Lassan egy éve, hogy beiktatták hivatalába az Amerikai Egyesült Államok 46. elnökét, Joe Bident. Nyilvánvaló, hogy az elkövetkezendő napokban és hetekben számos cikk, elemzés és publikáció fog megjelenni az elnök egy évének az értékeléséről, így érdemes számot vetni az elnök elmúlt egy évének kommunikációjáról is.
Tisztán látható, hogy Joe Biden merőben szakított Donald Trump nonkomformista és progresszív közösségi média jelenlétével, amelynek minden mozzanata breaking news volt. Az is jól látható, hogy a jelenlegi elnök nem a social media felületeken keresztül kezdett el politizálni és HR-ügyeket intézni, sokkal inkább egy tradicionális, ortodox kommunikációt képvisel, amely megragadt a szimbólumok szintjén azzal, hogy például csak nőket nevezett ki vezető kommunikációs pozícióba. Ha úgy tetszik, Joe Biden egy old fashioned kommunikációt képvisel. De vajon mihez képest?
Az American Presidency Project adatbázisa figyelemmel kíséri (nemcsak) az elnökök média-aktivitását és kategorizálja is azokat: (1) amikor az elnök egyedül áll ki sajtótájékoztatót tartani és válaszol a riporterek kérdéseire, azon belül az úgynevezett (2) fő műsoridős sajtótájékoztatókra, amikor az elnök élő adásban nyilatkozik, illetve a (3) közös sajtótájékoztatókra, amikor az amerikai elnök valakivel (külföldi államfővel) közösen tart sajtótájékoztatót.
Ezen adatok alapján lesújtó képet kapunk Joe Biden kommunikációs tevékenységéről. Elnökségének első évében ugyanis összesen kilenc sajtótájékoztatót tartott, ami csak egy alkalommal maradt el Bill Clinton 2000-es évéhez képest, aki nyolc alkalommal tartott sajtótájékoztatót. Mentségére legyen mondva, hogy ezen év alatt a volt demokrata elnök 22 országba utazott, köztük Indiába, Egyiptomba, Japánba, Németországba, Oroszországba vagy éppen Vietnamba.
Sajnos ugyanez nem mondható el a jelenlegi amerikai elnökről, aki elnökségének első évében összesen öt országba látogatott el (Belgium, Olaszország, Svájc, Vatikán) és kétszer az Egyesült Királyságba. Ezzel szemben beiktatása óta legalább 25 alkalommal utazott haza otthonába, Delaware-be. A republikánusok nem véletlenül támadták október végén az elnököt azzal, hogy többször járt otthon, mint a déli határon. Amikor a CNN riportere erről kérdezte az elnököt, Biden a lassan védjegyévé váló, szinte érthetetlen magyarázkodásba kezdett:
„Voltam már ott, nem voltam, úgy értem jól ismerem, gondolom le kéne mennem. De a lényeg, hogy nem volt annyi időm, hogy lemenjek.”
A jelenlegi amerikai elnök nem siette el az első sajtótájékoztató megtartását sem. Míg elődei közül Herbert Hoover egy (1929. március 5.), Franklin D. Roosevelt négy (1933. március 8.), Harry S. Truman és John F. Kennedy öt (1945. április 17. és 1961. január 25.) nappal beiktatása után már sajtótájékoztatót tartott, addig Joe Biden beiktatása után 64 nappal tartotta meg első sajtótájékoztatóját. Elődjei, a média által folyamatos támadás alatt álló Donald Trump is beiktatása után szűk egy hónapon belül (27 nap) tartott sajtótájékoztatót.
Ráadásul elnökségének első évében összesen kilenc alkalommal állt a sajtó elé, noha ez a szám is félrevezető, hiszen ezekre az alkalmakra előre válogatott riporterek kaptak csak meghívást, akik a kérdéseiket sok esetben előre megküldték az elnök kommunikációs stábjának. Ez a szám különösen meghökkentő, ha figyelembe vesszük a korábbi elnökök ugyanezen év időszakára lebontott sajtótájékoztatóit. Elnökségének első évében Donald Trump 21, Barack Obama 27, George W. Bush 14, Bill Clinton pedig 26 sajtótájékoztatót tartott. Bidennél rosszabb eredménnyel csak Gerald Ford (6) és Ronald Reagan (6) „büszkélkedhet”, noha Reagan mentségére legyen mondva, ellene 1981. március 30-án merényletet követtek el.
Sajnos, ami az interjúkat illeti, ott sem jobb a helyzet: elnökségének első évében csupán 18 interjút adott, míg Donald Trump ugyanezen időszak alatt 92 interjút adott, noha ebből több mint két tucatot a vele rokonszenvező Fox Newsnak. De ha megnézzük Biden elődjeinek aktivitását, láthatjuk, hogy messze alulmaradt ebben a számháborúban is: Barack Obama 141, George W. Bush 44, Bill Clinton 53, George H. W. Bush és Ronald Reagan 46 interjút adott elnökségének első évében. Mindeközben a Fehér Ház kommunikációs stábja az amerikai elnök elfoglaltságára hivatkozva hárítja az interjúkérelmeket.
A fenti számokból is jól látható, hogy az elnöki stáb minimálisra kívánja csökkenteni annak a kockázatát, hogy az elnök esetleges nyilatkozatával károkat okozzon az adminisztrációnak, illetve a demokratáknak. Számunkra csak azok az elkapott felvételek maradnak, amikor az amerikai elnök elesik a repülőgép lépcsőjén felfelé haladva vagy eltéved a Fehér Ház kertjében.
A koronavírus-járvány okozta gazdasági utóhatások (mint például a brutális infláció, a magas energiaárak), a belpolitikai megosztottság vagy az Oroszországtól Afganisztánon át Kínáig terjedő külpolitikai ballépései olyannyira megtépázták Biden népszerűségét, hogy tavaly augusztus végén negatívba fordult az amerikai elnökök teljesítményének hagyományos mérőszáma, az elfogadottsági mutató. A most megkérdezettek 42,5 százaléka pozitívan, 52,1 százaléka negatívan ítéli meg az amerikai elnök tevékenységét. A közelmúlt elnökei közül ezzel Joe Bidené az egyik legrosszabb teljesítmény, amelyet csak Donald Trump, Bill Clinton és Gerald Ford múlt alul az elmúlt ötven évben.
Ezen az arányon a jelenlegi kommunikációs stratégia egyáltalán nem segít (sőt!), ami a népszerűségi mutatókon túl megmutatkozhat egy sokkal fontosabb és fajsúlyosabb megmérettetésben: a 2022-es félidős választásokon.
Nyitókép: Joe Biden amerikai elnök mikrofonok kereszttüzében (Forrás: MSNBC)