Az internetes óriáscégek hatalmasat léptek előre azon az úton, amely oda vezet, hogy teljes mértékben tőlük függjön, mi jelenthető ki az interneten és mi nem. Az Apple és a Google előírták a konzervatívok által használt Parler nevű közösségi oldalnak, hogy tartson rendet a felhasználói felett, különben megakadályozzák, hogy a Parlert le lehessen tölteni a store-jaikból.

Úgy is fogalmazhattak volna, „fogadj szót, különben a digitális megsemmisítés vár rád.”

Alighogy elhangzott ez az ultimátum, a Google már ki is iktatta a Parlert a Play Store-ból. Közölte, hogy akkor állítja vissza a korábbi állapotot, ha a Parler szigorúan ellenőrzi a felhasználóit. Az Apple sem késlekedett: 24 órát adott a Parlernek az igazodásra. Ha az alatt a Parler nem teljesíti az Apple kérését, akkor eltüntetik az applikációt az App Store-ból.

A két óriáscég hadüzenetének súlyos következményei vannak. A Google és az Apple gyártja a legtöbb okostelefon operációs rendszerét. Ha például az Apple eltávolítja a Parlert az App Store-ból, akkor ezt a programot az iPhone és az iPad felhasználói nem fogják tudni letölteni.

Nem véletlen, hogy a Szilíciumvölgy urai éppen mostanra időzítették a döntést. A Parler az internet leggyorsabban terjedő programjainak egyike. Több millió konzervatív felhasználó szokott át rá, miután elege lett a Twitter és a Facebook cenzúrájából. Miután Trump elnököt eltávolították a Facebookról és a Twitterről, világossá vált, hogy a távozó elnök híveinek milliói fognak áttérni a Parlerre, hogy ott szabadon adhassanak hangot nézeteiknek.

A cenzúra nem újdonság az internetes nagyvállalatok világában. A közösségi oldalak üzemeltetői eredetileg óvakodtak tőle, hogy a hivatalos cenzor funkcióját kelljen betölteniük és az igazság bíráinak szerepében kelljen feltűnniük, újabban viszont egyre gyakrabban csapnak le, ha olyasmit tapasztalnak, ami szerintük gyűlöletbeszédnek vagy dezinformációnak minősül.

A világjárvány kitörése óta úgy viselkednek, mintha digitális istenek lennének. E senkinek elszámolással nem tartozó milliárdosok az egyik pápai bullát bocsátják ki a másik után. A Facebook a világjárványra hivatkozva egyre tágabb körben csendőrködik afelett, mit szabad közzétenni és mit nem. Kezdetben arról volt szó, hogy „a testi épséget veszélyeztető dezinformációs” tartalmakat fogja eltávolítani felületeiről, továbbá ellenőrző hadseregének segítségével megjelöl bizonyos közleményeket, korlátozza terjesztésüket, és „megbízható információk” felé irányítja azokat, akik ezeket másokkal megosztják. Néhány héttel később, 2020 áprilisában közöték, hogy a kijárási korlátozások szellemében a rendezvényekre szóló meghívókat is törlik.

Susan Wojcicki, a YouTube vezérigazgatója még a világjárvány kezdetén kijelentette, hogy koronavírus-ügyben az igazság döntőbírájának tekinti magát. Közölte, hogy minden olyan anyagot törölnek a platformól, amely ellentmond a WHO ajánlásainak.

Mark Zukerberg Facebook-vezér aztán minden korábbinál ékesebb bizonyítékát adta annak, hogy az internetes nagyvállalatok a választott kormányok fölött álló globális hatalomnak tartják magukat. Ugyanis bejelentette, hogy Trump elnök Facebook-oldalát, legalábbis elnökségének hátralévő idejére eltávolítják. Másnap a Twitter is követte a példát, és „tartósan felfüggesztette” Trump fiókját. Az amerikai elnöki hivatalnak ez a megaláztatása arra vall, hogy egy maroknyi milliárdos tőkés ezentúl meg kívánja határozni, ki szólalhat meg a digitális közéletben és ki nem.

Már az sem csekélység, hogy az internetes óriáscégek a maguk platformjait cenzúrázzák. Amikor azán még más, független közösségi oldalaknak is előírják, hogyan ellenőrizzék felhasználóikat, az arra vall, hogy zsarnoki hatalmat vindikálnak maguknak az egész internet fölött. A Parlerhez intézett hadüzenetük tanúsága szerint nem egyszerűen magánvállalkozásnak tekintik magukat, hanem globális intézménynek, melynek révén politikai és rendészeti hatalmuk alatt tarthatják a digitális világot.

A Parler alighanem kénytelen lesz beadni a derekát, és elfogadni az Apple és a Google feltételeit. Vezérigazgatója, John Matze úgy nyilatkozott, hogy hite szerint „képesek vagyunk értékeinket is megőrizni és az Apple-t is gyorsan kielégíteni” Ha a Parlerre sikerül rákényszeríteni az óriáscégek diktálta feltételeket, az lesz mindmáig minden idők legnagyon csapása az internetszabadságra.

Jóllehet, az óriáscégek sokat beszélnek arról, mennyire támogatják a sokszínűséget, kifejezetten fellépnek a vélemények sokszínűsége ellen. Mint a legutóbbi eseményekből kiderül, szeretnék teljes mértékben egyneművé változtatni a digitális világot, olyanná, amelyben egyedül a Szilíciumvölgy és Hollywood értékei fejezhetők ki szabadon.

A valódi demokraták előtt most az a feladat áll, hogy visszaszerezzék az internetes gondolatközlés szabadságát, függetlenül attól, milyen véleményt is képvisel a közlő.