Látószög blog

Tovább a tartalomhoz Ugrás a lábléchez

Szerző írásai

  • Magyarország a woke gyarmatosítók célkeresztjében

    Aki azt hiszi, hogy csak a régi típusú gyarmattartók voltak képesek fennhéjázón tekinteni azokra, akik „mások, mint mi,” hát nagy tévedésben van. A mai woke gyarmatosítók is képesek rá, amint Lisa Nandy, a munkáspárti árnyékkormány külügyminisztere ékesszólóan bemutatta, amikor hisztérikusan reagált arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a Downing Street vendége volt.

  • Hogyan gondolkodjunk?

    Ha egyszer a Forbes amerikai gazdasági magazin kommentátorától azt olvassuk, hogy a mindenütt rasszizmust sejtő, azaz woke kapitalizmus használ a profitrátának, akkor nem sok kétségünk maradhat afelől, hogy a kapitalizmus alapos fazonátigazításon esett át.

  • Miért nem egy szó csupán a szabadság a sok közül?

    Ebben a könyvben a múlt igazságtalanságaival szembeni haragot tárgyismeret és okos érvelés árnyalja. Schmidt Mária mindenesetre derűlátó. Szenvedélyesen áll ki Magyarországért, de egyúttal elkötelezett európai is, és hisz benne, hogy a nyugati civilizáció örökségének kulturális erőforrásai új tartalmat tudnak adni annak, hogy mi értendő jó életen a 21. században. Gondolatébresztő, hogy milyen erősen hisz ezekben az értékekben, s hogy milyen ékesszólóan képviseli őket.

  • Már a komolyzene is faji kérdés

    Manapság előbb-utóbb minden faji kérdéssé fog válni, úgyhogy csak idő kérdése volt, hogy mikor kerül a klasszikus zene is a fehérek kulturális bűnei ellen vívott keresztes háború célkeresztjébe.

  • A Nagy Testvér Washingtonban

    Először nem akartam hinni a szememnek. A New York Times kommentátora a Biden-kormányzat „számos szakértőjének” azt az indítványát, hogy nevezzenek ki „valóságfelelőst” és egész csapatot rendeljenek hozzá. A valóságfelelősre pedig a jelek szerint azért van szükség, hogy ellensúlyozni lehessen az elkeseredett konzervatív ügynökök dezinformációs kampányát.

  • Hitler feltámasztása

    Hogy mennyire kimerülőben van a politikai fősodor, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy képviselőik minduntalan Adolf Hitlerre, a nácikra, a holokausztra és a fasizmus veszélyeire hivatkoznak. A mai politikai kommentárokat olvasva az ember egykönnyen arra a következtetésre juthat, hogy a weimari köztársaság végnapjait éljük.

  • Netán istenek lennének?

    Az internetes óriáscégek hatalmasat léptek előre azon az úton, amely oda vezet, hogy teljes mértékben tőlük függjön, mi jelenthető ki az interneten és mi nem.

  • Az (át)nevelés győzelme az oktatás felett

    2020-ban ezt is megértük. A kultúrharc woke (éber) bajnokai a gyermekintézményekre is kiterjesztették hadjáratukat. A gyerekeket szerte az angol-amerikai világban arra okítják, hogy a fehér privilégium a mindennapi élet kétségbevonhatatlan része.

  • A jogállamiság, mint fegyver

    Az Európai Unió sajnálatos módon egyfajta legalista ideológiát tett magáévá, amely kikezdi a politika és az igazságszolgáltatás megkülönböztetését. Fegyverként használja a jogállamiságot annak érdekében, hogy tagállamait olyan erkölcsi értékek átvételére kényszerítse, amelyek idegenek a kultúrájuktól.