Látószög blog

Schmidt Mária blogja
Tovább a tartalomhoz Ugrás a lábléchez

A Brexit-kór fenomenológiája

Ki szeretné egy politikai küzdelem vesztes oldalán találni magát? Egészen a legutóbbi időkig egy-egy politikai vereség után az emberek csalódottnak, bosszúsnak, tehetetlennek vagy dühösnek érezték magukat. Most azt hallják, hogy az ilyesmibe a szó szoros értelmében bele szokás betegedni.

Az orvosi szakma egy része úgy véli ugyanis, hogy az embereket nem csak bosszantja, ha olyasmi történik, ami nincs ínyükre. Az állítják, hogy az olyan események, mint amilyen a Brexit, szorongást idéznek elő és megbetegítenek.

A minap maga a British Medical Journal számolt be arról, hogy egy páciens pszichotikus zavarait talán a Brexit okozta. Az írás „A Brexit nyomán hirtelen súlyosbodó akut átmeneti pszichotikus rendellenesség” címet viseli és úgy fogalmaz, hogy: „a politikai események jelentős pszichikai stresszt okozhatnak”[1]. A beszámoló szerint egy negyvenéves férfi pszichiátriai állapota gyors romlásnak indult a Brexit-népszavazás eredményének kihirdetése után.

Ha közelebbről is megvizsgáljuk a szöveget, kétségeink támadnak afelől, jogos-e esetünkben a Brexit által kiváltott pszichózist emlegetni. A jelek szerint ugyanis a páciens már produkált hasonló tüneteket a múltban, éspedig munkahelyi stresszel összefüggésben. Valószínűnek látszik tehát, hogy az illető pszichotikus zavarai, illetve a Brexit között nemigen van más összefüggés, minthogy időben egybeestek.

A BMJ cikke mint tekintélyes forrás elsősorban azért figyelemre méltó, mert legitimálja azt a már korábban megindult kampányt, amely a Brexitet tette felelőssé egyes emberek pszichiátriai problémáiért. Egy ideje már látni lehetett, hogy a Brexit-ellenes kemény magban akadnak olyanok, akik a pszichiátriai kártyára tesznek. Az elmúlt két év során számos ismerősömtől hallottam, hogy pszichiátriai állapotuk számottevően romlott a referendum eredményének nyomán. A média révén szüntelen terjed ez a felfogás. „A Brexit hatására szorongás tört rám és depresszió – és nem vagyok ezzel egyedül” – olvastuk egy újságíró vallomását a Brexit-ellenes Metro újságban.[2] 

kép

A Brexit-kór közben egyre csak szedi áldozatait. Ha a nyájas olvasó nem tudná, „minden harmadikunk Brexit-szorongásban szenved – állapította meg legutóbbi tanulmányában a Brit Lelki Tanácsadási és Pszichiátriai Társaság.[3] Azon pedig nincs mit csodálkozni, hogy számos úgynevezett szakértő és terapeuta nem szeretett volna kimaradni a „Brexit-kór”-mozgalomból. Az már szentigaz, hogy nehéz nem megbetegedni, ha az ember elolvassa az Elle cikkét, amely már címében ezt hirdeti: „A Brexit-szorongás leküzdésének kilenc módszere – két pszichológus ajánlása”. Ha egyszer az alcímekben ilyesmit olvasni: A Brexit-szorongás – hogy gondoskodjunk lelki egészségünkről politikai zűrzavar idején”, nem csoda, hogy egyes olvasók politikai csalódásukat lelkibetegséggé értelmezik át.

A lelki problémákkal küzdő serdülőkorúaknak efféle tanácsokat adni korántsem érték- és hatássemleges eljárás. Azt sugallja, hogy ha a Brexittől nem beteg az illető, akkor valami baja van. Más szóval: segítőkész jótanácsnak álcázott politikai üzenettel van dolgunk. Az Elle cikke, amely a Brexit-szorongás elleni kilenc eljárást taglalja, feltételezi, hogy ha az olvasó serdülőkorú, akkor a Brexit alaposan felzaklatta idegrendszerét. A Brexit-kiváltotta lelkibetegségekkel kapcsolatos aggályokat terjesztő kiadványok akarva-akaratlanul arra ösztönzik az embereket, hogy betegedjenek meg.

A politikai életre roncsoló hatással van, ha a politikai problémákat egészségügyinek állítják be. Az ilyesmi ugyanis abból indul ki, hogy az emberekből hiányzik a szellemi képesség és a lelkierő ahhoz, hogy feldolgozzák a kellemetlen eseményeket és a vereséget.

Az érett demokráciáktól elvárnánk, hogy segítsenek az állampolgároknak a politikai életük során óhatatlanul bekövetkező nehézségek feldolgozásában. Ehelyett a brit társadalom egyes csoportjai sajnos úgy döntöttek, hogy a politikai problémából egészségügyit, az állampolgárokból pedig ápolt-jelöltet faragnak.

(Az írás angol nyelven itt jelent meg.)

[1] https://casereports.bmj.com/content/12/10/e232363

[2] https://metro.co.uk/2019/10/02/brexit-has-triggered-my-anxiety-and-depression-and-im-not-the-only-one-10842142/

[3] https://www.elle.com/uk/life-and-culture/a29068613/brexit-anxiety/