Látószög blog

Tovább a tartalomhoz Ugrás a lábléchez

Mi, csehek nem ezt akartuk hallani

Scholz német kancellár Prágába jött és több Európát, több Brüsszelt szorgalmazott. Nem először fordul elő, hogy egy háborút használnak fel a demokrácia korlátozására.

Scholz szövetségi kancellár meglehetősen alkalmatlan pillanatban érkezett Prágába. Végéhez közeledik a nyár, a gyerekeknek éppen véget ér a vakáció, a szülők iskolaszerek beszerzésével készülnek az első tanítási napra, ráadásul magas az infláció.

Történelmi csúcsot jelent a 17,5%-os infláció. Németország egészen máshoz szokott. Soha nem volt még ilyen magas az infláció. Különösen az energiaárak döntenek meg minden korábbi rekordot. Egyes cseh politikusok, különösen a női politikusok szerint a téli hideg ellen otthon érdemes vastag pulóvereket kötni (nem véletlen, hogy két évvel ezelőtt ugyanezek a politikusok a Covid-maszkok otthoni megvarrását javasolták). Aztán Scholz Prágába jön, és ott megtartja „európainak” feltüntetett német beszédét.

JÓL ISMERI PRÁGÁT?

Scholz – a legtöbb cseh számára – új, viszonylag ismeretlen szövetségi kancellárként érkezett Prágába, aki eddig nem volt a cseh politikai és médiaviták témája. Az olyanokhoz képest, mint Kohl vagy Merkel, ő nem szokott általános közbeszéd tárgya lenni.

Nem tudom, hogy valóban ismeri-e Prágát. A Károly Egyetemen (szándékosan vagy időhiány miatt?) néhány órával a cseh miniszterelnökkel való találkozó előtt megtartott beszéde azt bizonyította, hogy jól ismeri a cseh történelem részleteit és Prága városát.

Ezek a saját szavai voltak vagy a beszédíróké? Őszintén beszélt, vagy csak hízelegni akart a prágaiaknak? Valódi prágaiként nagyon szeretem a várost. Mindazonáltal igencsak meglepődtem, amikor Scholz kijelentette, hogy éppen Prága egy olyan város, „amelynek öröksége és jellege európaibb, mint kontinensünk szinte bármely más városáé”. Scholz beszédének fő üzenete egy közhely volt: a jövőnk Európa. Mit akar ez jelenteni? Mit akart Scholz ezzel mondani? Hogy a mi jövőnk nem Ázsiában vagy Amerikában van? Hogy nem tartozunk Oroszországhoz? Nem, azt akarta mondani, hogy „több” Európára van szükségünk, hogy önmagunkat illetően Prága, Berlin vagy Róma helyett Brüsszelben kellene több döntést hoznunk.

Mi, csehek, nem ezt akarjuk hallani. Sokáig Bécsben és Moszkvában (hat évig Berlinben is) döntöttek felőlük. Ezért rendkívül örülünk annak, hogy a kommunizmus bukását követően végre elnyertük függetlenségünket és szabadságunkat, és önmagunk alakíthatjuk történelmüket. Prágában Scholz drámai és radikális módon azt javasolta, hogy Európában „térjünk át a többségi szavazásra”. Ezen annyira megdöbbentünk, hogy a „fokozatosan” határozó felett már teljes elsiklottunk. Mit jelent a „fokozatosan” szó? Holnaptól, jövő év január elsejétől, vagy talán később?

Scholz nem lépésről lépésre, hanem azonnal kíván – az egységes Európa nevében – „egy hangot” képviselni a nemzetközi fórumokon. Ennek érdekében visszaélt az ukrajnai orosz agresszióval. Nem ez az első eset, hogy valaki egy háborút vagy válságot használ fel a demokrácia korlátozására. Ilyet mi, csehek már korábban is megéltünk.

Scholz az „Európa, mint békeprojekt” üres frázisát is megemlítette, sajnálkozva azon, hogy ez csak „az Európai Unión belül” valósul meg, azaz a világ többi részével szemben nem érvényesül. De Európa nem egy békeprojekt. Ez a terminológia csak a németek rossz lelkiismeretének kifejeződése. A hiteles európai demokratáknak és liberálisoknak – például a svájciaknak – nincs szükségük egy más országok és kontinensek ellen irányuló európai erődre.

„HIDAKAT ÉPÍTENI”

Nem kívánok megjegyzést fűzni a Scholz beszédében található néhány „aprósághoz”. Mit szólhat az ember ahhoz, hogy „mindannyian szerencsések vagyunk, hiszen most Biden elnök van a Fehér Házban”. Tényleg olyan jót tesz mindenkinek a határozatlansága és bizonytalansága? Ez tényleg szerencse? Már régóta szenvedünk az Európai Unió Green Deal politikájától. Értelmes emberek vajon képesek megérteni és támogatni a „magasabb fokozat az éghajlatvédelemben” gondolatát, különösen napjainkban? Csak néhány kelet-európai országban van „illiberális demokrácia” vagy az Európai Unió egész szerkezetében? Satöbbi.

Scholz az „árokásás helyett a hídépítést” javasolja. Engedtessék meg nekünk az a kétely, hogy a prágai beszéd valóban hozzájárul ehhez.


Az eredeti cikk a Weltwoche 2022. szeptember 1-i nyomtatott kiadásában jelent meg.