10 éve tüntetők ostromolták meg a Magyar Televízió székházát. A tiltakozók Gyurcsány Ferenc miniszterelnök lemondását követelték, a 2006. május 26-i zárt frakcióülésen elhangzott és kiszivárogtatott beszéde miatt a Kossuth téren, majd a demonstrálók egy része a Szabadság térre vonult, ahol megostromolták a Magyar Televízió székházát.

32 éve Kína és Nagy-Britania elkészítette a Hong Kong visszaadásáról szóló szerződésvázlatot. A visszaadás csak 1997-ben valósult meg.

57 éve biztonsági okokból nem engedték be Nyikita Hruscsovot Disneyland-be.

59 éve az USA Nevadában végrehajtotta az első földalatti kísérleti atomrobbantást.

61 éve Argentínában katonai puccsal megdöntötték Juan Domingo Perón elnök diktatúráját. Perón 1946. február 24-én győzött az argentin elnökválasztáson és június 4-én lépett hivatalba. 1945 előtt a hitleri Németországra igyekezett támaszkodni, kifejezetten angol- és amerikaellenes politikát folytatott. Főként a munkásosztály gazdasági és szociális helyzetének javításán dolgozott, ez a réteg rendszerének támogatója is lett. Felemelte a béreket, államosította a gyárakat és a vasutat, közmunkákra adott megrendeléseket. A róla elnevezett peronizmus célja a nagybirtok felszámolása és az alsóbb rétegek életszínvonalának emelése volt, átfogó szociális törvényhozással. A bel- és külpolitikában is a kommunizmus és a kapitalizmus közötti harmadik utat hirdette, ami Argentínában a szélsőjobboldali jellegű népiességet jelentette.

64 éve leplezték le Budapesten az előző Kossuth-szobor helyére felállított Kossuth-emlékművet. Az emlékmű Kossuth Lajos születésének 150. évfordulója alkalmából készült. A szoborcsoport fő alakját Kisfaludy Stróbl Zsigmond, mellékalakjait Kocsis András és Ungvári Lajos készítette.

123 éve a világon elsőként Új-Zélandon kaptak szavazati jogot a nők.

163 éve I. Ferenc József osztrák császár és magyar király megtekintette a Bécsbe szállított Szent Koronát, majd elrendelte, hogy a budai Várban őrizzék.

214 éve született Kossuth Lajos. Kossuth a nemzeti függetlenségért, a feudális kiváltságok felszámolásáért és a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott XIX. századi küzdelem legnagyobb alakja volt. Nevéhez fűződött az Iparegylet megalakítása, a gazdasági önállóság előmozdítása, illetve az első magyar Iparműkiállítás megszervezése. Kezdeményezője volt a Magyar Kereskedelmi Társaság, a Gyáralapító Társaság és a Védegylet megalakításának. 1848. március 17-től a gróf Batthyány Lajos vezette első magyar felelős kormány pénzügyminisztere volt, majd 1848 októberétől a Honvédelmi Bizottmány elnöke. A kormány lemondása után, 1848 novemberétől a végrehajtó hatalom a Bizottmányra szállt, amely őt választotta elnökévé, így a szabadságharc alatt döntő befolyást gyakorolt az események menetére. A Habsburg-ház 1849. április 14-i trónfosztása után Magyarország kormányzója, ideiglenes államfője lett. 1849. augusztus 11-én Aradon lemondott, és Görgey Artúrra ruházta a hatalmat. A világosi fegyverletétel után emigrációba kényszerült, de élete végéig harcolt a magyar ügyért.

Halmai Krisztina