„Narenda Modi választási sikere és a Gandhi–Nehru-dinasztia bukása friss levegőt lehelt abba a régi hindu nemzeti projektbe, aminek az a célja, hogy Indiának határozott indiai vallási és kulturális identitást és erkölcsi értékeket adjon.” [1]
Hosszú élete során sok mindent és sok mindenkit utált Soros György, de talán a legjobban Indiát, a nacionalista kormányt és miniszterelnökét utálja – kezdi szerkesztőségi írását az OpIndia, a magát a fősodorral szemben meghatározó indiai portál.
Majd így folytatja: Az Open Society Foundations 1999-ben nyílt meg Indiában. Ösztöndíjakat, tanulmányi- és kutatási támogatásokat adott, de főleg a rend megzavarására fókuszált. Filantrópiai tevékenysége álcája alatt ugyanis a Soros által irányított nemzetközi baloldali szervezet behálózta az egész országot és mindenhol az Indián belül tevékenykedő India-ellenes elemeket támogatta. Az elmúlt évtizedekben Soros mindent megtett annak érdekében, hogy gyengítse India nemzeti, nacionalista jellegét és ennek érdekében felhasználta az általa finanszírozott NGO-kat, a médiát, behálózta az értelmiséget.
Különösen az Obama évek alatt erősödött meg a Soros-féle OSF tevékenysége Indiában. Akkor már fő feladatának a tematizáció feletti uralom megszerzését tekintette, és azt, hogy az igazságszolgáltatást és a médiát szembe fordítsa a nemzeti érdekkel.
2008-ban a Soros Economic Development Fund (SEDF) az Omidyar Network-kel, az Indian School of Business-szel (ISB) és a Google.org-gal együtt egy 17 milliós SONG elnevezésű projektet indított a médiába történő beruházások felpörgetése céljából. A többi network-kel együtt Soros jelentős összegű célzott ösztöndíjakkal is támogatja a médiát a politikai narratíva befolyásolása érdekében.
Soros olyan értelmiségieket pénzel, akik az indai állam, különösen a Narendra Modi-féle nacionalista kormány ellenségei.
Ezt a tevékenységét még az OSF indiai beindítása előtt megkezdte. Media Development Investment Fund-ját ugyanis már 1995-ben létrehozta. Ennek a nonprofit beruházási alapnak azt a feladatot szabta, hogy független-objektív médiákat hozzon létre, arra hivatkozva, hogy korábban az indiai médiaszabadság csak korlátozottan érvényesült. Ez azt jelenti, hogy az MDIF felkarolta a balosokat, jelenleg pedig a szélsőbaloldaliakat támogatja. Az OSF pénzeli a tényfeltáró újságírók indiai szervezetét is.
A Soros által patronált újságírók közül többen külföldi szerkesztőségeknek is dolgoznak és a Soros-féle narratívának megfelelő hírekkel látják el a külföldöt az indiai viszonyokról, eseményekről.
Soros OSF-e nemcsak a médiákat és a médiamunkásokat pénzeli, de olyan balos értelmiségieket is fizet, akik folyamatosan meghamísított sztorikkal, anyagokkal látják el a világot a Modi-kormányról. Sok „híresség” is van közöttük, ami nyilván senkit sem lep meg. Ilyen például Amartya Sen, [2] aki Soros mellett ül az OSF által pénzelt Namati NGO tanácsadó testületében. Együtt dolgoznak a „környezeti igazság” érvényesüléséért Indiában. (Akármit is jelentsen ez.) Amartya Sen nemcsak rendszeres előadója az OSF-nek, de Sorossal együtt egy dokumentumfilmet is forgatott. Sen a nacionalista indiai kormány esküdt ellensége és folyamatosan támadja a Modi-kormányt. Harsh Mander [3] a másik, aki Soros zsoldjában, az OSF tanácsadó testületének tagjaként rágalmazza a Modi-kormányt. Az ő feladata volt többek között, hogy a 2019. decemberi Jamia Millia Islamia kampuszban kitört hinduellenes lázadást az OSF megbízásából kivizsgálja. [4]
A cikk egy „Soros-listát” is közöl, ami felsorolja a Soros alapítványok legfontosabb munkatársait és támogatottjait, valamint a Soros által támogatott NGO-kat.
Soros György hatalmas befolyással rendelkezik az amerikai médiában – folytatja a szerkesztőségi cikk. A Media Research Center (MRC) amerikai médiafigyelő intézetet azzal a céllal alapították már 1987-ben, hogy a média liberális elfogultságait vizsgálja. Az MRC megállapította, hogy több mint 30 fontos, fősodrú médiaszervezet áll kapcsolatban Sorossal. Ezek közé tartozik a Washington Post, a The New York Times, a CNN, az Associated Press, az NBC és az ABC. Soros pénzeli a National Public Radiót (NPR) és a Huffington Post-ot is.
2003 óta egyes adatok szerint Soros több mint 48 millió dollárral támogatta a fenti médiák infrastruktúráját, például újságíró iskoláikat, illetve a tényfeltáró újságírást.
2011 óta a Columbia University’s Graduate School of Journalism külön is kap támogatást az OSF-től. Soros György ezen felül egy sor egyéb újságíró-szervezetet is támogat, pl. a National Federation of Community Broadcasters-t, a National Association of Hispanic Journalists-ot és a Committee to Protect Journalists-ot.
Mindent összevetve – állapítják meg a szerzők – a nyugati média Indiáról szóló kritikái nem lepnek meg senkit. Egybecsengenek azzal az Indiával szemben hagyományosan elfogult amerikai médiaképpel, aminek nincs ínyére India önálló pólussá válása.
Soros nagy figyelmet kapott beszéde a davosi Világgazdasági Fórumon, (WEF) a nacionalizmust nevezte meg a legnagyobb fenyegetésnek, amivel a világnak szembe kell néznie. [5] Soros beszédében arra a veszélyre hívta fel a figyelmet, amivel a nyílt társadalomnak szembe kell néznie. Hatalmas visszarendeződésnek látja, hogy Indiában Modi arra törekszik, hogy egy hindu államot hozzon létre. Soros ezért egy, az indiai kormányt támadó nemzetközi médiakampányt indított el és ezzel párhuzamosan ő vált az Indián belüli anarchia és káosz fő mozgatórugójává.
A nyugati típusú szólásszabadság és a nyugati típusú liberalizmus meghonosítására hivatkozva egy olyan milliárdosokból álló koalíciót hozott létre, amiben rajta kívül a kőgazdag Omadiyar és Berggruen is részt vesz. Céljuk, hogy a nép választását és akaratát semmibe véve állandó elégedetlenséget szítsanak az indiaiak által választott nemzeti kormánnyal szemben. Soros és hálózata dezinformációs kampányokat futtat, sőt egyenesen hadjáratot folytat az indiaiak által választott politikai irányzattal szemen, amiben világszerte az összes balliberális megmondója részt vesz.
Sorosnak az a hosszútávú befektetése, amivel megvette a balliberális értelmiséget, és a fősodrú médiát, az NGO-k rendszerével együtt igen jól és hatékonyan működik. A Soros által folyamatosan pénzelt propagandaeszközök, amik India nemzeti kormánya ellen uszítanak, még sokáig velünk maradnak, ami jó hír, mert ellenkező hatást érnek el, mint amire számítottak. Támadásaik eredményeként egyre erősödnek a nemzeti erők, és szemmel láthatóan kudarcra van ítélve az a törekvésük is, hogy kifogják a szelet a nemzeti elkötelezettség vitorlájából.
Dr. Jaishankar indiai külügyminiszter nemrég egy ausztráliai pódiumbeszélgetésen fakadt ki Soros György ellen. Az ellen a sorosi állítás ellen, miszerint India ugyan demokrácia, de Modi miniszterelnök nem demokrata. Soros régebben azt is állította, hogy Modi muszlimok millióit akarja megfosztani állampolgárságától. [6] Ami nettó hazugság volt.
Jaishankar szerint Soros egy öreg, dúsgazdag ember, aki New Yorkból akarja meghatározni, hogyan működjön a világ, ami igen veszélyes törekvés. Szerinte Soros határozott politikai preferenciákkal rendelkezik és ezek érvényre juttatása érdekében hatalmas összegeket fektet be a narratívák meghatározásába és alakításába.
De Indiában közel 1,4 milliárd ember él, és nem tűri el, hogy Soros szabja meg, hogy milyen irányba menjen India, hogy rendezze be az életét.
Jaishankar kitért arra is, hogy Soros szerint ugyan a választások adják a demokrácia alapját, de ha nem azt az eredményt hozzák, amit ő akar, akkor kijelenti, hogy nincs demokrácia. Közben nyitottságról és átláthatóságról papol.
Az indiai külügyminiszter szerint fontos és időszerű lenne, ha komolyan beszélnénk a demokráciáról. Indiában hatalmas választói részvétel volt, a választások tiszták voltak, egyértelmű eredményt hoztak, nem úgy, mint néhány más demokráciában, ahol átláthatatlanok és szabályozatlanok a folyamatok, és ezért a polgárok nagy tömegei nem fogadják el az eléjük tárt eredményt.
Jaishankar úgy véli, a választókra kell bízni a döntést. Különösen Indiában, ami keresztülment a gyarmatosításon, ezért pontosan tudja, milyen veszélyes, ha kívülről mondják meg neki, hogy intézze a dolgait.
Az is fontos lenne – folytatta –, ha komolyan elbeszélgetnénk arról, hogy kinek a demokráciája, kinek a globalizációja az, amit ránk akarnak kényszeríteni és számonkérnek rajtunk.
Ezek tehát azok a kérdések, amiket az indiaiak Soros Györggyel, szervezeteivel és tevékenységével kapcsolatban megfogalmaznak.
Hiába, a recept mindenhol hasonló, a módszerek és a célok azonosak.
De mégiscsak királyság, hogy egy magyar embernek sikerült a világ minden részén közellenséggé válnia!
Nem semmi!
Jegyzetek:
[1] Misha, Pankaj: Bland Fanatics, Liberals, Race, and Empire. Farrar, Straus and Giroux, New York, 2020. 100.
[2] Amartya Kumar Sen (1933-) indiai közgazdász, filozófus. 1972 óta Angliában és az USA-ban él és tanít.
[3] Harsh Mander (1955-) újságíró, tanár, politikai aktivista.
[4] A diáktiltakozás oka az illegális emigráció visszaszorítását célzó törvény bevezetése volt. A rendőrség behatolt az egyetemre, könnygázt vetett be ellenük és többeket letartóztatott.
[5] Itt Sorostól Magyarország is megkapja a beosztását, ahogy Trump is.
[6] Vajon miért képviseli Soros minden esetben, mindenhol a muszlimok érdekeit? Lehet, hogy mesés vagyona részben tőlük származik?