításokat hangoztatnak.

A cikk eredetileg a Euronews oldalán jelent meg 2021. május 11-én.