Az 1956-os forradalom a mozik világát is megrázta: elmaradtak a vetítések, a harcokat követően több mozit is helyre kellett állítani. A Corvin mozi a forradalmi ellenállás egyik gócpontja volt. Nem kedvezett a moziba járásnak a hónapokig érvényben lévő kijárási tilalom és a decemberben is akut szénhiány, valamint a rendszeresen előforduló áramszünet sem. A hazai filmgyártás és -beszerzés hónapokra leállt, ez komoly filmhiányt idézett elő, a filmek gyors pótlást pedig az ország gazdasági helyzete nem tette lehetővé.

A Népszabadság 1956. november 25-én, vasárnap számolt be arról, hogy Szolnokon előző nap már újra megnyitottak a mozik. November 29-én a Népszabadság újra közölte a fővárosi mozik műsorát. A felsorolt 34 mozi csupán egy-egy filmet tűzött műsorra, mivel a kijárási tilalom miatt csak 11 és 16 óra között lehettek vetítések. A korábban említett filmhiányt az év első felében, sőt az előző években bemutatott filmekkel igyekeztek pótolni, mivel ezeknek a filmeknek az általában öt évre lekötött forgalmazási joga még élt.

A társadalomban uralkodó hangulatra és lelkiállapotra tekintettel a direkt nevelő célzatú társadalmi drámák lekerültek a műsorról.

November végén a budapesti mozik az alábbi 22 filmből álló műsorral nyitottak, melyek közül 17 nyugati volt: Holnap már késő (olasz), Három asszony (francia), A bagdadi tolvaj (angol), Trubadúr (olasz), Királylány a feleségem (francia), Emberek fehérben (francia), Örökség a ketrecben (nyugatnémet), Verdi (olasz), Holnap már késő (olasz), Csavargó (indiai), Egymillió fontos bankjegy (angol), Bécsi komédiások (osztrák), Papa, mama, feleségem meg én (francia), Halálugrás (nyugatnémet), És megfordul a szél (osztrák), Sötét csillag (nyugatnémet), Az ördög szépsége (francia). A fennmaradó öt film régebbi magyar alkotás volt: Állami áruház, Liliomfi, Gábor diák, Janika, Rákóczi hadnagya. Egy héttel később már több mint 50 film szerepelt a fővárosi mozik kínálatában, köztük továbbra is túlnyomó többségben nyugati filmek voltak, de már feltűnt köztük néhány NDK és csehszlovák film is.

Ez utóbbiak aránya később kicsit nőtt, de januárban is elsősorban nyugati, másodsorban régebbi magyar filmeket lehetett látni a kijárási tilalom miatti még mindig csak matiné előadásokon, néhány fajsúlyos csehszlovák és NDK filmmel kiegészülve. A Filmfőigazgatóság áttekintette a rendelkezésre álló filmállományt, és kijelölte, hogy mely filmeket vetíthetik a mozik a korábbiak közül. A rostán 29 magyar, 33 szocialista és 107 nyugati film jutott át. Ezek között nem voltak amerikai filmek, hiszen már a legutolsók licensze is lejárt.

Ami viszont hónapokra teljesen eltűnt a mozikból, az a szovjet film volt, melyek forgalmazását csak 1957 februárjában, óvatosan adagolva indították újra, hogy az év középére elérjék a korábbi évekre jellemző látogatottsági arányokat. A pártvezetés ugyanis érzékelte, hogy az élesen szovjetellenes hangulatban ezeket a filmeket egyrészt üres nézőtér előtt játszanák, másrészt bemutatásukkal akár fel is szíthatják a tüzet az emberekben.

Forrás: ujkor.hu

Képek forrása: fortepan.hu, mozicsillag.hu

Halmai Krisztina