A 2022-es parlamenti választás történelmi győzelem volt a Fidesz–KDNP számára és értelemszerűen történelmi vereség a baloldalnak. A végeredmény pártpolitikai hatásai több mint egy évvel a választás után is érezhetőek, a balliberális politikusok és a szavazótáboruk is apátiában van, a teljes összefogás táplálta utolsó remény is szertefoszlott számukra 2022-ben. Mindennek érdemi hatása lehet majd a 2024-es választások részvételi adataira.
A 2022-es parlamenti választást megelőzően azt mondták a baloldal politikusai a szellemi holdudvarukkal egyetemben, hogy a teljes összefogás majd elhozza a sikert és megdöntik az Orbán-kormányt. Ezt a reményt táplálták hosszú éveken keresztül, ez tartotta lázban az egyre inkább fogyatkozó szavazótáborukat. Az eredmény ismert, az összefogás hatására nemhogy nőtt volna a szavazótáboruk, éppen ellenkezőleg: történelmi vereséget szenvedtek el, a Fidesz–KDNP pedig történetének legjobb választási eredményét érte el.
Orbán Viktor április 3-án este a választási végeredmény fényében erre ki is tért a beszédében, mint fogalmazott: „Nyertünk 2010-ben még a régi, kétfordulós rendszerben. Nyertünk 2014-ben, amikor önállóan hívtak ki bennünket az ellenzéki pártok. Nyertünk 2018-ban, amikor részleges összefogást hajtottak végre. És nyertünk 2022-ben, amikor teljes volt az összeállás velünk szemben. Azt meg majd tanulmányozni kell, és ha nem sikerül választ találni, akkor meg kell kérdezni a Jóistentől, hogy az hogy’ van, hogy pont akkor nyertünk a legjobban, amikor mindenki összeállt ellenünk.”
Az azóta eltelt egy év nem volt elég arra, hogy a balliberális oldal magára találjon, az apátia és a reményvesztettség a baloldali politikusok mellett az ellenzéki szavazótáborra is jellemző.
Ezt támasztják alá a legfrissebb közvélemény-kutatások is, amelyek egybehangzóan arra a megállapításra jutottak, hogy az ellenzéki összefogásban résztvevő 6 párt összesített támogatottsága jelenleg alacsonyabb, mint a 2022-ben elért történelmi vereségüknek számító választási eredmény. Ez azt mutatja, hogy ezek a pártok nem voltak képesek stabilizálni a szavazótáborukat, az tovább csökkent. Emellett az is érzékelhető, hogy a viccpártnak számító Kutyapárt támogatottsága erősödött, magyarán a kiábrándult és reményvesztett ellenzéki szavazók menedékhelyévé egy viccpárt vált.
Miután kipróbáltak már minden variációt az indulásra, a balliberális politikusok nem tudnak semmilyen reménnyel kecsegtetni az ellenzéki szavazók számára, sokkal kevésbé tudják őket mozgósítani. Ez az utcai tüntetéseken is tetten érhető, hiszen míg 2022 előtt több tízezres utcai demonstrációk sem voltak ritkák, mostanában csupán pár százan, jóesetben pár ezren vesznek részt ezeken a megmozdulásokon. Mindennek a 2024-es, sőt a 2026-os választás részvételi adataira is komoly hatása lesz.
Magyarországon európai összehasonlításban korábban hagyományosan alacsonynak volt mondható a választási részvétel, az 1998-as parlamenti választáson például csupán a szavazásra jogosultak 56,3 százaléka vett részt. A részvételi adat 2002-ben volt a legmagasabb, 70,5 százalék. 2006-ban 67,8 százalékos, míg az első kétharmados jobboldali győzelmet hozó 2010-es voksoláson 65 százalék alatt volt a részvétel. 2014-ben a szétesett baloldal miatt nem volt nagy tétje a voksolásnak, így akkor csupán 61,8 százalék vett részt a választáson. A balliberális összefogás első verziója 2018-ben megemelte a részvételt, akkor ismét 70 százalék fölé nőtt az arány, hasonlóan a 2022-es voksoláshoz, amikor megvalósult a teljes baloldali összefogás.
Az önkormányzati- és európai parlamenti választásokon csak nagyon ritka esetekben emelkedik 50 százalék fölé a részvétel. Az első EP-választást Magyarországon 38,5 százalékos részvételi hajlandóság mellett tartották meg, a legmagasabb arány pedig 2019-ben volt, amikor a választók 43,5 százaléka vett részt a voksoláson. Az önkormányzati választásokon a legmagasabb részvétel 2010-ben volt, ekkor a szavazók 53,1 százaléka járult az urnákhoz.
Jövőre egy napon tartják ezt a két, hagyományosan alacsony részvételű választást, így a legjobb esetben is legfeljebb 50 százalék körül lehet a részvétel, de a balliberális oldal kiábrándultsága vélhetően ennél jóval alacsonyabb adatot eredményez majd. Mindez a jobboldal számára kedvező lehet, hiszen elkötelezett és aktív szavazótábora van. Így, ha a baloldali választók nagyobb arányban maradnak otthon a megfelelő politikai kínálat híján, akkor az önkormányzatokban komoly jobboldali előretörés várható.
Fotó: MTI